Belföld

2012.02.13. 21:04

Jóváhagyta a parlament a horvát EU-csatlakozásról szóló szerződést

Jóváhagyta az Országgyűlés a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést. A Szerbia és Magyarország közötti határforgalmi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat elfogadásával, valamint mentelmi ügyekkel és bizottsági tagcsere megszavazásával zárult a hétfői ülésnap határozathozatala.

MTI

Jóváhagyta az Országgyűlés a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést

A parlament 334 igen szavazattal, 5 jobbikos képviselő - Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Lenhardt Balázs, Pörzse Sándor és Z. Kárpát Dániel - tartózkodása mellett fogadta el Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését, amely kihirdeti a Brüsszelben tavaly decemberben aláírt szerződést. A voksolás eredményét hosszan tartó taps fogadta a patkó minden oldaláról.

A külügyi tárca vezetője expozéjában azt mondta, Magyarországnak és a térségnek is történelmű jelentőségű esemény a horvát csatlakozás, amely fontos állomás Európa újraegyesítésének útján, és pozitív üzenetet közvetít: a bővítés - amely Európa erősítését szolgálja - nem áll meg.

A szerződés a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatoknak is új lendületet ad minden területen - jelentette ki Martonyi János, aki szerint a csatlakozás a magyar nemzetpolitika szolgálatában is áll. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Szerbia is rövid időn belül elnyeri a tagjelölti státuszt.

Az országgyűlési frakciók egyöntetűen támogatásukról biztosították a csatlakozást.

A parlamenti ülésen a szavazáskor részt vett a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete is.

 

 

Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.

A horvátok 2005 márciusában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak.

Szlovénia után Horvátország lesz az egykori Jugoszlávia második utódállama, amely teljes jogú tagságot nyer az Európai Unióban.

Az Európai Unió még 2001 októberében írt alá stabilizációs és társulási megállapodást Horvátországgal, amely így potenciális tagjelöltté vált. Az Európai Bizottság 2004 áprilisában kedvező véleményt adott az ország csatlakozási kérelméről, és javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői júniusban hivatalosan tagjelöltnek nyilvánították Horvátországot.

2005 márciusában az EU-tagállamok külügyminiszterei elhalasztották a csatlakozási tárgyalások megkezdését, miután Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze úgy értékelte, hogy Zágráb nem működik teljes mértékben együtt a törvényszékkel, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgálja. Októberben - a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina felkutatására tett horvát erőfeszítéseket értékelve - a külügyminiszterek jóváhagyták a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Az első tárgyalási fejezetet 2006 júniusában zárták le, az utolsókat pedig 2010 júniusában nyitották meg. Az Európai Bizottság 2011 júniusában jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozását, és az utolsó négy fejezet lezárását javasolta az EU tanácsának. José Manuel Barroso bizottsági elnök megerősítette, hogy Horvátország 2013. július 1-jén léphet be az unióba.

Martonyi János külügyminiszter a soros magyar EU-elnökség nevében 2011. június 30-án bejelentette: lezárultak a 2005 októberében megkezdett horvát EU-csatlakozási tárgyalások. Decemberben az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta Horvátország csatlakozási szerződését, amelyet december 9-én írtak alá.

Horvátországban januárban népszavazást tartottak az uniós csatlakozásról: a referendumon mintegy 44 százalékos volt a részvétel, és a megjelentek kétharmada támogatta az EU-s tagságot.

Elfogadták a szerb határellenőrzésről szóló javaslatot

A képviselők 329 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a Magyarország és Szerbia között kötendő megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A szerződés a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzését szabályozza.

Mentelmi ügyek - nem függesztettek fel mentelmi jogot

A hétfői ülésnapon két képviselő mentelmi jogáról döntöttek. Először a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésére rágalmazás miatt Rogán Antal (Fidesz) mentelmi jogáról döntöttek. A képviselők 48 igen, 274 nem és 1 tartózkodással nem függesztették fel a gazdasági bizottság elnökének mentelmi jogát.

Szintén rágalmazás miatt kellett nyilatkoznia a Háznak Tasó László (Fidesz) mentelmi jogáról is, de a képviselők 51 igen és 265 nem szavazattal ezúttal sem függesztették fel a mentelmi jogot.

Bizottsági tagcserék

A képviselők végül döntöttek arról, hogy a sport és turizmus bizottságban Zakó Lászlót alelnökké választják.

OLDALTÖRÉS: MSZP: hogyan kártalanítják a Malév utasait?

