Belföld

2012.01.24. 10:00

Ötszázalékos béremelés - Interjú Czomba Sándorral

A kormány a múlt héten bejelentette: 21 milliárd forintos keret segíti a gazdálkodó szervezetektől elvárt ötszázalékos béremelés végrehajtását. Ezzel 121 milliárdra nő a költségvetési összeg, amelyet az adórendszer megváltozása miatt a munkavállalók bércsökkenésének ellentételezésére szántak.

Osváth Sarolta

Czomba Sándort, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkárát a döntés indokairól, hátteréről kérdeztük.

- Miért van szükség újabb kompenzációra?

- A múlt héten jóváhagyott 21 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási keret az ötszázalékos béremelés végrehajtását segíti. A munkáltató döntésétől függ, hogy vállalja-e és megpályázza-e a támogatást. A kormány – ismerve az idei gazdasági helyzetet -, tisztában van azzal, hogy a vállalkozások egy része segítség nélkül még az  ötszázalékos béremelést sem tudná végrehajtani.. Az intézkedés célja, hogy a munkavállalók ne járjanak rosszul, illetve ne legyenek elbocsátások. A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben legalább megtartja - vagyis nem csökkenti - dolgozóinak létszámát. Tekintettel arra, hogy bizonyos hátrányos helyzetű térségekben illetve ágazatokban az 5 százalékos emelés is megoldhatatlan terhet jelent, a pályázat keretében két-, illetve háromszázalékos támogatás igénylésére lesz mód. A pályázatok megjelenése február végén, március elején várható, így - terveink szerint - áprilisban már a pénz a borítékban lehet, visszamenőleg január 1-jéig.

- Hogyan függ össze ez a kompenzáció a másik, 100 milliárd forintos költségvetési támogatással, ami a minimál-, illetve garantált bérminimum emelése miatt vált szükségessé?

– A 100 milliárd forintos költségvetési keret valóban a kötelező minimálbér- és garantált minimálbér-emeléshez biztosított támogatás. Ez azt jelenti, hogy január óta a minimálbér esetében a 19,2 százalékos emelésből a munkáltató öt százalékot fizet, a többi 14,2 százalékot a költségvetés állja. A garantált bérminimum esetén is ugyanez a képlet. E támogatás igénybevételének is az a legfontosabb feltétele, hogy minden érintett munkavállaló megkapja az emelést.

- Mire lesz elegendő lesz ez a pénz, hány munkavállalót érinthet Ön szerint a kompenzáció?

– Az országban közel 800 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren vagy garantált minimálbéren, ebből 540 ezer a garantált és mintegy 260 ezer a minimálbéresek száma. A legnagyobb segítségre ezen a területen van szükség. Csak megjegyzem, hogy a hazai minimálbérek még ezzel a nagyarányú emeléssel is elmaradnak akárcsak a „Visegrádi Négyek” országaiban fizetett átlagtól is. 

–- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint a gazdálkodókra a kormány béreket érintő intézkedései 250-300 milliárd forint plusz terhet rónak. Ez több mint duplája az állami támogatásnak. Számolnak azzal, hogy lesznek cégek, amelyek nem tudják a kötelező minimum fedezetét sem előteremteni, és kénytelenek elbocsátani az embereket vagy tönkremennek? Kiszámolták, hogy a 700 ezer emberből hánynak jut ebből a pénzből?

– A tavalyi évre vonatkozóan az Érdekeztető Tanács 4-6 százalék közötti béremelési ajánlást tett, ehhez képest a KSH adatai szerint 4,5-5 százalékos volt tavaly a reálbér növekedés. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók képesek voltak megfizetni a dolgozóikat. Bízunk abban, hogy a vállalkozók partnereink lesznek az idei, várhatóan még nehezebb gazdasági évben, hiszen az ő érdekük is a jó szakemberek megtartása. A kormány azt szeretné, hogy az adószabályok változása miatt egyetlen ember se veszítse el a munkahelyét, illetve ne csökkenjen a jövedelme.  De tudjuk: Magyarországon, és minden piacgazdaságban, „normál üzemben” is vannak elbocsátások, és van munkaerőfelvétel is. Azt senki nem tudja garantálni, hogy ilyen nem fordulhat elő. Ugyanakkor minden lehetséges eszközt és támogatást megadunk a cégeknek ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni és ne kelljen létszámot csökkenteniük.  Ezért ott, ahol a legnagyobb a baj, lehetőség lesz 2 illetve 3 százalékos támogatás igénylésére is.  

