OGY - Adóváltozások, földtörvény és választási regisztráció a keddi ülésen

Házhoz jöhet a jegyző a választási regisztrációhoz

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

Gulyás Gergely (Fidesz), a választási eljárásról szóló törvényjavaslat egyik előterjesztője a testület ülését követően az MTI-nek elmondta, azt kezdeményezik, hogy ne csak a mozgásukban korlátozottak, hanem mindenki feliratkozhasson otthonában. Így szeretnének megfelelni az adatvédelmi hatóság személyesség biztosítására vonatkozó észrevételének.
   
A kormánypárti politikus szerint a jegyzők megbirkóznak majd a feladattal, hiszen ezen hatáskörüket is átruházhatják másokra.


További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Középfokú adó- és vámszervek a NAV-on belül

Középfokú adó- és vámszervek a NAV-on belül

Középfokú adó- és vámszervek létrehozását javasolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül a kormány, továbbá összehangolná a NAV-nál dolgozó kormánytisztviselőkre és pénzügyőrökre vonatkozó szabályozást.

A NAV-törvény módosításáról szóló előterjesztés általános indoklása szerint ez egy újabb lépés a vám és az adó terület integrációjában a hivatalon belül. A parlament honlapján olvasható dokumentum új típusú szervként nevesíti a NAV középfokú adó- és vámszervét, amely olyan főigazgatóság kormányrendeletben történő létrehozásának lehetőségét biztosítja, amely egyszerre adóztatási szerv és vámszerv.
   
A javaslat általános indoklása szerint a középfokú adó- és vámszerv irányítása alatt alsó fokú adóztatási szerv(ek) és vámszerv(ek) működnek, de egységes irányítás mellett. Ez a szervezeti megoldás hatékony, összehangolt működést tesz lehetővé, és zavartalanul biztosítja a költségvetési bevételeket is - olvasható az előterjesztésben.
   
A javaslat nagyobb részét azok a rendelkezések teszik ki, amelyeknek célja, hogy újabb, az egyes jogállási törvényekben – a közszolgálati tisztviselőkről szóló, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben - szabályozott jogintézményeket újraszabályozzon a NAV törvény keretei között, egységesítve a két jogállási törvény rendelkezéseit. A javaslatot ugyanakkor a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségekhez igazították.
   
Újraszabályoznák egyebek között a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat, a közlésre, a határidőkre, az elévülésre vonatkozó szabályokat, emellett a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának szabályait, valamint a költségtérítésre, a túlmunkára, a készenlétre, és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. Az általános indoklás szerint azért van erre szükség, mert közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálybalépésével már olyan mértékűek a kormánytisztviselőkre és a pénzügyőrökre vonatkozó szabályok közötti különbségek, amelyek már-már sértik az egy szervezeten belüli egyenlő elbánás elvét. Példaként szerepel, hogy gondatlan károkozás esetén jelenleg a kormánytisztviselő, az ügykezelő négyhavi illetményével felel, míg a pénzügyőr – bizonyos kivételektől eltekintve – csak félhavi illetményével.

További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György: felére csökken a szakirányok száma a szakképzésben

Matolcsy György: felére csökken a szakirányok száma a szakképzésben


A valódi munkaerő-piaci igényekre kell építeni a szakképzésben, ezért a felére, 77-re csökken a választható szakirányok száma - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi budapesti ülésén.

A tárcavezető azt mondta, korábban "nagyon sok olyan apró" szakterület volt az országos képzési jegyzékben, amire a valóságban nem volt szükség. Hangsúlyozta: minden szakközépiskolát elvégző diáknak kötelező lesz szakmai érettségi vizsgát tennie, és a szerződéses rendszer alapján olyan cégnél kell tanulniuk, ahol látják, milyen munkát végeznek majd.
   
Matolcsy György úgy fogalmazott: "a tanárok több, mint megérdemlik a több fizetést", jövő év közepe táján pedig kiderül, hogyan áll a 2013-as költségvetés. Mint mondta, ha a gazdaságpolitika "hozza a 3 százalék alatti deficitet" - s erről a kormány meg van győződve - visszatérhetnek az eredeti tervhez, miszerint már szeptember 1-jétől megadják a béremelést a tanároknak.
   