A csongrádi halászházakról, az egészségügy helyzetéről, az egykulcsos adóról és az állattartásról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

A csongrádi halászházakról, az egészségügy helyzetéről, az egykulcsos adóról és az állattartásról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

A csongrádi halászházakról, az egészségügy helyzetéről, az egykulcsos adóról és az állattartásról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: visszakaphatja Csongrád térítésmentesen a halászházakat?

Vincze László (Fidesz) arra volt kíváncsi, visszakaphatja-e Csongrád térítésmentesen a korábban tulajdonát képező halászházakat? Kiemelte a nemzeti örökség védelmét, értékeinek megőrzését, és azt mondta, hogy a belvárosi épületegyüttes egyre komolyabb turisztikai érdeklődést vált ki.

Fónagy János államtitkár kiemelte: személyesen is reméli a város minél előbb visszakapja az ingatlanokat. Rámutatott: az állami tulajdonba kerülő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról kormány nyilvános határozattal dönthet. Arra bíztatott, a vonatkozó kérelmet minél előbb adják be.

MSZP: ki fog itt gyógyítani?

Garai István Levente azt kérdezte: ki fog itt betegeket gyógyítani? Az ellenzéki képviselő szerint az egészségügyben dolgozók és a rezidensek átlagbére folyamatosan csökken, és a mostani kötelező bérkompenzációra a kórházak nem kaptak egy fillért sem, ami további 10 milliárd forinttal fogja növelni az adósságállományukat. Az egészségügy "fideszes megmentésének" köszönhetően 2010-ben 1111, tavaly pedig mintegy 1200 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz, és több mint 2500 rezidensi felmondólevél vár "beélesítésre, és több mint 2500 orvos nem fog vállalni önkéntes túlmunkát - sorolta.

Az egészségügyben dolgozók fognak gyógyítani - válaszolta a kérdésre Halász János államtitkár, aki szerint a képviselő nem így dolgozik, "össze-vissza beszél, (...) és megint hazudott". Az államtitkár azt kérte, ne folytassa a riogatást.

Kifejtette: tavaly év végén 3,5 milliárdos különjuttatást kaptak a háziorvosok és a gyermekorvosok, így kéthavi kártyapénzt kaptak. Emellett egyszeri bérkiegészítést adott a kormány a népegészségügyi adóból, közel 42 ezer, "a frontvonalban dolgozó egészségügyi alkalmazott" kapott többletpénzt 3,4 milliárd értékben. Ez is mutatja, hogy az államtitkárság elkötelezett a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésében - hangsúlyozta.

A Jobbik az egykulcsos adó ellen szólalt fel

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az egykulcsos adórendszer amennyit a gazdagoknak adott, azt a szegényektől vette el és sem igazságos, sem pedig célszerű és hosszú távon a társadalom elszegényedéséhez vezet. A Jobbik ehelyett adókedvezményt adna a termelő szférában dolgozóknak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában leszögezte: az adórendszer nem szociálpolitikai eszköz és a kormány szerint a jelenlegi adórendszer a középosztály felemelkedését szolgálja.

Emellett nem az újraelosztás a kabinet szerint a helyes út, hanem ha a kormány ott hagyja a jövedelmeket az embereknél, mert nem lehet minden jövedelmet az államon keresztül kiutalni.

Jobbik: a kormánynak fontosabb az uniós jog, mint a magyar érdek?

Ferenczi Gábor (Jobbik) szerint az állattartásban Magyarországon az uniós normáknak való megfelelési kényszer sorra teszi tönkre a termelőket, mert a kormány az uniós jogszabályokat fölé rendeli a magyar érdekeknek. Példaként egy olyan esetet hozott fel, amikor kényszervágással öltek meg több tucat borjút is.

V. Németh Zsolt államtitkár a konkrét esettel kapcsolatban elmondta: az adott állományból a bevallás szerint szinte mindegyik ikerborjú volt, holott szakmai tapasztalat szerint a szarvasmarhánál mindössze 1-2 százalék az ikerellések aránya. Így a hatóságok rájöttek, hogy a termelő egy szomszédos tagállamból hozott be jelöletlen borjakat és azokat ikerellésként beállítva próbálta őket nyilvántartásba vennie, ezzel pedig az államtitkár szerint kockáztatták Magyarország jó hírét.

MSZP: hogyan kártalanítják a Malév utasait?

Simon Gábor (MSZP) a Malév csődje kapcsán azt kérdezte, a kormány végezett-e felmérést, hogy mekkora a károsultak száma. Arra is kíváncsi volt, hogy őket hogyan kívánják kártalanítani.

Fónagy János államtitkár válaszként közölte, az eset előzmények nélküli volt, de a kormány gyorsintézkedésként kétmilliárd forintos kárelhárítási összeget állapított meg. Hozzátette, a Malév honlapján megtalálható, hogy mire van szükség a jegyvisszatérítéshez.

