OGY - A közoktatás helyzetéről vitatkoztak a képviselők

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ezt követte a szocialisták által kezdeményezett politikai vita, amelyet a Jobbik és az LMP támogatásával tűztek napirendre.

A politikai vitát összesen 4 óra 20 perces időkerettel írták ki, amelyben elsőként a kabinet ismertethette álláspontját fél órában, majd a kormányoldal és az ellenzék fejthette ki véleményét egyaránt 130-130 percben.

Az ülésnap további részében megkezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a médiatanács 2011-es tevékenységét tartalmazó beszámolóinak vitája, továbbá a képviselők tárgyaltak a Felvidékről kitelepítettek, illetve a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló határozati javaslatokról is.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Vitanap az oktatásról

Vitanap a közoktatás helyzetéről

A gyermekre nem lehet egyformán alakítható masszaként tekinteni, neki és családjának kell eldönteni például azt, milyen iskolába akar járni, melyik idegen nyelvvel kíván előbb megismerkedni - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon kedden. A szocialista Hiller István szerint a közoktatásban ma gazdasági, nem pedig oktatáspolitikai elképzelések valósulnak meg.

A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására - jelentette ki az országgyűlési vitanapon Balogh Zoltán emberierőforrás-miniszter.

A Jobbik nem utasítja el az állami szerepvállalás növelését az oktatásban, de az oktatási intézmények állami átvételénél sokkal átgondoltabb megvalósítást várna el; az LMP a kormány kétéves oktatáspolitikáját bírálta, a Fidesz frakcióvezetője pedig a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok oktatási forráskivonásáról beszélt a közoktatás helyzetéről tartott parlamenti vitanapon kedden.

Pokorni: a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül

Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felszólalását arra alapozta, hogy minden tény a tanulás szükségességét támasztja alá, ugyanis minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség - sorolta, megállapítva, hogy a magasabb végzettség jó az egyénnek, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt, a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül.

Sokszor hallani, hogy kevés a szakmunkás, a betanított munkás, rájuk lenne szükség, és nem a sok diplomás munkanélkülire: "ezekkel az állításokkal azonban sok a gond. (...) Meglehetősen irracionális az a kívánság, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének beölteni", ráadásul ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére - mondta a Fidesz alelnöke, az oktatási bizottság elnöke, kijelentve: azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket.

A korábbi oktatási miniszter az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatási rendszer fontosságát hangsúlyozta, jónak nevezve ezért, hogy csak lehetőség és nem kötelezettség a korai óvodáztatás, hogy sikerült megőrizni az iskolába lépés rugalmasságát. Minden olyan intézkedés veszélyes, amely egyformán alakítható masszaként tekint a gyermekekre - hívta fel a figyelmet, kiemelve: kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat, továbbá baj lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben nem a gyermek és családja döntené el, mit és milyen iskolában akar tanulni, így például, hogy gimnáziumba vagy szakiskolába akar járni, vagy hogy melyik idegen nyelvvel kíván megismerkedni előbb.

Pokorni Zoltán kitért az iskolák állami fenntartásba vételére is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, kézenfekvő megoldás az olyan intézmények állami kézbevétele, amelyek esetében az önkormányzat csak alacsonyabb szintű szolgáltatást tud nyújtani, az átvétel ugyanis kiegyenlítheti a különbségeket. Az összes iskola állami fenntartásba vételére azonban szerinte nem lett volna szükség, "az inga túllengett", ám ez nem jelenti azt, hogy helyes út lenne visszatérni. Úgy látja, egy köztes állapot alakul majd ki: az állam mellett a nagyobb önkormányzatok is nagy, működőképes méretű oktatási körzetek fenntartói lesznek.

Hiller: gazdasági, nem pedig oktatáspolitikai elképzelések valósulnak meg

Hiller István, az MSZP vezérszónoka egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011 decemberéig minden közoktatási törvényben szerepelt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Az új köznevelési törvény azonban száműzte e tételt, ez volt az első kulcsgondolat, amelyet az oktatási kormányzat kihajított - fogalmazott.

A volt oktatási miniszter az iskolák jövő évi állami fenntartásba kerüléséről úgy vélekedett: az államosítás teljesen előkészítetlen, az annak részleteit tárgyaló törvényt még el sem fogadta az Országgyűlés, vagyis a végrehajtására alig marad majd tíz munkanapnál több. Mindez felelőtlenség, koncepciótlanság, a végrehajtásban pedig mind az oktatási államtitkárság, mind pedig az egész kormány bizonytalan - értékelte a szocialista politikus, aki hozzátette, hogy az elmúlt időszakban szó sem volt arról, hogy felújított iskolaépületek, taneszközök az államhoz kerülnek.

Hiller István álláspontja szerint az oktatási kabinet Magyarországon eddig sohasem látott centralizációt valósít meg, soha nem volt ugyanis egy olyan nagy irányító intézet, mint a Klebelsberg-központ, amely az egész közoktatást ellenőrzi majd. Ez tanulmány lett volna Orwellnek is - jegyezte meg, úgy fogalmazva, hogy a kormány 2013-ra visszahozza azt, ami 1973-at jellemezte.

Teljes egészében egy gazdasági elképzelés valósul meg, nem pedig oktatáspolitikai - összegezte, feltéve a kérdést - utalva Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár lemondási szándékára -, hogyan lehet bizalom az iránt a minisztérium iránt, amelyben a területért felelős vezető az átalakítás közben jelzi, nem kívánja megvárni annak végét.

KDNP: olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték

A KDNP vezérszónoka, Michl József filozófiai szemszögből közelítette meg a közoktatás kérdését, azt firtatva, hogy "milyen világot szeretnénk gyermekeinknek".

Azt mondta, olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték. Szeretetre, erőszakmentességre, becsületes munkára, önzetlenségre, türelemre, igazságra, hitre, rendre épülő világot kell építeni - fogalmazott, szerinte ugyanis a világ mindig csak ezekből tudott megújulni.

Szavait azzal zárta, hogy a közoktatást érő kritika persze természetes, de nem fogadható el a kizárólag pocskondiázó ellenvélemény, "és nem fogadható el az állítólagos barátok háttérben suttogó, majd csak belebuknak gondolkodása sem".

Jobbik: sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani az fenntartóváltást!

Dúró Dóra, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: pártja nem utasítja el, hogy növeljék az állami szerepvállalást az oktatásban, ugyanakkor szerintük egy ilyen nagyszabású átalakítást sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani. Hangsúlyozta: legitim cél az állami szerepvállalás, de nem legitim az önkormányzatok megalázása, eddigi munkájuk semmibe vétele. Szerinte önmagában a finanszírozás megváltozása nem fogja közelebb hozni egymáshoz a iskolák színvonalát.

A képviselő jelezte, nem látja biztosítottnak az oktatás jövő évi költségvetését és utalt arra is, hogy az oktatási intézmények január 1-jei állami átvételéig már csak huszonegynéhány munkanap van hátra. Úgy vélte, a kormány és az államtitkárság nem jól méri fel a helyzetet, amikor nyugalmat vizionálnak az oktatásban, hiszen a sztrájkbizottság felállítása nem a nyugalomra utal.

Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt javasolta a kormánypártoknak és a kormánynak, fontolják meg az állami átvétel elhalasztását, hogy a tanárok felkészülhessenek egy ilyen életbevágó változtatásra.

LMP: az államosítás nem képes kiegyenlíteni az oktatási különbségeket

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka megköszönte a pedagógus szakszervezeteknek, hogy az ellenzéket összefogásra késztették a vitanap érdekében. Az ellenzéki képviselő szerint az elmúlt két évben olyan oktatáspolitika nyert teret, ami nem tényeken, hanem rögeszmékké vált tévhiteken alapul.

A kormány oktatáspolitikáját bírálva többek között azt kritizálta, hogy társadalmi egyeztetés nélkül terjesztették az Országgyűlés a köznevelési törvényt, valamint 16 évre csökkentették a tankötelezettséget és három évre a szakképzés idejét. Úgy vélte: mostanra szakadékká vált a különbség a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai között.

Osztolykán Ágnes elismerte, hogy jelenleg a világ egyik legigazságtalanabb oktatási rendszere van Magyarországon, ugyanakkor szerinte ez csak akkor fog változni, ha befektetnek az emberbe és az oktatásba. Tévedés azt hinni, hogy az államosítás önmagában képes lesz kiegyenlíteni a különbségeket - hangsúlyozta a képviselő, aki szerint az oktatás területén meg kell állítani a forráskivonást és valós pedagógus-életpályamodellt kell alkotni.

Független: Hoffmann Rózsa távozzon posztjáról!

Kolber István, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselő azt mondta: pártja teljes csődnek tartja a kormány két éves oktatáspolitikáját. Szerinte sikerült módszeresen szétverni egy működő rendszert, mára krízishelyzet alakult ki és valószínű, hogy jelentős elbocsátások következnek.

Szerinte az lenne a megoldás ebben a helyzetben, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozik a posztjáról, felfüggesztik az oktatási intézmények államosítását, és érdemi tárgyalásokba kezdenek a pedagógusok szakszervezeteivel a sztrájk elkerülése érdekében.

Fidesz: a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok óriási forrásokat vontak ki az oktatásból

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egy főre eső óvodai és közoktatási támogatások adatait összehasonlítva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2002 és 2010 közötti MSZP-s, SZDSZ-es kormányok oktatási és pénzügyminiszterei, valamint miniszterelnökei, "Medgyessy Pétertől kezdve, Gyurcsány Ferencet át, Bajnai Gordonig bezárólag" óriási mennyiségű pénzt vontak ki a közoktatás finanszírozásából az önkormányzati rendszeren keresztül. Emiatt 2009-2010-re egy olyan igazságtalan helyzet alakult ki, amelyben a gazdagabb települések képesek voltak fenntartani az iskolákat, a kistelepülések és a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok azonban nem - tette hozzá.

Szerinte ezért volt szükség arra, hogy az állam - az oktatási rendszer önkormányzati fenntartásáról szóló 1990-es megállapodáshoz képest - most egy új megállapodást kössön az önkormányzatokkal. Ez arról szól, hogy az állam magára vállalja az intézményrendszer alapvető működtetését, a pedagógusbérek kifizetését jelezte, elismerve ugyanakkor, hogy ilyen nagy átalakításnál a kritika is jogos lehet.

A Fidesz frakcióvezetője a pedagógusok szakszervezeti vezetőinek azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy ez a változás a pedagógusok számára jelent majd többletterheket is, ugyanakkor jogosnak tartják, hogy ehhez többletbér is társuljon. Azon dolgoznak, hogy a pedagógusok életpályaprogramját jövő ősztől, de legkésőbb 2014-től bevezessék - hangsúlyozta.

MSZP: az önkormányzatok meg tudtak felelni a szülők igényeinek

A szocialista Pál Tibor felszólalásában bírálta az iskolák állami fenntartásba vételéről szóló kormányzati döntést, álláspontja szerint ugyanis fontos, hogy olyan iskolába járjon a gyermek, amelynek működését helyi szervezeteken keresztül befolyásolni lehet. Ez az önkormányzatiság lényege - mondta.

Az ellenzéki képviselő úgy vélekedett, az önkormányzat mindig jó gazdája az iskolának, és a helyhatóságok mindig meg tudtak felelni a szülők igényeinek.

Fidesz: nincs ellenzéki oktatáspolitikai alternatíva

Hoppál Péter (Fidesz) szerint nincs a parlamentben olyan képviselő, aki úgy látná, nem kellett volna hozzányúlni a korábbi oktatási rendszerhez. Az új irány, az új alapok hívószava az esélyegyenlőség, az átjárhatóság, a stabil finanszírozás és a minőség - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint a korábbi közoktatási szabályozásnak homályos kitétele volt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Ehelyett a gyermeket mint központi értéket kell definiálni a köznevelési törvényben - mondta.

A kisebb ellenzéki pártoknak nincs átfogó oktatáspolitikai koncepciója, az MSZP-é pedig ezer sebből vérzik - értékelte Hoppál Péter.

Frakciótársa, Brájer Éva arról beszélt, hogy a magyar iskolai rendszernek olyan túlélőkészlettel kell ellátnia a diákokat, amely segít nekik elboldogulni a jövőben.

Simon Miklós szintén azt hangsúlyozta, hogy a közoktatási rendszeren változtatni kell. Felidézte, az állam 8 éven keresztül csökkentette a normatívát, és azt mondta: a pénztelenség az oktatás rovására ment. Kitért arra is, hogy ilyen körülmények közt kevés, vagy semennyi forrás sem jutott a tehetséggondozásra, és hiányolta a tanfelügyeleti rendszert is. Utóbbi megteremtését rendkívül fontos feladatnak nevezte, és reményét fejezte ki, hogy az iskolai munkavégzés színvonala javulni fog.

A Jobbik az integrációt bírálta

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt mondta, pártja azzal egyetért, hogy a kistelepülések iskoláinak finanszírozását átvállalja az állam, "már ahol lesz iskola", az oktatást érintő forráselvonásokat viszont elfogadhatatlannak tartja. Közölte, hogy pártja szerint azért csökken az oktatásra fordított pénz, mert a kormány mindent feláldoz az adósságszolgálat oltárán. Bírálta az integrációt is, a Jobbik ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a kormány "egy deviáns kisebbség érdekeit veszi szemügyre".

Ferenczi Gábor összegzése szerint elodázhatatlan Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása az intézménybezárások és a tanárok semmibe vétele miatt.

LMP: siralmas a roma lakosság képzettsége

Szabó Tímea a magyarországi roma lakosság többségét érintő siralmas oktatási helyzetről, alacsony képzettségi fokról beszélt. Mint kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nem tudtak, vagy akartak mit kezdeni ezzel a problémával, és harmadik nemzedék nő fel úgy, hogy nem jár iskolába. Míg a magyar fiatalok háromnegyede szerez érettségit, a cigányság körében ez az arány 5-10 százalék, a felsőfokú végzettségűek aránya egy százalék körül van. Hiába van törvény, mégis több mint 700 szegregált osztály működik. Az integrált oktatásnak nincs alternatívája - szögezte le, hozzátéve: ez javítja az eredményeket, és növeli a roma tanulók társadalmi elfogadottságát is. Tovább kell fejleszteni a tanoda programot, támogatni kell az integrált oktatást és határozottan el kell utasítani az iskolai szegregáció minden formáját, növelni kell a felsőfokú végzettségű romák arányát - sorolta, különösen fontosnak nevezve, hogy roma pedagógusokat képezzenek.