Szólt arról is, hogy megyénként 10-10 szakmát magába foglaló ösztöndíjrendszert alakítanak ki a helyi hiányszakmákból, majd 2013 végétől egységes pályaorientációs és pályakövetési rendszert vezetnek be, melynek keretében a fiatalok tájékozódhatnak arról, hogy szakmájuknak milyen jövője van. A szakképzési rendszer egyszerűsödött, a vállalatok havonta megkapják az állami hozzájárulást képzési költségeikre, a jogosulatlan elszámolásokat pedig kiszűrik - jegyezte meg.
   
Emlékeztetett arra: az európai szakmunkás olimpián "hihetetlenül jól szerepelt a magyar csapat", a 23 országból az éremtáblázaton a 6. helyen végzett. Felhívta a figyelmet arra: többek között a szakképzésnek köszönhető, hogy növekedett az ország foglalkoztatása az elmúlt két és fél évben. Ma Magyarországon 80 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor, a munka- és termelésalapú társadalomnak pedig az "igazi gerince" a szakképzés - állapította meg Matolcsy György.
   
Megemlítette, hogy először az unió 65 százalékos, majd a 75 százalék körüli angolszász, végül az ennél is magasabb távol-keleti szintre szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatási rátát, s ha ezt elérik, akkor meglátása szerint a gazdasági mutatók is javulnak majd.
   
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szeretnék elérni, hogy a felnőttek akár két év alatt is letehessék érettségi vizsgájukat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy egyre többen fogják igénybe venni a minden állampolgárnak ingyenesen járó első OKJ-képzést.
   
Képviselői kérdésre a tárcavezető célként fogalmazta meg, hogy a költségvetés minden egyes alrendszerének önfinanszírozónak kell lennie, mert "ekkor lesz a magyar állam biztonságban".
   
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a szakképzést nem egy főosztályvezetőnek kellene felügyelnie a minisztériumban, mire Matolcsy György úgy reagált, hogy szakképzésért felelős helyettes államtitkárt szeretnének a jövőben a tárcánál alkalmazni.
   
A bizottság elnöke felvetette azt is, hogy Németországban pénzt fektetnek be a cégek a szakképzésbe, míg Magyarországon pénzt kapnak az államtól azért a vállalatok, ha részt vesznek ebben. Szerinte a szakképzésben a hároméves képzés kevés, meg kellene nyitni a négyéves szakképzés lehetőségét. Szorgalmazta azt is, hogy a szakképzési kerettantervek mielőbb készüljenek el, mert ezeket 2013 szeptemberétől alkalmazni kellene.
   
Hiller István szocialista képviselő, volt oktatási miniszter azt mondta: a kormány szakképzési rendszere "befejezetlen, csonka és működésképtelen", amelyben hetente csak 45 percet tanulnak a diákok idegen nyelvet és matematikát. Ez a rendszer versenyhátrányba hozza a magyar fiatalokat a nyugati kortársaikkal szemben - értékelte.

 Lapozzon további információkért!

OLDALTÖRÉS: L. Simon László a magyar-magyar kulturális kapcsolatokról

L. Simon László a magyar-magyar kulturális kapcsolatokról

L. Simon László a magyar-magyar kulturális kapcsolatokról

L. Simon László a magyar-magyar kulturális kapcsolatokról

A határon túli magyarságot érintően a kulturális diplomácia legfontosabb célkitűzése a népességmegtartó képesség növelése, a nemzeti identitás erősítése és a gazdaságélénkítés - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.

L. Simon László a kárpát-medencei magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadásában kiemelte, a sikeres kultúrdiplomáciához a többségi nemzet képviselőivel meg kell értetni, hogy a kisebbségi nemzeti lét megélése "a többségi nemzet számára is érték".
   
Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója az intézmény céljai között említette a magyarság önképének pozitív viszonyulási pontok mentén történő újragondolását, illetve a magyarság jó hírének eljuttatását a nemzetek közösségébe.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A jövő évi adóváltozásokat és az új földtörvényt tárgyalja a parlament

A jövő évi adóváltoztatásokat és az új földtörvényt tárgyalja a parlament


A Ház reggel kilenc órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, majd ezt követően rögtön megnyitották az adótörvények általános vitáját. Ekkor még csak a miniszteri expozéra, valamint a frakciók vezérszónoki felszólalásaira került sor, a javaslat tárgyalása ugyanis a nap végén folytatódhat, amikor a képviselők öt órás időkeretben értékelhetik Matolcsy György előterjesztését.

A jövő évi adóváltoztatásokat és az új földtörvényt tárgyalja a parlament


A Ház reggel kilenc órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, majd ezt követően rögtön megnyitották az adótörvények általános vitáját. Ekkor még csak a miniszteri expozéra, valamint a frakciók vezérszónoki felszólalásaira került sor, a javaslat tárgyalása ugyanis a nap végén folytatódhat, amikor a képviselők öt órás időkeretben értékelhetik Matolcsy György előterjesztését.

A jövő évi adóváltoztatásokat és az új földtörvényt tárgyalja a parlament


A Ház reggel kilenc órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, majd ezt követően rögtön megnyitották az adótörvények általános vitáját. Ekkor még csak a miniszteri expozéra, valamint a frakciók vezérszónoki felszólalásaira került sor, a javaslat tárgyalása ugyanis a nap végén folytatódhat, amikor a képviselők öt órás időkeretben értékelhetik Matolcsy György előterjesztését.

Az indítvány fókuszában a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A kormány szerint a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

Az adóváltoztatások mellett az új földtörvényről is szó lesz, amelynek két héttel ezelőtt elnapolt általános vitája nyílik most újra. A vidékfejlesztési miniszter expozéjában úgy fogalmazott, 1 100 éves vitának vet véget a földtörvény elfogadása, mivel a jogszabály garantálja, hogy csak magyar földművesek vehessenek földet, az ellenzéki frakciók vezérszónokai ugyanakkor hiányosnak, rossz irányba hatónak nevezték a kormány szabályozási terveit.

A fentiek mellett a keddi ülésnap napirendjén szerepel még a Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslat általános vitája, valamint a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvénymódosítás részletes vitája.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Terjedelmes módosító javaslat készült a választási eljárási törvényhez

Terjedelmes módosító javaslat készült a választási eljárási törvényhez

Terjedelmes módosító javaslat készült a választási eljárási törvényhez

Terjedelmes módosító javaslat készült a választási eljárási törvényhez

OLDALTÖRÉS: Kormány: az adótörvények módosításával cél a jogharmonizáció és az adminisztrációs terhek csökkentése

Kormány: az adótörvények módosításával cél a jogharmonizáció és az adminisztrációs terhek csökkentése

Kormány: az adótörvények módosításával cél a jogharmonizáció és az adminisztrációs terhek csökkentése

Kormány: az adótörvények módosításával cél a jogharmonizáció és az adminisztrációs terhek csökkentése

Az adótörvények módosításának célja a jogharmonizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve a gazdálkodó szervezetek működésének elősegítése - erről Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára előterjesztői expozéjában beszélt az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat keddi általános vitájának megnyitásakor az Országgyűlésben.

A konkrét módosítások közül kiemelte: 2013 január 1-jétől ténylegesen egykulcsos lesz a magyar adórendszer a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ennek 107 milliárd forintos a költségvetési hatása, ezzel azonban a kormány már számolt a jövő évi büdzsé összeállításakor.

Szintén megváltoznak a biztosításokból keletkező jövedelmek adózási szabályai és más megtakarításokkal egységes szabályok vonatkoznak majd erre a szektorra is. A biztosításokat az új szabályok közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg: ha megtakarítás jellegű a biztosítás, akkor adóköteles lesz a díja januártól. Adómentes csak az olyan élet-, baleset- és egészségbiztosítások díja marad, amely kizárólag a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, tehát visszavásárlási értékkel nem bír.