LMP: az új közoktatási törvény rombol

Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, hogy a közoktatási rendszer nem csökkenti a meglévő különbségeket és nem ad mindenkinek lehetőségét a felemelkedésre. Hozzátette, hogy az új közoktatási törvény továbbviszi a rombolást, mert a kevésbé tehetős gyermekeket kizárja a felsőoktatásból.

Halász János oktatási államtitkár azt mondta, hogy a képviselő először azzal vádolta őket, hogy a rendszer fenntartja az esélyegyenlőtlenségeket, aztán pedig azt, hogy a kormány ezt a szisztémát akarja szétverni.

Hangsúlyozta, hogy senki nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy anyagi okokból ne tudjon továbbtanulni, mert ezt segíti a diákhitel.

Az állami erdőkről kérdezett a Fidesz

Tasó László (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy a Start-munkaprogramokban milyen együttműködés várható az állami erdőgazdaságok és az önkormányzatok.

Tállai András sikerről számolt be, mert 456 önkormányzat részesült a szociális célú tűzifavásárlási támogatásban.

Jobbik: meg lehet élni nettó 47 ezer forintból?

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt kérdezte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter komolyan gondolta-e és továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy meg lehet élni havi nettó 47 ezer forintból.

Cséfalvay Zoltán idézte a miniszter szavait, amely szerint a Start-munkaprogramban résztvevő 205 ezer ember nettó 47.000 forintos tényleges bért kap majd, ami egy kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti a program résztvevőit.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: a módosok nyerészkedtek a végtörlesztésen

A végtörlesztésre vonatkozó interpelláció után az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek között felvételi eljárása, valamint a bűncselekmények számának növekedése egyaránt szóba került.

A végtörlesztésre vonatkozó interpelláció után az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek között felvételi eljárása, valamint a bűncselekmények számának növekedése egyaránt szóba került.

A végtörlesztésre vonatkozó interpelláció után az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek között felvételi eljárása, valamint a bűncselekmények számának növekedése egyaránt szóba került.

Jobbik: a módosok nyerészkedtek a végtörlesztésen

Egyed Zsolt (Jobbik) szerint a végtörlesztés legfőbb nyertesei a legfelsőbb politikai körökből kerültek ki. Mint mondta, számos kormányzati képviselő törlesztett 30-40 millió forintot, ők az árfolyamgát miatt csaknem 8 millió forintot takarítottak meg.

A politikus felhívta a figyelmet arra: jogszabály tiltja, hogy vagyonosodási vizsgálat során a végtörlesztésre szánt pénzek eredetét ellenőrizze az adóhatóság.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy 1070 milliárd forintnyi jelzáloghitelt végtörlesztettek az emberek, ezzel a lakosság devizahitel-kitettsége mintegy ötödével csökkent. Az államtitkár azt is elmondta, hogy 5,5 millió forint volt az átlagos végtörlesztési összeg.

Hozzátette, hogy a vagyonosodási vizsgálat során nem kell figyelembe venni azokat az összegeket, amelyeket végtörlesztésre fordítottak az emberek.

Egyed Zsolt a választ nem fogadta el, a képviselők azonban 188 igen, 49 nem és 3 tartózkodással megszavazták azt.

Azonnali kérdések

MSZP: 30 éve nem volt példa a felvételi eljárás meghosszabbítására

Hiller István (MSZP) szerint a felsőoktatási felvételi ügyében teljes a káosz, a jelentkezőknek fogalmuk sincs, milyen feltételekkel jelentkezhetnek egy-egy intézménybe. Azt mondta: mivel január végére tarthatatlanná vált a helyzet, a kormányzat az utolsó pillanatban kilenc nappal meghosszabbította a jelentkezést. A képviselő arra kérdezett rá: pontosan mi késztette erre a lépésre az oktatási kormányzatot.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában azt mondta, hogy Hiller Istvánnak "kiváló érzéke van a dramatizáláshoz". Hozzátette: a tárca konzultált néhány iskolával, amelyek azt közvetítették, a diákoknak még szükségük van néhány napra, a minisztérium pedig úgy vélte, ezzel semmilyen érdek nem sérül.

"Ha ezt nem tettük volna meg, most azt a kérdést kaptuk volna, miért nem hosszabbítottunk a határidőn" - jelentette ki az államtitkár, aki arról is beszámolt: a tárca napról napra követi a jelentkezési adatokat. Ebből az derül ki: épp annyian jelentkeztek eddig, mint az elmúlt években ilyenkor.