MSZP: nincsenek érdemi érvek az államosítás mellett

Tukacs István arról beszélt, nincsenek érvek az államosítás mellett. Szerinte az önkormányzatok megtanultak együtt élni a közoktatás szervezésével. Miért nem segítik az önkormányzatokat finanszírozással, "szakmai megtámasztással? - tette fel a kérdést.

Fidesz: a kormány egységes és fenntartható oktatáspolitikát képvisel

A fideszes Sági József szerint 2002 és 2010 között milliárdokat vontak ki az oktatásból, és csak papíron ment úgy minden, "ahogy a nagykönyvben meg van írva", ezzel szemben a mostani kormány egy egységes, jól átgondolt és fenntartható oktatási politikát képvisel, ami nem csak papíron létezik.

MSZP: kiszámíthatatlan káosz az oktatásban

Sós Tamás, az MSZP képviselője szerint a kormányoldal felkészületlenül fogott hozzá a köznevelési törvény megalkotásához, jelenleg pedig "kiszámíthatatlan káosz" van az oktatásban. A politikus arra volt kíváncsi, hogy mit mond majd a kormányoldal az oktatási intézmények átvételéről márciusban.

A KDNP-s Michl József reagálásában visszakérdezett, vajon mit mond majd az MSZP márciusban, ha kiderül, hogy az átvétel miatt semmiféle módon nem bicsaklik meg a tanév. A KDNP-s képviselő a polgármesterek segítségét is kérte az átadás-átvétel lebonyolításához.

A fideszes Pichler Imre üdvözölte az MSZP páholyában megjelent pedagógus-szakszervezeti vezetőket, és elismerte munkájukat, de - mint mondta - csak azokét, akik tisztességesen végzik közfeladatukat.

Az LMP a PDSZ elnökének levelét olvasta fel

Osztolykán Ágnes (LMP) felszólalásában felolvasta Mendrey Lászlónak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökének levelét, aki megköszönte, hogy a szakszervezetek bepillanthattak a képviselők munkájába, ugyanakkor szerinte a vitanapon hiányzott az őszinte szembenézés. Mendrey László szerint nem vitatja senki, hogy a közoktatás rendszere változtatásra szorul, az azonban vitatandó, hogy ilyen "generálváltoztatásra", "fűnyíró-szerű" megoldásra van-e szükség.

A szakszervezeti vezető szerint vitatni kell azt is, hogy az óraszámok megemelése miatt bekövetkező pedagógus elbocsátási hullám valójában szolgálja-e az ország érdekeit. Arról, hogy a szakszervezetek melyik páholyban kísérték figyelemmel a vitát (egy kormánypárti képviselő jegyezte meg hozzászólásában, hogy az MSZP páholyában ültek) Mendrey László azt írta: hiába várták a házelnök vagy a kormánypártok meghívását a vitanapra, ezért megköszönik az ellenzéknek, hogy lehetővé tették megjelenésüket.

A KDNP-s Michl József kijelentette: semmilyen pedagógus-elbocsátás nincsen tervbe véve, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb gyerek van, és egyre kevesebb az osztály, ennek megállításán kellene dolgozni.

Az MSZP a PSZ véleményét ismertette

Hiller István, az MSZP képviselője a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) véleményét olvasta fel, leszögezve, hogy a PSZ továbbra is a sztrájkbizottság követelését szorgalmazza, így kérik, hogy halasszák el a fenntartóváltás januári bevezetését és 20 százalékos bértábla-emelést javasolnak.

Hiller István saját véleményét hozzátéve azt mondta: néhány héttel az átadás-átvétel kijelölt határideje előtt valódi a bizonytalanság és a információhiány a tanárok és a szülők között. A bizonytalanság és az aggodalom nem kormánypárti vagy ellenzéki jellegzetesség, önök sem tudják, hogy ez az út hova vezet - fordult a volt szocialista oktatási miniszter a kormányoldal felé, és azt kérte, hogy a kabinet függessze fel a köznevelési törvény végrehajtását.

A fideszes Kucsák László megköszönte, hogy tolmácsolták két szakszervezet gondolatait, frakciótársa Herman István pedig a szakszervezetektől azt kérdezte, ha Klebelsberg Kunó a mérce, akkor büszkék-e az elmúlt hatvan évben elért pedagógiai eredményekre.

Hoffmann Rózsa: pánikkeltés helyett nyugalomra lenne szükség

Hoffmann Rózsa államtitkár a vitanapot lezáró zárszavában úgy vélte, az ellenzéki képviselők megismételték korábbi téves állításaikat, amelyeket az állami átvételről szóló törvény általános vitájában már megtettek. Az államtitkár ismét megerősítette: nem államosításról van szó, hanem nagyobb állami szerepvállalásról és felelősségről.

A fenntartóváltással kapcsolatban hangsúlyozta azt is: nem igaz, hogy nem működnek a tankerületek, hiszen a tankerületi igazgatók már múlt héten hivatalba léptek. Mint mondta, az állami fenntartásba vétel jövő január 1-jével kezdődik, ezért furcsa lenne, hogyha már most több száz fős apparátus működne.

Elismerte, hogy januárig 30 munkanap van hátra, de szerinte az ellenzék nem számol azokkal az elkötelezett emberekkel, akik hétvégét is munkának szentelik, hogy minden feladatot el tudjanak végezni.

Az államtitkár azt is elismerte, hogy az átalakítás "kétségkívül" jár némi felfordulással és bizonytalansággal, ugyanúgy mint egy ház átépítése, ahol nem lehet mindent előre centiméter pontossággal kiszámolni. Az iskolák és az óvodák működnek, nyugalomra volna szükség, nem pedig pánikkeltésre és rémhírkeltésre - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ebben kérte a szakszervezetek együttműködését is, akikkel kedden délután kezdenek tárgyalásokat.

Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően lezárta a politikai vitanapot.

OLDALTÖRÉS: Konzuli védelem, dunai rendészet, bírságok behajtása, költségvetés, Világbank-csoport

Konzuli védelem, dunai rendészet, bírságok behajtása, költségvetés, Világbank-csoport

A konzuli védelemről szóló törvény módosításról, a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ létrehozásáról, a közlekedési bírságok négy ország közötti behajtásáról, az idei költségvetés módosításáról, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításáról szóló előterjesztések általános vitáját is lefolytatták a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Az ügyfélkapun is bejelenthető lesz a külföldi tartózkodás

Az internetes ügyfélkapun is bejelenthető lesz előzetesen a külföldi tartózkodás a konzuli szolgálatnál - ismertette Martonyi János kedden a parlamentben.

A külügyminiszter a konzuli védelemről szóló törvény módosításáról elmondta: a javaslat célja a közelmúltbeli informatikai fejlesztések kihasználása és a konzuli eljárások hatékonyságának növelése.