A törvénymódosítás pontosítja a munkáltató kedvezményes adóteher melletti munkahelyi étkeztetésre biztosítható havi 12 500 forintos hozzájárulásának szabályait is: a jövőben akkor is biztosítható ez az összeg, ha mások is étkezhetnek a munkavállalókon kívül a munkahelyi étkezdében.

Az államtitkár hangsúlyozta: a vállalkozási környezet kedvezőbbé tétele érdekében a javaslat megteremti a társasági adószabályok és az egyéb adószabályok közötti koherenciát, az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében, mindezt az adminisztratív terhek növelése nélkül.

Az áfa szabályai pusztán jogharmonizációs kötelezettségek miatt változnak, de emellett egyszerűsödnek az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok, a vállalkozások likviditásának javítása érdekében pedig üzletág-átruházás esetén nem keletkezik adózási kötelezettség - ismertette Cséfalvay Zoltán.

Kiemelte még, hogy nem kell papír alapú adó-visszatérítési kérelmekhez csatolni a számlákat, a fuvarozók pedig jövőre már havonta érvényesíthetik az adó-visszatérítésüket.

Az alkohol esetében csökken szeszfőzdék jövedéki biztosítása, a borászatoknál pedig lehetővé válik a kistermelői pezsgőkészítés. A gépjárműveknél uniós kötelezettségnek megfelelően az ellenőrzött körbe kerülnek az üzemanyag-adalékok, valamint egységessé válik minden hibrid üzemű autó után a fizetendő regisztrációs adó.

A helyi adókat illetően kisebb pontosításokat foglal magában a tervezet, de fontos újítás az államtitkár szerint, hogy januártól a Magyar Államkincstár honlapján adatbázist üzemeltet majd az összes településen vezetett helyi adók szabályait illetően, valamint az önkormányzatoknak a honlapjukon elérhetővé kell tenniük egy egységes formátum szerint a helyi adózási szabályokat.

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet az örökösödés esetén az özvegyeket és az egyenes ági rokonok megillető illetékmentességre, valamint a fiatalok első lakásvásárlása esetén az érintett ingatlan legmagasabb értékének 8 millióról 15 millió forintra emelésére és a vonatkozó illetékkedvezmény maximumának eltörlésére. Végül az államtitkár ismertette azt is, hogy szűkülnek az önkormányzati adóslisták a listára kerülés összeghatárának emelkedésével.

Fidesz: szem előtt tartja az adózók érdekeit a módosítás

A fideszes Puskás Imre azt mondta, az adózók érdekeit szem előtt tartó módosítást nyújtottak be, aminek célja, hogy egyszerűbb legyen az adózás, és érdemes legyen jogkövető magatartást tanúsítani. Célként jelölte meg, hogy olyan jogszabályok legyenek, amelyek könnyen értelmezhetőek, teljesíthetőek, és minél kevesebb adminisztrációs terhet rónak az emberekre. Fontosnak nevezte az önellenőrzésre való felhívást, aminek lényege, hogy az adóhatóság nem büntet és ró ki kamatokat azonnal, ha hibás adóbevallás születik. Kitért arra is, hogy az illetékváltozások kedvezményezettjei a fiatalok, illetve a túlhajtott devizahitelek miatt nehéz helyzetbe kerülők. A kormánypárti vezérszónok az ellenzéki demagógia körébe sorolta, hogy gazdagok érdekét szolgálná a szegényekkel szemben a változtatások köre. Szólt arról is, hogy az ellenzéki szocialisták számára a megszorítás "kedves kifejezés", amit kormányon évekig gyakoroltak. Kitért arra is, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt elképesztő méretű államadósságot halmoztak fel, és azt mondta: a 16 százalékos adó a jövedelmet adóztatja és nem a vagyont. Továbbra is érvényesül a gyermekek után járó adókedvezmény, ami - a 16 százalékos kulccsal együtt - komoly jövedelembővülést jelentett 2011-ben. A kormánypárti politikus reményét fejezte ki, hogy ez így lesz az idei évben is.