Jobbik: növekedett a bűncselekmények száma

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, hogy utoljára 2001-ben követtek el annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2010-ben. Emlékeztetett a Fidesz ígéretére, miszerint két hét alatt rendezi a közbiztonság ügyét, mégis 13,5 százalékkal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma. Ezek között a személyek sérelmére elkövetett, valamint az esőszakos cselekedeteké is növekedett, ugyanakkor számban szintén emelkedést mutatottak a felderítetlen esetek.

A képviselő hosszasan sorolt idősek sérelmére elkövetett erőszakos bűneseteket, amelyeket a statisztika szerint "eltérő kultúrájú személyek" követtek el. Arra volt kíváncsi, mit jelent ez a kategória.

Kontrát Károly államtitkár emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor belügyminiszter már beiktatásakor a statisztikák növekedését vetítette előre, ami a rendőrség határozottabb fellépésének köszönhető, valamint annak, hogy az emberek bíznak a testületben és bátran fordulnak bejelentéssel a hatósághoz.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Jobbik egyetlen olyan törvényt sem szavazott meg, amely a közbiztonság jobbá tételét szolgálta.

LMP: mikor menesztik a nemzetgazdasági minisztert?

Scheiring Gábor azt kérdezte, mikor vállalja a miniszterelnök a felelősséget, és meneszti a nemzetgazdasági minisztert. Szerinte 1,5 év alatt a kormány elszalasztotta a történelmi lehetőséget, és eljátszották a lehetőséget az érdemi gazdasági rendszerváltásra. Ne bujkáljanak a felelősség elől, gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, és ebben Matolcsy György leváltása az első lépés lehet - hangoztatta az ellenzéki politikus.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, ő nem kormányfő, s nem gazdasági miniszter, és nem káderfelelőse a kormánynak.

Ugyanakkor kiemelte: Európában miközben a korábban, nálunk stabilabbnak hitt nemzetgazdaságok rossz eredményeket produkálnak, addig a magyar gazdaság azonban stabil. Minden esély megvan arra, hogy amikor Európára a gazdasági növekedés korszaka köszönt, Magyarország az egyik legversenyképesebb szerkezetű állam lehet - emelte ki.

 

OLDALTÖRÉS: Jobbik: drasztikusan csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban

A közfoglalkoztatás, a felsőoktatási keretszámok, a diósgyőri kohászat és a politikai korrupció is terítékre került az interpellációk során a parlament hétfői ülésén.

A közfoglalkoztatás, a felsőoktatási keretszámok, a diósgyőri kohászat és a politikai korrupció is terítékre került az interpellációk során a parlament hétfői ülésén.

A közfoglalkoztatás, a felsőoktatási keretszámok, a diósgyőri kohászat és a politikai korrupció is terítékre került az interpellációk során a parlament hétfői ülésén.

MSZP a közfoglalkoztatásról

Kövér László házelnök az elsőként felszólaló, a közvetlenül az "éhségmenet" akcióból érkező Nyakó Istvánnak (MSZP) felajánlotta, hogy felszólalása előtt átöltözhet, de a képviselő nem élt a lehetőséggel.

A politikus arra emlékeztetett, hogy egy éve Czomba Sándor államtitkár "Abaújban megígérte, hogy a közfoglalkoztatás rendszere több lesz, jobb lesz, szebb lesz". A képviselő kijelentette, hogy egy év után úgy érzi, ezek a szándékok nem váltak valóra.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár válaszul azt mondta: lehet, hogy 47 ezer forintból nehéz megélni, de 170 ezer ember a szocialista kormány idején csak 28.500 forintot kapott ellátásként, amiből még nehezebb.

Az éhségmenetről szólva azt mondta: azért nem csatlakoztak hozzá többen, mert az emberek többsége tudja, hogy nehézségeiket nem az elmúlt másfél év okozta, „a menetet pedig azok vezették, akik a padlást is lesöpörték az elmúlt időszakban”.

Nyakó István nem fogadta el a választ. A képviselők közül viszont 232-en szavaztak igennel, 54-en nemmel és 39-en tartózkodtak.

Jobbik: drasztikusan csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát

Balczó Zoltán (Jobbik) arra utalt, hogy az oktatási kormányzat csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat, a 2011-es 53450 helyett idén 33070 hallgató képzésének költségeit fedezi az állam. A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2008-as népszavazás előtt a kormánypártok még kiálltak a felsőoktatás olyan finanszírozása mellett, amelyik a családok anyagi helyzetétől függetlenül lehetővé teszi, hogy minden fiatal olyan pályára léphessen, amelyeikre hivatott.