Tájékoztatása szerint a konzuli szolgálat és a külföldre utazó magyar állampolgárok érdekeit egyaránt szolgálja a bejelentési lehetőségek bővítése. Az indítvány emellett szorosabb együttműködést tesz lehetővé az európai uniós partnerek konzuli szolgálataival - közölte.

Balla Mihály, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy a konzuli kölcsönt hazatérési kölcsönre nevezik át, egyértelműsítve, hogy az anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgárok hazatérésének költségei fedezhetők.

Az indítványt Szabó Tímea LMP-s képviselő is támogatta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a konzuli törvény jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy a magyar állampolgárok az erre a célra fenntartott honlap igénybevételével előzetesen is bejelentsék külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.

Ezt viszonválaszában Martonyi János is elismerte, hangsúlyozva, hogy az ügyfélkapun viszont nem lehetett bejelenteni a külföldi tartózkodást.

Az indítványhoz módosító javaslat nem érkezett, így részletes vitára nem kerül sor, jövő hétfőn már az elfogadásáról dönthet a Ház.

Létrejön a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ

Kontrát Károly államtitkár expozéjában ismertette: az elmúlt időszakban a határokon átnyúló lett a bűnözés, amely közös fellépést igényel a szomszédos országoktól. A tervezetben szereplő központ összehangolja a két ország hatóságainak működését magyar részről a rendőrség, a katasztrófavédelem, az adóhivatal és a hajózási szakterületeken működő hatóságok részvételével. Az új központ 2013 januárjától működik majd Mohácson, elsőként horvát részvétellel, majd később csatlakozik Szerbia is, ezután pedig minden Duna-menti állam csatlakozhat a kezdeményezéshez. Kiemelte: a központ létrehozás nemzeti érdek, mert Magyarország biztonságát szolgálja.

Németh Zsolt (Jobbik) hangsúlyozta, hogy pártja támogatja a javaslatot. Aggályát fejezte ki ugyanakkor, hogy a tervezetben nem szerepel a költségek egyenlő megosztása.

Behajthatóak lesznek a közlekedési bírságok négy ország között

Kontrát Károly államtitkár expozéjában azzal indokolta a javaslat elfogadásának szükségességét, hogy a belső határok megszűnésével és a személyi és teherforgalom növekedésével a határon átnyúló ügyek száma jelentősen megnövekedett, sok esetben a külföldi elkövetők adatainak lekérése nehézkes, a bírságok behajtásának jogi lehetősége pedig korlátozott.

A tervezet ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében Magyarország, Bulgária, Horvátország és Ausztria között nyolc szabálysértés - köztük a gyorshajtás - esetében teszi lehetővé az elektronikus adatszolgáltatást, valamint lehetőséget nyújt a kiszabott bírságok behajtására 50 eurós érték felett.

Kontrát Károly hangsúlyozta: a javaslat elfogadásával javítható a magyarországi közlekedésbiztonság, és hatékonyabbá válhat a bírságok behajtása is.

A 2012-es költségvetés módosítása

Puskás Imre (Fidesz) előterjesztői expozéjában kifejtette: az Eximbankról szóló törvény módosításának hétfői elfogadása miatt szükséges a költségvetés módosítása is. A hétfőn elfogadott jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét, és ehhez a változásokhoz kell igazítani a költségvetést is - tette hozzá. Kiemelte, hogy a változtatásokkal a költségvetés egyenlegét negatív értelemben nem változtatja meg, ugyanakkor segíti az Eximbankot a beruházások élénkítésében.

Ékes József (Fidesz) is arról beszélt, hogy a módosítás nagyrészt technikai jellegű: a lényege, hogy az Eximbank éves forrásbevonásának keretösszege 1200 milliárd forintra emelkedik.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapötlet támogatható a pártja számára, de majd csak a megvalósulás után fog kiderülni, hogy megérte-e ez a módosítás. Hangsúlyozta: önmagától ettől az előterjesztéstől az export jelentős fellendülése nem várható.

Megváltozik a Világbank-csoport szavazati rendje

A fejlődő és átalakuló gazdaságok jelentősebb bevonását célozza a Világbank-csoport döntéshozatalába a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányainak módosítása, amelyet Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségének eleget téve illeszt be a jogrendszerébe - mondta expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Csizmadia Norbert közölte: az intézmények szavazati rendjének megreformálása azt eredményezi, hogy a legkisebb országok is beleszólhatnak a Világbank-csoport döntéseibe, miközben az egyes országok abszolút szavazati ereje nem változik.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy az átalakítás nem jár Magyarország szerepének csökkentésével, míg frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a piacokat lenyúló kísérletnek nevezte azt a folyamatot, amit a szerinte Világbank-csoport "szakmai segítségnyúlásnak csúfol".

OLDALTÖRÉS: Környezetvédelmi törvények, NMHH

Környezetvédelmi törvények, NMHH

A vízgazdálkodási törvények módosításának, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es beszámolójának tárgyalásával folytatódott a Ház keddi ülése.

Egyszerűbbé válik a vízkészletjárulék bevallása

Egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a vízkészletjárulék bevallása és befizetése, a környezetvédelmi törvényben foglalt előzetes konzultáció pedig megszűnik - mondta Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár a vízgazdálkodási törvények módosításának vitájában.

Fejér Andor (Fidesz) azt mondta, hogy minden olyan előterjesztést támogatnak, amely csökkenti a hétköznapi élet és a gazdálkodók terheit. A javaslat pontosítja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mentesülnek a vízkészletjárulék fizetése alól, de mégis van adatszolgáltatási kötelezettségük - hangsúlyozta.

Kepli Lajos (Jobbik) kijelentette, hogy pártja támogatja a javaslat intézkedéseit, mert azok "ha kis lépésekkel is", de hozzájárulnak a bürokrácia csökkentéséhez. Hozzátette, a termelő tevékenységet folytató cégeknek jelenleg sokszor olyan adatszolgáltatási kötelezettségeknek kell eleget tenniük, amelyek párhuzamosságokat tartalmaznak.

Jávor Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásból törölni szeretné az előzetes konzultáció lehetőségét. A politikus elismerte, hogy a konzultáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de megfontolandónak nevezte, hogy azt biztosan törölni kell-e.

Szalai: fejleszteniük kell a infokommunikációs szolgáltatóknak

Az NMHH elnöke szerint az infokommunikáció területén 2011-ben elért kisebb-nagyobb eredmények ellenére a szolgáltatóknak "jócskán fejleszteniük kellene" még a digitális menetrendben meghatározott célok teljesítéséhez.

Szalai Annamária, az általa vezetett hatóság tavalyi működéséről szóló parlamenti beszámolójában fogalmazott így, hozzátéve, céljuk, hogy támogassák ezt a fejlődést - például azért, hogy a mobil szélessávú internet a kisebb településekre is eljuthasson.

Kiemelte: a magyarországi mobilszolgáltatók árai még mindig a legmagasabb közé tartoznak Európában, ezért meg kell találni a piaci versenyképesség javításának módját. Mint mondta, továbbra is elsősorban egy új mobilfrekvencia értékesítősétől várják az árverseny fokozódását. Szólt arról is, hogy az internetszolgáltatók 25 százaléka nem tüntette fel a szerződésekben jól láthatóan a garantált le- és feltöltési sebességet. Emellett arra kötelezték a mobilszolgáltatókat, hogy csak kérésre aktiválják drága internetes szolgáltatásaikat.