MSZP: gazdasági növekedés ellen hat a javaslat

Szekeres Imre szerint kiszámíthatatlanság, csalárdság, átláthatatlanság jellemzi a kormány gazdaságpolitikáját. Az elmúlt két évben átlagosan háromhetente változtatták meg az adószabályokat, 25 új adót vezettek be mindenféle hatástanulmány, egyeztetés nélkül - sorolta, majd megjegyezte: a mostani adómódosítás már a nyolcadik idén. A javaslatok között van előremutató elem is, de összességében a gazdasági növekedés, és a nagyobb társadalmi igazságosság ellen hatnak. Eközben a kiskeresetűeknél, a szociális támogatásoknál takarítanának meg - jegyezte meg a szocialista politikus.

Nemény András, az ellenzéki párt másik vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt 22 év legnagyobb megszorítása várható, több mint 700 milliárdos sarcot talált ki a kormány, ami a lakosság többsége számára napi megélhetési kérdéssé fog válni. Mint kifejtette: a szuperbruttó kivezetése a nagyobb jövedelműeknek kedvez, a regisztrációs adó változásával a gazdagok lehetőségei bővülnek, ugyanakkor a cafetéria adókulcsának emelése, a bankadó fenntartása és további áthárítása, az elmaradó béremelések, a segélyplafon bevezetése, a tranzakciós illeték mind a nehezebb sorsúakat fogják érinteni. A kis- és középvállalkozók az iparűzési adóalap kiszámításának változását fogják megszenvedni - jegyezte meg. Az ellenzéki politikus szerint a kormány adó-, társadalom, vagy oktatáspolitikájának mindig az a vége, hogy a rossz helyzetben lévőket még rosszabb helyzetbe hozza, még azokkal kivételez, akiknek jobban megy a soruk.

OLDALTÖRÉS: A Ház előtt az államfői kifogást orvosló hulladéktörvény-javaslat

A Ház előtt az államfői kifogást orvosló hulladéktörvény-javaslat

A Ház előtt az államfői kifogást orvosló hulladéktörvény-javaslat

A Ház előtt az államfői kifogást orvosló hulladéktörvény-javaslat

Benyújtotta a parlamentnek kedden Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az új hulladéktörvénnyel kapcsolatos államfői kifogást orvosló, zárószavazás előtti módosító indítványát.

Áder János köztársasági elnök múlt szerdai levelében közölte Kövér László házelnökkel, hogy nem ért egyet két, az elmúlt hetekben elfogadott jogszabállyal - köztük a hulladéktörvénnyel -, ezért megfontolásra visszaküldte őket az Országgyűlésnek.

A hulladékgazdálkodásról szóló jogszabállyal kapcsolatban az államfő kifogásolta, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A törvény értelmében ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősített gazdálkodó szervezetként ismeri el azokat, amelyek egy később megalkotandó kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítik. Csakhogy az államfői kifogás alapján az OHÜ feladatait nonprofit gazdasági társaságként látja el, eljárása részletesen nem szabályozott, továbbá a döntéseihez nem kapcsolódik jogorvoslati lehetőség - márpedig az alaptörvény szerint a hatósági és más közigazgatási döntések ellen jogorvoslattal lehet élni. Áder János azt is megállapította, hogy a törvény egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra hivatkozik.

A törvényt korrigáló, zárószavazás előtti módosító javaslatát kedden terjesztette a Ház elé Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Ezzel egyrészt a helyes európai uniós jogszabályi hivatkozást jelöli meg a törvény szövegében, másrészt biztosítja az OHÜ említett döntései elleni - az államfő által hiányolt - jogorvoslati lehetőséget.