Réthelyi Miklós miniszter válaszában leszögezte, hogy a Fidesz és a kormány társadalmi érdeknek tekinti a fiatalok képzésének támogatását. Hozzátette, a Széll Kálmán terv viszont bemutatta, hogy 2011-2014 között milyen lépésekre van szükség az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. Ezek között szerepelt a felsőoktatás államilag támogatott férőhelyeinek csökkentése. Hangsúlyozta, hogy ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert a szocialisták eladósították az országot - jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 214 igennel 56 nem ellenében megtette azt.

A diósgyőri kohászat újraindításához kért segítséget a Fidesz

Sebestyén László (Fidesz) arra kérdezett rá, hogy a kormány milyen segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy Miskolc-Diósgyőrben újraindulhasson a kohászat.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válasza előtt felkérte a teremőröket, hogy vigyék el asztalára a Gúr Nándor által odahelyezett 47.000 forintot és juttassák el az MSZP frakcióhoz. Ezután áttérve a kérdésre, a válság egyik tanulságának nevezte az erős helyi ipar szükségességét. Hangsúlyozta, hogy kohászatra is szükség van, de az uniós szabályozás miatt az állam ennek fejlesztésére nem tud külön támogatást adni. Ezért inkább a befektetők bevonását javasolta, amihez a gazdasági diplomácia eszközeit tudta felajánlani.

A képviselő, a választ elfogadta.

A politikai korrupció felszámolását sürgette az LMP

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta az egyik legnagyobb problémát a politikai korrupció jelentette. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz a választások előtt azt ígérte, véget vetnek "az oligarchák uralmának". A politikus szerint azóta viszont módosították a közbeszerzési törvényt, megemelték az értékhatárokat és több tevékenységet is mentesítettek. Hangsúlyozta, hogy nem készült antikorrupciós stratégia, csökkent a kormányzati és az állami működés átláthatósága.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette, a korrupció elleni harc nem csak a választási programjukban szerepelt, de az elmúlt szűk két évben az Állami Számvevőszékkel, a Legfelsőbb Bírósággal és a Legfőbb Ügyészséggel együtt olyan egyezményt írtak alá, amelyik a korrupció elleni fellépést kívánja összehangolni.

Ennek eredményeként kidolgoznak egy korrupcióellenes cselekvési tervet, amelyet éppen most hétfőn mutattak be. Hozzátette, az ügyészségek és a bíróságok azért kaptak többlet-költségvetési juttatásokat, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a korrupció ellen.

Schiffer András a választ nem fogadta el, a parlament tagjai viszont 190 igennel 56 nem ellenében megtették azt.

Jobbik: mi lesz azokkal, akiken a Nemzeti Eszközkezelő sem segít?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint "az eszközkezelő által családok ezrei vannak átvágva a palánkon". Azt mondta: idén mintegy négyezer devizahiteles család fog utcára kerülni.

Kifogásolta, hogy az eszközkezelő segítésének igénybevételéhez a bankok engedélye is szükséges. Azt javasolta, hogy a cigányintegrációra szánt pénz egy részét is erre a célra fordítsa az állam.

Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a kabinet még ebben az ülésszakban a parlament elé terjeszti a vonatkozó jogszabály módosítását. Eszerint a programba az egygyermekesek is bekapcsolódhatnak majd, és a kényszerértékesítésre jelölés is kikerül a feltételek közül. Elmondta azt is: 2014 végéig összesen mintegy 25 ezer lakás megvásárlására biztosít lehetőséget a program.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 193 igen , 51 nem és 6 tartózkodás mellett megszavazta azt.

OLDALTÖRÉS: MSZP: éljen meg a miniszter 47 ezer forintból!

A kormány intézkedéseit kritizálták napirend előtt az ellenzéki képviselők a parlament tavaszi ülésszakának első napján, a szocialista Gúr Nándor 47 ezer forintot tett le a gazdasági államtitkár asztalára, hogy éljen meg ő ebből a pénzből, míg a kormánypártok a törvényalkotási munkáról és az egyházügyi törvényről beszéltek. A Fidesz javaslatára lekerült a napirendről a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítvány zárószavazása.

A kormány intézkedéseit kritizálták napirend előtt az ellenzéki képviselők a parlament tavaszi ülésszakának első napján, a szocialista Gúr Nándor 47 ezer forintot tett le a gazdasági államtitkár asztalára, hogy éljen meg ő ebből a pénzből, míg a kormánypártok a törvényalkotási munkáról és az egyházügyi törvényről beszéltek. A Fidesz javaslatára lekerült a napirendről a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítvány zárószavazása.

A kormány intézkedéseit kritizálták napirend előtt az ellenzéki képviselők a parlament tavaszi ülésszakának első napján, a szocialista Gúr Nándor 47 ezer forintot tett le a gazdasági államtitkár asztalára, hogy éljen meg ő ebből a pénzből, míg a kormánypártok a törvényalkotási munkáról és az egyházügyi törvényről beszéltek. A Fidesz javaslatára lekerült a napirendről a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítvány zárószavazása.