Az NMHH elnöke elmondta, felméréseik szerint a magyar háztartások 14 százaléka, vagyis 570 ezer család érintett a digitális átállásban. Hangsúlyozta: céljuk, hogy a szociálisan leginkább rászorulók is láthassák a digitális földfelszíni sugárzással fogható csatornákat. Tájékoztatása szerint az összes érintett 10 százaléka kaphat támogatást a hatóságtól.

Szalai Annamária beszélt arról is, hogy jelenleg sehol nem tisztázott, hogy az internetszolgáltatók korlátozhatják-e tartalmat, mint mondta, a kormány a piaci szereplőkkel konzultálva kívánja tisztázni a kérdést.

A kormánypártok támogatták, az MSZP és a Jobbik elutasította az NMHH beszámolóját

Az NMHH elnökének beszámolója után a Fidesz nevében Cser-Palkovics András, a KDNP-frakcióból pedig Pálffy István szólt elismerően a hatóság számadásáról, míg az MSZP és a Jobbik képviselői nem fogadták el azt.

Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, a beszámoló hűen tükrözi az infokommunikáció tavalyi helyzetét. Aláhúzta, a hatóság egyik legfontosabb feladata, hogy a digitális átállás után senki ne maradjon televízióadók nélkül. Pálffy István felszólalásában megköszönte és dicsérte az NMHH tavalyi munkáját, ugyanakkor arra is kitért, hogy a kormánypárti képviselők mellett az árcsökkenésben bízó fogyasztók is joggal hiányolhatják a negyedik mobilszolgáltató megjelenését.

Az MSZP álláspontját Baja Ferenc ismertette. Azt mondta, 2011-ben ugyan történtek pozitív beruházások a digitális átállás területén, az NMHH infokommunkációs tevékenységét mégsem tudják elfogadni. Kritikaként említette, hogy a hatóság nem volt képes növelni a mobilszolgáltatók közötti versenyt, továbbá azt, hogy meglátásuk szerint az NMHH nem pusztán végrehajtja, hanem befolyását használva a saját működéséről szóló törvények megalkotását is meghatározza. Baja Ferenc emellett a szakma és a társadalom szemében is arrogáns lépésként értékelte az NMHH-nál év végén kifizetett jutalmakat.

Novák Előd (Jobbik) szerint a hatóság beszámolójából is kimutatható, hogy sikertelen volt az Orbán-kormány gazdaságpolitikája. Ezt jelzi, hogy tavaly tömegével szűntek meg a kis szolgáltatók, miközben a nagyok tovább erősödtek. Az ellenzéki politikusnak nem volt jó véleménye a digitális átállás megvalósításáról sem. "Nem is csoda, hogy 2014-re tolták ennek határidejét" - fogalmazott. Novák Előd a jelenlegi rossz gazdasági helyzetre hivatkozva azt javasolta, hogy a kormány a negyedik, állami mobilszolgáltató létrehozása helyett a szabályozás átalakításával kényszerítse ki a szolgáltatókból például a magasabb arányú szélessávúinternet-elérhetőséget. Frakciótársa, Németh Zsolt az internet cenzúrázása ellen szólt, mondván azzal úgyis csak ellentétes célt, vagyis az illegális tartalmak elterjedését érnék el.

Szalai Annamária válaszában azt mondta, minden elhangzott gondolatot mérlegelni fognak, azokat későbbi munkájukban figyelembe veszik. Elmondta, a digitális átállás késlekedéséért az NMHH jogelődje tehető felelőssé, de erről nem beszél szívesen. Hozzátette: a hatóság 2010 óta a korábbinál kisebb mértékű, átlátható és a teljesítményt értékelő rendszerben jutalmazza munkatársait, azért, hogy a legjobb szakembereket alkalmazhassák.

Az ülést vezető Jakab István mindkét általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: Felvidékről kitelepítettek, elhurcolt németek, napirend után

Felvidékről kitelepítettek, elhurcolt németek, napirend után

Felvidékről kitelepítettek, elhurcolt németek, napirend után

Felvidékről kitelepítettek, elhurcolt németek, napirend után

A Felvidékről kitelepített magyarok és a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjának kijelölésről vitatkoztak utoljára a képviselők az Országgyűlés e heti második ülésnapján, amely napirend után felszólalásokkal szerdán hajnali 3 órakor ért véget.

A Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tennék április 12-ét

A fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint 100 ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen körülmények között.

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásról az előterjesztőket. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap kijelölése után a kitelepítettek anyagi kárpótlását kívánja rendezni.

A mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a felvidéki magyarság történelmét, a szlovákosításokat és a pozsonyi magyarok 1945-ös kitelepítését is.

Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de kevésnek tartják. Staudt Gábor szerint Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert azzal, hogy Csehország és Szlovákia kiállt a Benes-dekrétumok mellett, világossá vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú megkülönböztetése. Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika csődjéről vagy arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a felvidéken jogsérelmet szenvedett magyarok ügyében eddig semmit nem tettek.

Szili Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges gesztusokat, de mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század "szégyenfoltjait", vissza kell adni az emberek méltóságát.

Az LMP-s Mile Lajos kijelentette: elsősorban az áldozatokkal, az elszenvedőkkel szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni kell azzal, hogy nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken történteket.

Molnár Attila a vitában elhangzottakra úgy reagált: "kutya kötelességük" a képviselőknek, hogy emléknapot állítsanak, és nem lenne jó, ha aktuál- vagy pártpolitikai irányba vinnék a javaslatot.

Január 19. az elhurcolt németek emléknapja lehet

A Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává jelölnék ki január 19-ét, ezen a napon indult el az első vonat, amely a kitelepített németeket vitte.

Hargitai János (KDNP) expozéjában azt mondta, évszázadok óta éltek együtt a németek és a magyarok, ezt törte meg az 1946-os kitelepítés. Ennek alapját az 1941-ben tartott népszámlálás adta, amikor 475 ezer magyar állampolgár mondta ki, hogy német az anyanyelve, és 309 ezren németnek vallották magukat. Az ő ingó és ingatlan vagyonukat zárolták, lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, választójogukat pedig még korábban elvették - mondta a képviselő.

Úgy véli, az emléknap meg fogja tenni a maga hatását és a magyar kollektív tudat is lassan "a helyére kerülhet".

Rétvári Bence államtitkár közölte: a kormány támogatja a javaslatot.

Szalay Péter a német kisebbség történetének egy szeletét mutatta be. Mint mondta, három szakaszban telepítették be a németeket Magyarországra, 1910-ben a lakosság tíz százaléka mondta magát németnek. A második világháború utáni cselekményeket a képviselő etnikai tisztogatásnak nevezte, majd megjegyezte: jelenleg a németek száma 220 ezerre tehető, ami a lakosság 2,2 százaléka.

