Belföld

2012.10.06. 17:10

Áder János köztársasági elnök Deák emlékfái alatt emlékezett az aradi vértanúkra (fotókkal frissítve)

Rátót - Szombaton, az aradi 13 vértanúkra emlékező nemzeti gyásznapon Áder János köztársasági elnök Rátótón mondott emlékező beszédet.

MTI

Rátóton, ebben a vasi faluban van hazánk egyetlen olyan emlékhelye, ahol az 1849. október 6-án kivégzett szabadságharcos főtiszteknek, mind a 13 aradi vértanúnak van emlékhelye. Tölgyfákkal, amelyeket a helyiek szerint Deák Ferenc ültetett 1860 körül. A "haza bölcse" Vörösmarty Mihály árváinak gyámjaként gyakran járt ide, hiszen Vörösmarty Ilona a később miniszterelnökké lett Széll Kálmán földbirtokoshoz ide, Rátótra jött férjhez. Szombaton délelőtt itt, az aradiak emlékparkjában vett részt a nemzeti gyásznap emlékünnepségén Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A rátóti megemlékezés szentmisével kezdődött, amit Császár István püspöki helynök mutatott be, majd lovas és gyalogos huszárok kíséretében az aradi emlékparkba mentek az emlékezők, akik tapssal fogadták Áder Jánost. Málics Ferenc rátóti polgármester köszöntőjében elmondta: tavaly egy sikeres pályázat révén sikerült megszépíteni az emlékhelyet, amelyet a rátótiak mindig felkerestek. A faluban élők nemzethez kötődésére jellemző, hogy 2007-ben Trianon-emlékművet, 2008-ban Wass Albert mellszobort avattak fel.

- Szerencsés az a nemzet, amelynek legendáriuma olyan gazdag, mint a magyaroké, mert a legendák a múltunkból sok mindent újra átélhetővé tesznek.

Ezzel a mondattal kezdte emlékbeszédét Áder János, aki arról szólt: Deák nemcsak emléket állított itt a tölgyfákkal, hanem emlékeztetni is akart az aradi vértanúkra, ugyanakkor a Kiegyezés létrehozójaként azt üzente a nemzetnek: bármilyen nehéz is a gyászból felocsudni, az élet felé kell fordulni.

- Amit Világosnál, Aradon eltiportak, azt kaptuk vissza 1867-ben, a Kiegyezéssel, a nagy iramban megindult polgárosodással. Van amikor halni kell a hazáért, van amikor tenni kell érte.

A megemlékezésen Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, mennyit tettek tavaly az erdészek az emlékpark megszépítéséért. Azután gyönyörű emlékműsor hangzott el, amelyet a szombathelyi Weöres Sándor Színház művészei és a körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttes tagjai adtak elő.

 

OLDALTÖRÉS: Aradi vértanúk - A szabadságharc kivégzett tábornokaira emlékeztek a nemzeti gyásznapon

 

 

 

A szabadságharc kivégzett tábornokaira emlékeztek a nemzeti gyásznapon

A nemzeti gyásznap alkalmából nemcsak országszerte, hanem a határon túl is rendezvényekkel emlékeztek meg a magyar szabadságharc 1849. október 6-án Aradon kivégezett 13 honvédtábornokáról és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről.

A fővárosi Kossuth téren reggel katonai tiszteletadás mellett vonták fel majd engedték félárbocra Orbán Viktor kormányfő jelenlétében Magyarország nemzeti lobogóját.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arról beszélt, hogy a polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökére utalva azt mondta, Batthyány Lajos őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.

A honvédelmi miniszter szerint az 1848-48-as szabadságharc egyik legfontosabb, máig érvényes tanulsága, hogy a haza védelme nem képzelhető el az emberek támogatása nélkül. Hende Csaba a Gyulán tartott megemlékezésen azt mondta, a nemzet 1848-49-ben megérezte és megértette, hogy összetartozik.

 

 

Az MSZP az 1848-49-es szabadságharc után kivégzett örmény származású tábornokokra emlékezett Budapesten, Kiss Ernő XVIII. kerületi emléktáblájánál.

Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy hetvennél több örmény származású tiszt és csaknem kétszáz közkatona vett részt a harcokban a magyarok oldalán, közöttük volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos, aki Aradon vértanúhalált halt.

Közölte, kezdeményezi, hogy az örmény áldozatoknak a kerületben lévő emlékparkjában örökítsék meg egy kövön a 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Markarján emlékét is.

A szocialista politikus hangsúlyozta: nagyon sok történeti példája van annak, hogy az örmények sorsközösséget vállaltak a magyarokkal, és gazdagították a magyar kultúrát.

Rogán Antal (Fidesz) V. kerületi polgármester a Batthyány-örökmécsesnél azt mondta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi olyan hősök, akik arra emlékeztetnek, hogy a szabadságért mindig érdemes küzdeni, és az igazunkért mindig érdemes kiállni.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint nem lehet méltóképpen emlékezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira a Batthyány-örökmécsesnél a közeli szovjet emlékmű miatt.

Hozzátette: a tér és a környező utcák a vértanúknak állítanak emléket, de ott áll egy önkényuralmi rendszer "monumentális emlékműve". Közölte, szerinte az ilyen emlékműveknek, amelyek önkényuralmi jelképeket is megjelenítenek, nem közterületen, hanem temetőkben vagy az úgynevezett szoborparkban van a helyük.

A nemzeti gyásznapon a határon túl is több helyen tartottak megemlékezéseket, így a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban. Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Aradon egyebek mellett azt hangoztatta, hogy "a kivégzett tábornokok a győztes oldalon állnak, mert egy tiszta és szent eszmét követtek".

Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a kormány a magyar nemzet gyásznapjává.

Ezek is érdekelhetik