OLDALTÖRÉS: Az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezés tilalma kapcsán 2014 lehet a névváltoztatás határideje

Az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezés tilalma kapcsán 2014 lehet a névváltoztatás határideje

Az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezés tilalma kapcsán 2014 lehet a névváltoztatás határideje

Az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezés tilalma kapcsán 2014 lehet a névváltoztatás határideje

Legkésőbb 2014. január 1-jéig meg kell változtatni azoknak a cégeknek és alapítványoknak a nevét, amelyek nem felelnek meg a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvényjavaslatnak - az erről szóló fideszes kapcsolódó módosító indítványt támogatta keddi ülésén az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

A kormánypárti képviselők által jegyzett törvényjavaslat értelmében közintézmény vagy közterület nem viselhetné olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, illetve ilyen név nem szerepelhetne cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében sem. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Az alkotmányügyi bizottság tagjainak többsége elfogadta a fideszes Balla György kapcsolódó módosító indítványát, amely előírná, hogy a törvény hatályba lépése előtt bejegyezett cégek és alapítványok, amelyek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a törvény előírásainak, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de a legkésőbb 2014. január 1-jéig legyenek kötelesek nevet változtatni.

A kormánypárti képviselő rögzítené azt is, hogy illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehetne bejelenteni a cégbíróságnak, ha egy cég székhelyének telephelyének címe e törvény rendelkezései miatt változik meg. Ezt a változást is legkésőbb 2014 elejéig kellene bejelenteni.

Nem támogatta viszont a bizottság a jobbikos Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványait, ők a törvényjavaslat hatályát a közterületi műalkotásokra, szobrokra is ki kívánták terjeszteni. Nem kapott többséget az MSZP-s Lendvai Ildikó javaslata sem, amely azokat az elnevezéseket tiltaná meg, amelyek nemzeti, nyelvi, etnikai és más kisebbség, felekezet, faj, továbbá a lakosság valamely csoportja tagjának emberi méltóságát sértik.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: közbiztonság, költségvetés, szakképzés, járások, hadisírok

Napirend előtt: közbiztonság, költségvetés, szakképzés, járások, hadisírok)

Napirend előtt: közbiztonság, költségvetés, szakképzés, járások, hadisírok)

Napirend előtt: közbiztonság, költségvetés, szakképzés, járások, hadisírok)

A közbiztonságról, a költségvetésről, a szakképzésről, a járások kialakításáról és a hadisírok gondozásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: számos rendőr felügyelte a párt rendezvényét

Novák Előd (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója egy beszédében megoldandó, de kezelhető problémának nevezte pártját. Szerinte október 23-án is tapasztalta ezt a Jobbik, számos rendőrt irányítottak rendezvényükre, ahonnan - értékelte - aktivistájukat indok nélkül állították elő. Mint mondta, aktivistájuk egy szovjet és egy uniós zászlóval érkezett a rendezvényre, valamint egy táblával, Elég volt az uniókból felirattal. Szerinte aktivistájuk ezzel semmilyen szabályt nem sértett, az önkényuralmi jelképet ugyanis negatív színben tüntette fel. A képviselő egy alkotmánybírósági döntésre is hivatkozott.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt hangsúlyozta: senki nem állhat a törvények felett, a törvény előtt mindenki egyenlő, ebben pedig jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben. Mint mondta, csökkent az erőszakos és a személy ellen elkövetett bűncselekmények száma, ez pedig bíztató. A TEK-ről szólva közölte: a terrorcselekmények felderítése, megelőzése vagy megszakítása, a bűnözők elfogása tekintetében eredményesek voltak, ezért köszönetét fejezte ki munkájukért. Kifogásolta egyúttal, hogy a Jobbik tizenhatszor utasított el olyan törvényjavaslatokat, amelyek a közbiztonság javítását szolgálták.

LMP: még javíthat a kormány a jövő évi büdzsén

Mile Lajos LMP-s képviselő a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár már a nyár elején beterjesztette azt a kormány, a végszavazása még mindig nem történt meg az EU-tárgyalások okán. Emlékeztetett az unió országspecifikus ajánlására, amely azt javasolta a magyar kormánynak: növelje a Költségvetési Tanács erőforrásait, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adóterheit, tegye átláthatóbbá a közigazgatást és kiszámíthatóvá a beruházási környezetet, költséghatékonnyá a tömegközlekedést. Mindezt úgy összegezte: az unió nem népnyúzó javaslatokat tett, hanem a szolidaritást növelő intézkedéseket vár.