Ferenczi Gábor (Jobbik) a szudétanémetek sorsával húzott párhuzamot felszólalásában, majd megemlékezett a Veszprém megyéből kitelepített németekről is. Úgy véli, az emléknap kijelölésével nemcsak a németségnek, hanem a német kormánynak is gesztust gyakorolhatnak, cserébe pedig partnerséget várhatnak el akkor, amikor a határon túli magyarokért akar tenni Magyarország.

Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a történészek feladata kideríteni, mi történt, a politikusoké pedig az, hogy megkövessék az áldozatokat. Meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg mindez - mondta.

Mile Lajos szerint az ügyben fokozottan indokolt a nemzeti önismeret mellett a nemzeti önvizsgálat is, és nem szerencsés, ha a tényeket úgy csoportosítják, hogy abból "ideológiai önigazolás" alakuljon ki.

A két vitában MSZP-s képviselők nem szólaltak fel. Az ülést vezető Jakab István mindkét javaslat általános vitáját lezárta. Ezt megelőzően lezárta a mozgóképről szóló törvénymódosítás részletes vitáját is, amelyben csak a jobbikos Novák Előd szólalt fel, azt kifogásolva, hogy az előterjesztés szerint a jövőben a videojátékok filmjeleneteihez is lehet majd állami támogatást igényelni.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra három jobbikos képviselő jelentkezett. Korondi Miklós a MÁV és a Posta piaci privilégiumainak, vagyonának felszámolásáról, Vágó Sebestyén pedig Klebelsberg Kunóról beszélt. Ferenczi Gábor a diabétesz világnappal kapcsolatban kért szót.

Az elnöklő Jakab István szerdán hajnali 3 órakor bezárta a kedden reggel 9 órakor kezdett ülésnapot.

OLDALTÖRÉS: Sztáray: intenzívek maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok

Sztáray: intenzívek maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok

Sztáray: intenzívek maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok

Sztáray: intenzívek maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint az amerikai elnökválasztás után is intenzívek lesznek a magyar-amerikai kapcsolatok. Mivel Barack Obama maradt az államfő, alapvető változásokra nem számít a magyar kormány.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén a helyettes államtitkár azt mondta, jelentős volt a különbség az elektori szavazatokban a két jelölt között, a demokrata Obama egyértelmű győzelmet aratott.

Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére közölte, 26 tagállamban Obama, 24-ben pedig a republikánus jelölt, Mitt Romney nyert.

A végeredmény azt mutatja, hogy Romney elsősorban a férfiak, az idősek, a fehérek és a vidékiek, míg Obama a nők, a fiatalok, a városiak, az afroamerikaik és a spanyol ajkúak körében szerzett több támogatót - mutatott rá Sztáray Péter. Hozzátette, ennek alapján főleg a republikánusoknak kell átgondolniuk jövőbeli stratégiájukat, és azt, hogy hagyományos támogatóik mellett hogyan szólíthatnának meg másokat is.

A várható külpolitikai változásokkal kapcsolatban kiemelte, egyelőre nem világos, ki lesz az új amerikai külügyminiszter, még folynak a latolgatások, és a döntésnek nagy hatása lehet a külkapcsolatokra.

A második elnöki ciklus minden államfőnek kicsit nagyobb mozgásteret ad - közölte. Kifejtette, Obamára ugyanakkor sok nehéz feladat vár a következő években a külpolitikában is. Ezek között említette a versengést Kínával, az iraki és az afganisztáni kivonulást, továbbá az iráni nukleáris programot, a muzulmán világ felé korábban mutatott nyitási politika megerősítését és a palesztin-izraeli konfliktust.

Németh Zsolt (Jobbik) érdeklődésére közölte, az izraeli-palesztin kérdés az egyik legkomolyabb kihívás Obamának, nagy a várakozás, hogy új javaslattal álljon elő az ügyben.

Sztáray Péter úgy fogalmazott, a transzatlanti kapcsolatokban alapjaiban nem várható változás, és a közép-európai térséget illetően is folytatódhat az eddigi együttműködés.

A magyar-amerikai kapcsolatokról kijelentette, folytonosságra számítanak, a kapcsolatok intenzívek maradnak, az együttműködésnek a biztonságpolitika továbbra is fontos és sikeres eleme lehet. A Magyarországgal szembeni korábbi amerikai kritikák gyengülhetnek, mert rendszeressé váltak a konzultációk, tájékoztatások - vélekedett. Hozzáfűzte, legutóbb Martonyi János külügyminiszter tárgyalt kollégájával, Hillary Clintonnal.

OLDALTÖRÉS: Simicskó István: mérföldkő a mindennapos testnevelés bevezetése

Simicskó István: mérföldkő a mindennapos testnevelés bevezetése

Simicskó István: mérföldkő a mindennapos testnevelés bevezetése

Simicskó István: mérföldkő a mindennapos testnevelés bevezetése

Mérföldkőnek nevezte Simicskó István sportpolitikáért felelős államtitkár azt, hogy megkezdődött a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban.

A sport- és turizmusbizottság hétfői ülésén, ahol a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról adott tájékoztatást, kérdésre válaszolva az államtitkár kitért rá, hogy Magyarországon 457 tornaterem hiányzik.

"Az ideális természetesen az volna, ha valamennyi településen lenne, de nincs, ám így is megvalósítható a mindennapos testnevelés" - mondta, hozzátéve, hogy az előrelépésben uniós források is segíthetnek.

Simicskó István az elmúlt két évet értékelve kiemelte, hogy az iskolai, diák- és felsőoktatási sport költségvetési támogatása közel 25 százalékkal, 285,2 millióról 335,2 millió forintra emelkedett, amelyet 2012-ben sikerült szinten tartani.

A szabadidősportban a 2011-es előirányzat az előző évhez képest negyedével, közel 600 millió forintra nőtt. A versenysport támogatását illetően az államtitkár elmondta, hogy az összeg több mint egymilliárddal emelkedett 2010-hez képest, 2011-ben 3,4 milliárd volt, s ehhez jött hozzá még az idei nyári olimpiai és paralimpiai részvétel támogatása.

Simicskó István kitért a Magyarországon rendezett, s a jövőben itt tartandó nemzetközi sportesemények jelentőségére, így például a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) idei kongresszusára, hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben kormánygaranciákkal segítette olyan kiemelt jelentőségű pályázatok sikerét, mint amelyek eredményeképpen Magyarország lesz a házigazdája a 2014-es vízilabda Európa-bajnokságnak, a 2015-ös női kosárlabda Eb-nek vagy éppen a 2017-es nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválnak, az EYOF-nak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportpolitikáért felelős államtitkára fontos lépésnek nevezte a doppingellenes küzdelemben a január elsején hatályba lépő Büntetőtörvénykönyv ilyen értelmű módosítását, továbbá a nézőtéri erőszak elleni szigorításokat is. A kormány 2011-ben 960 millió forintot nyújtott összesen hat labdarúgó-stadion biztonságtechnikai fejlesztésére, a második ütem pedig további nyolc-tíz stadiont érint 864 milliós értékben. A stadionkorszerűsítési program keretében elkezdődött a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója, az új debreceni Nagyerdei futballstadiont pedig a tervek szerint 2014 nyarán már fel is avathatják.