Orbán Viktor viszonválasza

Az ország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozó alkotmányos garanciákról, a strukturális reformok szükségességéről, valamint a középosztály megerősítéséről is beszélt a felszólalására elhangzott pártreagálásokat követő viszonválaszában a miniszterelnök. Orbán Viktor arra kérte a szocialistákat: európai képviselőik "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".

LMP: a kormány nézzen szembe a valósággal!

Az LMP frakcióvezetője napirend előtt azt mondta, hogy a miniszterelnök "szemmel láthatóan" elvesztette a kapcsolatot a külvilággal, hiszen az országra támadó gaz erőkről, puccsról és összeesküvésről beszél, holott nem nemzetközi erők támadtak Magyarországra, hanem az embereknek kell súlyos problémákkal szembenézniük a kormány politikája miatt. Jávor Benedek egy most érettségizett diákot, egy vidéki munkanélküli pedagógust, egy hajléktalanokkal foglalkozó szociális munkást és egy kisvállalkozót mutatott be, akik a karzatról kísérték figyelemmel a felszólalást. A kormány diákok tízezrei előtt zárja be felsőoktatást, míg a szülők a devizaadósság mellett nem tudnak tandíjat is fizetni, emellett a kabinet nem segít a vidéki munkahelyteremtésben, kriminalizálja a hajléktalanokat és becsapja a magyar vállalkozókat - mondta Jávor Benedek, hozzátéve: ez a valóság, ezzel kell szembenézni, ideje lenne, hogy elkezdjenek végre kormányozni ezeknek az embereknek az érdekében.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, hogy bár Jávor Benedek négy embert idehozott, közben például egymillió ember a kormány intézkedéseinek köszönhetően megszabadult a devizahiteltől. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában számos helyen rosszabb a helyzet: Romániában például 15 százalékkal, Görögországban 20 százalékkal, de még Írországban is négy százalékkal csökkennek a nyugdíjak. A felsőoktatás kapcsán Jávor Benedekhez "mint volt tanárához, és vizsgáztatójához" fordulva azt mondta, a pályakövetési rendszer pontosan azt szolgálja, hogy kiderüljön, melyik a hasznos képzés és melyik nem. A vidéki élettel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány újranyitotta a kispostákat és a vasúti szárnyvonalakat.

Fidesz az egyházügyi törvényről

Gulyás Gergely fideszes képviselő az egyházügyi törvény kapcsán azt hangsúlyozta, hogy korábban Magyarországon Európában példátlan mennyiségben működtek egyházak, sok esetben azonban ezek nem valódi egyházként működtek, hanem gazdasági tevékenységet végeztek. Az Országgyűlés első körben 14 egyházat ismert el, most pedig újabb egyházak, köztük buddhista közösségek elismerésére tesznek javaslatot - ismertette.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérték elismerésüket, vagyis önmaguk beismerték, hogy nem működnek.

A Jobbik ellenzi az uniós paktum aláírását

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője az európai uniós fiskális paktumhoz való csatlakozást kritizálta. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak alapvető érdeke a paktum elfogadása.

KDNP a tavaszi ülésszak munkájáról

Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese felidézte, hogy a 2011-es év a törvényhozásban nem a leglassabb, legunalmasabb esztendő volt, hiszen nagyon feszített tempóban dolgozott az Országgyűlés. A kormánypárti politikus az ellenzéktől azt kérte, hogy vegyenek részt a most kezdődő tavaszi ülésszak törvényalkotásában, és ne "formális elzárkózással" oldják meg az ellenzéki munkát.

A közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára arról beszélt, a hogy a tavalyihoz képest "jóval szellősebb, lazább" lesz a törvényalkotása munka, hiszen míg 2011-ben 99 törvényt fogadtak el, addig most 42 szerepel a tervekben. Rétvári Bence hangsúlyozta azt is, hogy a törvény tárgyalására bőséges időkeret áll rendelkezésre, több időt kapnak az ellenzéki képviselők és társadalmi szervezetek is.

MSZP: éljen meg a miniszter 47 ezer forintból!

Gúr Nándor, az MSZP képviselője felszólalásában a létminimum alatt élő emberek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és szóvá tette, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint jól meg lehet élni 47 ezer forintból. Ezért a szocialista politikus a tárcavezetőnek, illetve államtitkárának, Cséfalvay Zoltánnak azt ajánlotta, hogy éljenek meg ők ebből az összegből egy hónapban, és felszólalása végén le is tett az államtitkár asztalára a 47 ezer forintot.