Cséfalvay Zoltán államtitkár az európai szemeszter intézményéről szólva azt mondta: tavasszal jelenik meg az unióra való gazdasági kitekintés, ennek észrevételeit építhetik be ősszel a költségvetéseikbe a tagállamok. Szerinte az ország eleget tett az ajánlásban foglaltaknak, például olyan intézkedéseket tett, amelyek tartósan alacsonyan tartják az államháztartási hiányt. A kormány eltökélt ennek végrehajtásában - hangsúlyozta. Szerinte szélesedik a Költségvetési Tanács elemzési lehetősége is.

MSZP: nem jó irányba halad a szakképzés átalakítása

Sós Tamás (MSZP) a felnőtt- és szakképzésben zajló átalakítást drasztikusnak nevezte és közölte: a kormány az alacsonyabb szint felé tereli a képzést, ezzel pedig csökkenti az ország versenyképességét és növeli a társadalmi különbségeket. Szerinte nem lehet minden szakmát három év alatt megtanítani, van, amit kettő, van, amit négy év alatt kell. Minderről az érintettekkel is konzultálni kellene - hangsúlyozta a politikus, aki szerint jobban kellene segíteni a gyakorlati képzést és fel kellene mérni, melyek a hiányszakmák.

Cséfalvay Zoltán elismerte, hogy valóban sok tennivaló van még a szakképzés terén, és hogy a képzést a gyakorlathoz kell közelíteni. Szerinte ezt szolgálja a duális képzési rendszer. Hangsúlyozta: a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a pazarlás, a visszaélések, bezáruljanak a kiskapuk. A hiányszakmák meghatározását megfontolandónak tartotta.

KDNP: szerdáig megszületnek a megállapodások a járásokról

A KDNP-s Tarnai Richárd a járások kialakításának folyamatáról szólva közölte: az eddigi lépések jelentős megtakarításokat eredményeztek a településeknél és intézményeknél. A következő lépés a járások kialakítása lesz - mondta -, ezzel kapcsolatban szerdáig egyezik meg az állam a kormányhivatalokkal. Célnak nevezte, hogy a helyben élők élete egyszerűbbé váljon, és hangsúlyozta: érdemes az emberekhez közelebb vinni a szolgáltatást. Mint mondta, Pest megyében létrejött a megállapodás, mindenki felismerte annak hasznát.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára elmondta: a 3183 önkormányzat 86 százalékával, vagyis 2750-nel kell megállapodnia a húsz kormányhivatal vezetőjének. Az előkészítettség állapota szerint szinte mindenhol megszületik a megállapodás határidőre, alig tíz településnél fog ez elmaradni - közölte. A törvény értelmében ezeken a helyeken a kormányhivatal vezetője hozza létre a szerződést, így az ott élők sem maradnak függő jogi helyzetben.

Fidesz: mi lesz a hadisírokkal?

Bádiné Szottfried Gabriella (Fidesz) a hadisírok állapotáról beszélt. Azt mondta: nemcsak a határainkon túl lévő hadisítok várnak rendbetételre, sokáig Magyarországon sem védte jogszabály ezeket, a törvény erejével egyedül a szovjet katonák nyughelyét védte az állam. Hogyan kívánja a kormány garantálni hőseink végső nyughelyének gondozását? - érdeklődött.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára szerint is természetes lenne az elesettek sírjainak gondozása. Pillanatnyilag az sem tudható, hogy Magyarország területén hány hősi sír van - közölte, hozzátéve: el fogják készíteni ennek kataszterét. Ezzel együtt tervezi a kormány a sírok rendbetételét és emlékművek felállítását ott, ahol a sírok már eltűntek. "Nem feledkezünk meg a határainkon túl lévő sírjainkról sem" - hangsúlyozta, jelezve: évente több millió forintot költ ezek karbantartására, emlékművek felállítására a honvédelmi tárca.