Simicskó István az utánpótlás-nevelésre rátérve elmondta, hogy az ilyen feladatokra fordított központi költségvetési forrás az előző évhez képest csaknem 25 százalékkal, 1,7 milliárd forintra emelkedett, s ezt a szintet 2012-ben sikerült tartani. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az első Orbán-kormány idején elindult - s a későbbi kormányok által leállított - utánpótlás-nevelési programokat újraindították, így a labdarúgásban nagy sikerű Bozsik-programot is, utóbbit közel 500 millió forintos állami támogatással. Emellett a 2012-es sportköltségvetés 200 milliót biztosít a Nemzeti Kézilabda Akadémia beindítására, s 76,2 milliót ad a jégkorong-utánpótlás akadémiájának működéséhez.

Előrelépés történt a fogyatékosok sportjának segítésében is, e kérdéskörben a bizottsági ülésen külön témaként tárgyalták a siketek olimpiájának ügyét. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy az anyagi, szakmai, sportdiplomáciai okokból végül meghiúsult 2012-es budapesti siketlimpia után megvizsgálják annak megvalósíthatóságát, hogy 2014-ben adjon otthont a magyar főváros ennek az eseménynek.

Az államtitkár példa értékűnek nevezte a TAO-programot, vagyis a társaságiadó-kedvezményekből befolyt pénzek sportcélú hasznosítását. Elmondta, hogy eddig mintegy 33,5 milliárd forintnyi kifizetés teljesült az öt látvány-csapatsportág számára. Jelenleg a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong juthat hozzá a társaságiadó-kedvezményből befolyó összegekhez.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy mintegy 10-15 milliárd forint állami támogatásban részesül az a 14 sportági szakszövetség, amelynek vezetőit nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. Az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a torna, az úszás és a vívás nem jut hozzá a TAO-ból a látványsportágakhoz befolyó összegekhez. Simicskó István megemlítette, hogy a jelenlegi 14 helyett akár 16-ra is nőhet az ebbe a körbe tartozó sportágak száma.

A bizottsági ülésen részletes beszámoló hangzott el a londoni paralimpiáról, ahol a magyar válogatott sikeresen szerepelt, a versenyzők két aranyat, hat ezüstöt és hat bronzot szereztek, Magyarország csapata a nemzetek ranglistáján a 38., az európai lajstromban pedig a 20. helyen végzett.

OLDALTÖRÉS: Győri Enikő: nem kerülhetnek hátrányba az euróövezeten kívüli országok az uniós válságkezelés miatt

Győri Enikő: nem kerülhetnek hátrányba az euróövezeten kívüli országok az uniós válságkezelés miatt

Győri Enikő: nem kerülhetnek hátrányba az euróövezeten kívüli országok az uniós válságkezelés miatt

Győri Enikő: nem kerülhetnek hátrányba az euróövezeten kívüli országok az uniós válságkezelés miatt

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint Magyarország nem fogad el olyan megoldást az EU válságkezelésében, amely rontaná a nem eurózónán kívüli tagállamok helyzetét.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén az államtitkár kifejtette, a válság elsősorban az EU-ban és az euróövezetben érezteti a hatását, és "még nem vagyunk túl rajta". Ezért van szükség átfogó reformokra, és ezért kezdett el dolgozni az unió a valódi gazdasági és pénzügyi unió kialakításán - mutatott rá.

Kiemelte, az Európai Tanács decemberben foglalkozik Herman Van Rompuy elnöki jelentésével, amelyet a gazdasági és pénzügyi unió továbbfejlesztéséről készített. A tagállamok állam- és kormányfői a pontos irányokról és menetrendről dönthetnek majd ezen az ülésen - közölte.

Hangsúlyozta, a jelentés szerint a gazdasági és pénzügyi unió egyik pillére a bankunió létrehozása. Erről, vagyis a bankfelügyelet egységesítéséről jelenleg folyik a jogalkotás, hogy központosíthassák az Európai Központi Bank égisze alatt a bankfelügyeletet - magyarázta.

Meglátása szerint a válság tanulsága az euróövezet vezetőinek az lehet, hogy a tagállami szuverenitás csorbítása és a gazdasági koordináció szigorítása nélkül nem lehet megvalósítani a valódi gazdasági és pénzügyi uniót, és működtetni a közös valutát. Vannak kedvező előjelek, amelyek a helyzet javulására utalnak, de még nem találták meg a kiutat a válságból - mondta.

Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke azt mondta, pártja a kormány minden olyan, az Európai Unióval kapcsolatos törekvését támogatja, amely megfelel az ország érdekeinek, azonban gyengítheti a magyar pozíciót "az olyan hivatkozás, hogy az EU képtelen a válságkezelésre", és ezért Magyarországot próbálja utánozni. A szuverenitásra hivatkozással is "érdemes csínján bánni" - tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke úgy fogalmazott, a kormány céljai között a szuverenitás védelmének az első helyen kell állnia. "Minden normális ország" a nemzeti érdekei alapján alakítja az unióhoz fűződő viszonyát, és a tagállamoknak ezt figyelembe véve kell kompromisszumot találniuk - mondta.

Balla Mihály, a bizottság fideszes elnöke szerint minden tagállamban erős belpolitikai vita folyik a válságkezelésről, és máshol is "szigorúan fogalmaznak" az uniós intézményekkel kapcsolatban. Nem lehet vita tárgya, hogy a nemzeti érdekeket képviselni kell - jegyezte meg.

OLDALTÖRÉS: Egyhangúlag támogatta az egészségügyi bizottság a legújabb salátatörvényt

Egyhangúlag támogatta az egészségügyi bizottság a legújabb salátatörvényt

Egyhangúlag támogatta az egészségügyi bizottság a legújabb salátatörvényt

Egyhangúlag támogatta az egészségügyi bizottság a legújabb salátatörvényt

Tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta az Országgyűlés egészségügyi bizottsága hétfőn a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által benyújtott újabb egészségügyi salátatörvény általános vitára bocsátását.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a bizottság keddi ülésén kiemelte: bár sokan nem kedvelik az ilyen "salátákat", ennek célja, hogy egyszeri alkalommal, de az egészségügy több területét érintően fejlesszék, módosítsák az érvényes szabályozást. Így most is "jó szándékkal rakták össze" a kilenc törvényt érintő módosítási javaslatot.

Ezek közül az államtitkár kiemelte a transzplantációs ellátások fejlesztését, aminek érdekében az Eurotransplanthoz való teljes körű csatlakozáshoz kérik a felhatalmazást. A gyógyszertörvény módosításával többek között a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzése a cél. A jövőben a büntető törvénykönyv szerint büntethető lesz, ha valaki gyógyszerhatóanyagot tesz bele táplálékkiegészítőbe. Ehhez készül egy rendelet is, amely az ezen termékeket felsoroló "negatív listát" is tartalmazza majd.

A salátatörvény értelmében a TAJ-szám alapján a gyógyszerész jogosult lenne lekérdezni - amennyiben a beteg erről nem tesz külön tiltó nyilatkozatot - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisából a beteg korábbi gyógyszerezésére vonatkozó adatokat. Cserháti Péter helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekre ez nem vonatkozik.

