Ön szegény, vagy sem? Majd az EU megmondja!

Az első kérdésre biztos szinte mindenkinek nem a válasza: Ön tud-e fedezni egy váratlan 50 ezer forintos kiadást. Hát itt valószínűleg sokan rögtön rávágnák, hogy nem. Pedig kellene. Ha elromlik a hűtő, vagy a tévé, veszünk másikat. Megjavítani már nem lehet őket, vagy többe kerülne, mint egy új. Ha meg veszünk, akkor úgyis hitelre veszünk, mert egyszerre kevesen tudnak kifizetni több tízezer forintot.

A második kérdés is vérforraló: Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést? Biztos vagyok benne, hogy erre is nem lesz a legtöbb ember válasza. Főleg a családosoknak, akik örülnek, ha egy hosszú hétvégét ki tudnak spórolni. De ma már egy nap a városi strandon sem kis összeg, ha két gyerekkel nekiindulnak a szülők.

A harmadik kérdés újabb érzékeny pontra tapint: Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel. Hát ez az első, ahol spórolni próbál az ember. Épp csak eléri a lakásokban a 20 fokot a hőmérő higanyszála, így is súlyos tízezreket kell kifizetni a szolgáltatónak. Ráadásul folyton növelik az árakat.

Jut-e húsétel minden másnap az asztalára? Lassan már zsíros kenyér sem Uraim! A hús ára az egekben van, holott volt egy jól működő mezőgazdaságunk. Volt Ma már alig tart valaki baromfit az udvaron, disznót vágni is már csak fesztiválokra járunk.

És ha még nem vagyunk elég mérgesek, jön az ötödik kérdés: Igaz-e, hogy még sosem került hátralékba hiteltörlesztéssel, vagy számlával? A magyar ember már a hitel szó hallatán rosszul van. Van hitelünk bőven, és egyre nehezebben tudják fizetni az emberek a számlákat is. A csekkekkel úgy sakkoznak, hogy éppen ki ne kapcsolják az áramot, a fűtést, vagy a vizet.

És ha ideáig eljutottunk, és mindegyikre nem volt a válaszunk, már nem is érdekes a többi kérdés, hogy van-e hűtője, autója, telefonja, vagy színes tévéje.