– Mit jelent az, hogy „ahol nagy a baj”? Egyrészt a dunántúli megyékben az élőmunka-igényes kiskereskedelmi, a vendéglátó, turisztikai szolgáltató vagy építőipari, könnyűipari vállalkozások közül sokakat padlóra küldhet a kötelező minimálbéremelés, pedig ez a térség nem számít hátrányos helyzetűnek. Jól értem, ez az öt százalék alatti támogatási lehetőség csak a 21 milliárdos pályázattal elérhető támogatásra vonatkozik?

– Január 1-je óta már működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott számos egyeztetés ugyanakkor világossá tette, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség van a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is. Ez az a 21 milliárd forintos pályázati keret, amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.

Nincsenek regionális szempontok a források elosztásánál, a dunántúli vállalkozások éppen olyan egyenlő eséllyel pályázhatnak az öt százalék alatti béremelés támogatására is, mint bárhonnét az országból.

– A munkáltatói érdekképviseleti szervek úgy vélik, amikor nulla vagy legfeljebb fél százalékos GDP növekedés várható, a kormány bérkompenzációs intézkedései erőn felüli terhet hárítanak a gazdasági szférára, a munkahelyteremtés ösztönzése helyett. Ön mit gondol erről?

– Reális a veszélye annak, hogy egyes vállalkozások a túlélés érdekében az elbocsátás eszközéhez nyúlnak, tisztában vagyunk ennek a kockázatával. Ugyanakkor a statisztikák szerint a válság idején is vannak olyan cégek, amelyek képesek fejlődni. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a bérkompenzáció fontos, de nem az egyetlen foglalkoztatáspolitikai eszköz. A közeljövőben munkahelyteremtő pályázatokat is fogunk kiírni hazai és uniós forrásokból. Tavaly 5 milliárd forintból több mint 3000 munkahelyet sikerült létrehozni ilyen módon úgy, hogy közben több mint hatezer további álláshelyet megőriztünk. Idén még többet szeretnénk. Természetesen a jelentkező vállalkozásoktól elvárjuk, hogy a bérkompenzációt végrehajtsák. A munkáltatói oldallal közös a feladatunk és a felelősségünk abban, hogy ebben a helyzetben a vállalkozások meg tudják tartani a létszámukat.     

– A kormány programjának egyik legvonzóbb pontja az egymillió új munkahely ígérete volt tíz év alatt. Hol tartunk most a megvalósításban? Az idén mi várható?

- Nagyon ambiciózus volt a terv, különösen az előző tíz év átlagát tekintve, amikor is mindösszesen 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Magyarországon évek óta nem sikerül elérni a négymillió munkavállalót, míg például a kisebb Csehországban öt millióan dolgoznak. Az egymillió új munkahely továbbra is nagyon fontos cél, de a foglalkoztatás növeléséhez jól működő gazdaság kell. A 2012-es évben reálisabb a munkahelyek megőrzésére koncentrálni. Egyébként a kormányváltás óta nőtt a foglalkoztatottak száma, és még mielőtt rákérdezne: nem a közmunka javította a statisztikát.

- Visszatérve a bérkompenzációhoz: megérteni is elég nehéz, hát még kiszámolni. Nem sikerült túl bonyolultra a rendszer? Gondolják, hogy a kkv-knak lesz energiájuk a bérszámfejtés mellett még pályázatokat is írni?

– Próbáltuk minimálisra csökkenteni a bürokráciát. Útmutatót tettünk közzé, ügyfélszolgálatot indítottunk, ahova eddig több mint hatszáz megkeresés érkezett. A válaszokat a kormányportálon közzétesszük. A pályázatok beadására is a lehető legegyszerűbb eljárást dolgozzuk ki.

– A bérkompenzáció piaci viszonyok között visszalépésnek számít. Meddig lesz rá szükség?

– Azzal számolunk, hogy egykulcsos adórendszer hatása három év alatt letisztul és 2014-re már ki tudjuk vezetni a rendszerből.

A kiegészítő (öt százalék alatti) bérkompenzációs pályázat szempontjai

- bérkompenzáció teljes körű végrehajtása;

- a 2011-es átlagos statisztikai létszám megtartása;

- 2012-ben a munkáltató által kezdeményezett munkaidő-csökkentés nem haladja meg a munkaidő-alap 20 százalékát;

 - az öt fő feletti vállalkozásoknál a támogatási igény meghaladja a 100 ezer forintot;

- a 2011.évi bruttó átlagkereset nem haladja meg a 215 ezer forintot;

- a támogatás három éven belül nem haladhatja meg 200 ezer eurót (de minimis szabály)

- nincs köztartozás, rendezettek a munkaügyi kapcsolatok

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!