Gúr Nándor, aki maga is részt vett a múlt héten Miskolcról indult, munkát és kenyeret követelő "éhségmeneten", azt mondta, hogy a menet résztvevői adták össze a pénzt.

 

 

Cséfalvay Zoltán válaszában azt hangsúlyozta, hogy Matolcsy György azt mondta, hogy a 47 ezer forintos, közmunkáért adható bér "kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik 28.500 ezer forintból eddig rejtélyes módon meg tudtak élni". Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az összeg ugyan alacsonyabb, mint a minimálbér, de magasabb mint a segély.

Cséfalvay Zoltán arra kérte a szocialista politikust, hogy a pénzt vegye vissza, ez azonban nem történt meg.

 

OLDALTÖRÉS: Orbán: küzdeni kell, de józan ésszel, törekedve a megegyezésre

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre.

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre.

Az új, európai uniós fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarország számára a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre.

Orbán Viktor hétfőn, napirend előtt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján azt is mondta, a parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik. Hangsúlyozta ugyanakkor: törekedni kell a megegyezésre. Ennek szellemében kell tárgyalni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a jegybanki szabályozásról, az országgyűlési biztosok jogállásáról, a bírósági törvényről és a pénzügyi védőhálóról - jelentette ki, közölve: van esélyünk jó megállapodásokra, és ilyennek ítélte az uniós fiskális paktum ügyében születettet is.

Megjegyezte, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak, akik "szégyellik a magyar embereket", megriadnak, ha támadás éri az országot, és máris szaladnak "nyugati üzlettársaik szoknyája mögé". Ők az önfeladás stréberei, akik mindenre hajlandók, bármit eladnak, bármiről lemondanak, és ezt a képességüket sok éven át meggyőzően bizonyították is - fogalmazott. Mások viszont - folytatta - "fejjel mennének a falnak", senkivel sem akarnak megegyezni. Egyik álláspont sem helyes, küzdeni kell, de józan ésszel, a megegyezésre törekedve - hangoztatta a miniszterelnök.

 

 

Orbán Viktor azt is mondta: az Európai Parlamentben látottak sok millió magyar szemében felértékelték az Országgyűlés munkáját, teljesítményét és színvonalát.

Az uniós fiskális paktumról szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország szempontjából kedvező döntést sikerült elérni. Kifejtette: tavaly decemberben az EU miniszterelnökeinek tanácsülése kísérletet tett egy pénzügyi paktum kidolgozására, ám azonnali döntés helyett további előkészítés mellett döntöttek. "Voltak, akik felhördüléssel fogadták, hogy mi, magyarok nem mondtunk automatikusan igent a kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére" - idézte fel, hozzátéve, hogy a magyar kormány kiállt az ország érdekeiért, és el is érte, amit akart, vagyis azt, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezőek, a többi országra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. Ha ez nem így lenne - magyarázta -, az Magyarország jelenlegi helyzetében óriási hátrányt jelentene. A másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció ügyét nevezte, amely szerinte teljesen ellentétes az ország érdekeivel, mert az egyik legfőbb versenyelőnyét veszélyeztetné. Ezért fontos, hogy sikerült elérni: az adóharmonizáció, az arra való utalás nem része a paktum szövegének - emelte ki.

Összegzése szerint így minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon a paktumhoz, amelynek minden pontja elfogadható az országnak. A miniszterelnök így azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy miután megismerte a részleteket, fogadja el a szerződést. "Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken eddig meglévő szuverenitásunkat" - mondta, tanulságos példának nevezve mindezt a jövőre nézve.

Orbán Viktor közölte: a paktummal kapcsolatos siker világosan kijelöli, hogyan érdemes viszonyulni Európához ma, amikor a kontinens válságos időket él át. "Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek alapján azt mondhatni: "nekünk 2012-ben is komoly esélyünk van arra, hogy jelentősen gyarapodjunk tapasztalat dolgában".

Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor ismét megkezdődik a kontinensen a növekedés - mondta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ezért már most késhegyre menő, érdekérvényesítési verseny zajlik Európában, amelyben azok az országok lesznek győztesek, amelyek határozottabban állnak ki saját érdekeiért. Ez a verseny ütközésekkel, vitákkal jár, határozott fellépést, ügyes taktikai húzásokat és okos megegyezéseket igényel - hívta fel a figyelmet.

Beszédében a miniszterelnök leszögezte, Magyarország jövője az Európai Unió keretein belül van. Az ország pozíciója mindenki előtt ismert: népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van - mondta, hozzátéve: Magyarország továbbra is az unió bővítésének szószólója, az európai intézmények megújítását szorgalmazza, kiáll a kettős mérce ellen és a tagországok egyenjogúsága mellett.

Orbán Viktor nyolcperces felszólalása zárásaként arra kérte a Házat, hogy a tavaszi ülésszak alatt támogassa továbbra is a kormánynak a magyar emberek érdekében végzett nemzetközi munkáját.

Videó - Orbán keresi az emeltyűt

OLDALTÖRÉS: Pártreagálások: kritika és támogatás a pénzügyi paktum ügyében

A kormánypártok mellett az MSZP is támogatja az uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslatot - derült ki a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokból, amelyek során a Jobbik és az LMP képviselői ugyanakkor fenntartásaikat fogalmazták meg.

A kormánypártok mellett az MSZP is támogatja az uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslatot - derült ki a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokból, amelyek során a Jobbik és az LMP képviselői ugyanakkor fenntartásaikat fogalmazták meg.

A kormánypártok mellett az MSZP is támogatja az uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslatot - derült ki a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalása után elhangzott reagálásokból, amelyek során a Jobbik és az LMP képviselői ugyanakkor fenntartásaikat fogalmazták meg.

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre felismerte, hogy az utóbbi másfél év politikája zsákutca és olyan helyzetbe sodorta az országot, amilyenben rendszerváltás óta nem volt: a szövetségeseink kihátráltak mellőlünk".

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a kormány egy olyan szerződés aláírását tervezi, amely nagyon szoros gazdasági és egyre szorosabb politikai unióba irányítja Magyarországot. Szerinte az eljárás is nagyon furcsa, hiszen a képviselők egy háttéranyagot kaptak, nem a szerződés teljes szövegét, mert a magyar fordításról még vitáznak, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy mihez kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. A Jobbik szerint népszavazással kellene dönteni a kérdésben - erősítette meg a jobbikos politikus.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy Orbán Viktor "végre egyszer hitet tett" Magyarország uniós tagsága, az integráció és az EU bővítése mellett. Az MSZP számára egyébként elfogadható a pénzügyi paktumról szóló határozattervezet - jelezte. A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a kormányfő "korábban sokszor háborút indított párbeszéd helyett", de amikor kompromisszumkész, akkor annak rögtön kézzelfogható eredménye van. Mesterházy Attila szerint "nem kellene annyit harcolni, ha a miniszterelnöknek lenne tekintélye és hitelessége Európában, így könnyebb lenne a magyar nemzeti érdekeket is képviselni".

A KDNP részéről reagáló Harrach Péter azt mondta, hogy egyértelműen európai és magyar érdeket képviselnek, és a KDNP mindig ezt a két szempontot együtt tartotta fontosnak. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: az a küzdelem, amit Orbán Viktor az ország érdekében végzett, a választópolgárok előtt is nyilvánvalóvá vált.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek és a kormánynak, amiért Magyarország érdekeit az unió különböző fórumain sikerrel és határozottan képviselte. Ez éles ellentétben áll olyan pártok képviselőivel, akik ugyanezeken a fórumokon nagyon sokszor a magyar érdekek helyett, az országot ért rágalmak elhárítása helyett pártérdeket jelenítettek meg.

OLDALTÖRÉS: Megemlékeztek Csurka Istvánról, letette az esküt Szél Bernadett LMP-s képviselő

Megemlékeztek Csurka Istvánról

Megemlékeztek Csurka Istvánról

Megemlékeztek Csurka Istvánról

A miniszterelnök felszólalása előtt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén - amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök is megjelent - néma felállással megemlékeztek Csurka Istvánról, volt MDF-es, később Miép-es képviselőről, aki február 4-én hunyt el.

Letette esküjét Szél Bernadett

Ezt követően letette a képviselői esküt az LMP-s Szél Bernadett, aki a mandátumáról lemondott Kaufer Virág helyére érkezett a parlamentbe. Bár a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény Magyarországra változtatta az ország nevét az új képviselő még a Magyar Köztársaságra tett esküt. Az eskü szövegével kapcsolatban a házelnök kérésére az alkotmányügyi bizottság állásfoglalást adott ki, amelyet az Országgyűlés előtt is felolvastak. Az állásfoglalás rögzíti, hogy szükségesnek tartják a szöveg pontosítását, de addig is az eskü tartalmában és joghatásában is Magyarország alaptörvényére letett eskünek minősül.

Ezt követően a Költségvetési Tanács elnökének kinevezését, valamint államtitkári kinevezéseket ismertettek, illetve bejelentették, hogy a köztársasági elnök elfogadta Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondását. A kormánypárti és ellenzéki padsorokból egyaránt nagy tapssal fogadták, amikor Kövér László házelnök megköszönte volt államtitkár munkáját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!