Az egészségügyi államtitkárság múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy a kormány legutóbbi ülésén elfogadta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, vagyis egy újabb "salátatörvényt". Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormány honlapján közzétett videóban kiemelte: céljuk, hogy az egészségügyben rendben legyenek az emberierőforrás-nyilvántartások, amelyek segítségével akár a munkaerő-közvetítést is meg tudják oldani. Hangsúlyozta továbbá, hogy a mostani előterjesztésben szabályoznák azt is, hogy a TAJ kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kelljen mutatni az egészségügyi ellátás előtt.

A parlament honlapján (www.parlament.hu ) elérhető javaslatban rögzítik azt is, hogy meghosszabbítják az egészségügyi ágazati mozgó bérek - vagyis pótlékok - alapjának befagyasztását.

OLDALTÖRÉS: Kormány: a közoktatás átalakításának célja a versenyképes tudás és a rendszer fenntarthatósága

Kormány: a közoktatás átalakításának célja a versenyképes tudás és a rendszer fenntarthatósága

Kormány: a közoktatás átalakításának célja a versenyképes tudás és a rendszer fenntarthatósága

Kormány: a közoktatás átalakításának célja a versenyképes tudás és a rendszer fenntarthatósága

A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására - jelentette ki az ágazat helyzetéről szóló keddi, országgyűlési vitanapon Balog Zoltán.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője vitaindító felszólalásában hangsúlyozta: mindenképpen változásra van szükség a köznevelésben, mert a rendszer "egyre gyengébb teljesítményt" nyújt és a kikerülő diákokból hiányzik a versenyképes tudás. "Amíg sok pénzt ölünk a felzárkóztatásba, addig a jól teljesítő közép hiányzik a rendszerből" - fogalmazott a miniszter.

A változtatások másik oka szavai szerint a rendszer finanszírozhatatlansága és széttagoltsága, éppen ezért a kormány újragondolta az állami feladatmegosztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormányzatokat az adósságállományuktól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte: a tavaly decemberben elfogadott köznevelésről szóló törvény kijelöli azokat az alapelveket, amelyek mentén a kormány irányítani akarja az iskolákat. Közlése szerint az a cél, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd.

Kiemelte: az előző kormány alatt - 2008-ban - jelentősen romlott az iskolák helyzete, mivel az akkori kormány 33 milliárd forintot vont el az oktatástól. Szerinte ennek az oka az is, hogy bár az MSZP-kormány az esélyegyenlőség megteremtését hirdette, a gyerekek közötti különbségek nem csökkentek, hiszen még mindig számít, hogy egy gyerek hová születik. Kiemelte azt is: azzal, hogy egyes önkormányzatok különböző módszerekkel próbáltak meg alkalmazkodni az előző kormányok intézkedéseihez, "az iskolarendszer egysége komoly repedéseket mutatott".

A szakállamtitkár szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszerbe, valamint jelentősen nő a rendszer számonkérhetősége is.

Hoffmann Rózsa fontos lépésnek nevezte, hogy a rendszer elindul az egész napos iskola felé, hiszen az iskolák kötelesek lesznek délután 4-5 óráig foglalkoztatásokat tartani. Kiemelte a mindennapos testnevelés bevezetését is. Elmondta azt is, hogy visszaállítják majd a külső szakmai ellenőrzés eszközeként a tanfelügyeletet: a következő fél évben 50 iskolában próbálják ki a rendszert, majd ezt követően minden iskola kaphat önálló tanfelügyeletet.

A pedagógusok helyzetéről szólva Hoffmann Rózsa ismertette: a tanárok helyzete 2008 és 2010 között jelentősen romlott, a kormány céljai szerint azonban az életpályamodell bevezetésével előmeneteli rendszert biztosíthatnak számukra. Az életpályamodell másik elemével, a béremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: "lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön".

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: elszámoltatás, beruházások, cukorbetegek, születések, gyűlöletkampány

Napirend előtt: elszámoltatás, beruházások, cukorbetegek, születések, gyűlöletkampány

Napirend előtt: elszámoltatás, beruházások, cukorbetegek, születések, gyűlöletkampány

Napirend előtt: elszámoltatás, beruházások, cukorbetegek, születések, gyűlöletkampány

A Jobbik az elszámoltatás eredményeit hiányolta, az LMP értelmetlen pénzszórással vádolta a kormányt, az MSZP pedig a cukorbetegek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet napirend előtt kedden az Országgyűlésben, míg a KDNP a növekvő születésszámról, a Fidesz pedig a "Gyurcsány-Bajnai szövetség gyűlöletkampányáról" beszélt.

A Jobbik az elszámoltatás eredményeit hiányolja

A jobbikos Pörzse Sándor arra emlékeztetett, hogy Lázár János volt Fidesz-frakcióvezető a kormányváltás után azt mondta, parlamenti albizottságokban kellene megvizsgálni az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit, ugyanakkor a 20 albizottságból eddig csak 14 alakult meg és átlagosan mindössze 5 percet üléseztek. A mostani elszámoltatás és a volt szocialista kormány ezzel foglalkozó "Keller-bizottsága" között vont párhuzamot, és Koncz Zsuzsa egy dalát idézve úgy összegzett: "ez az a ház, ahol semmi sem változik".

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos visszautasította, hogy ne lennének különbek a Keller-bizottságnál és hangsúlyozta, igenis vannak eredményeik az elszámoltatásban. Elmondta: több mint 61 feljelentést tettek, hét ügy vádemelési szakba jutott, 2500 oldal jelentés készült, és közel 100 milliárd forintot szereztek vissza a költségvetésnek.

LMP: értelmetlen pénzszórás helyett jövőbarát befektetéseket!

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány sok milliárd forintot költ el koncepciótlan, pazarló beruházásokra, az LMP szerint ugyanakkor jövőbarát befektetésekre, és a közszolgáltatások biztosítására kellene forrásokat fordítani. A képviselő ilyen értelmetlen pénzszórásnak nevezte többek között a Mol 21 százalékának 500 milliárd forintért történő megvásárlását, a focira költött milliárdokat, a Kossuth tér felújítását és az IMF elleni plakátkampányt is. Azt ajánlotta a kabinetnek, hogy ehelyett "bátran forgassák" az LMP javaslatait.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában a karzaton ülő fiatal vendégekhez fordulva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az LMP javaslatai megvalósulnának, akkor 125 ezer forintos jövedelem felett 25 százalékos, 333 ezer forint felett pedig 45 százalékos személyi jövedelemadót vetnének ki, a jelenlegi egységes 16 százalékos kulcs helyett. A Mol tulajdonrészének megvásárlása kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az állam nem adja el tulajdonrészét, addig vesztesége sem keletkezik. A Kossuth tér felújításával kapcsolatban azt mondta: több mint méltatlan az a mostani helyzet, hogy a tér lényegében egy autóparkoló.

KDNP: több gyermek születik

Pálffy István (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány családpolitikája szűk egy éven belül meghozta az eredményét, hiszen tavaly nyár óta a születések száma lassan, de biztosan növekszik, 4 százalékkal több gyerek születik, mint egy évvel korábban, ami ötezer gyermeket jelent. A kormánypárti politikus a további családbarát elképzelések között említette a lombikprogram további támogatását, és azt is, hogy a munkába visszatérő anyák arányosan megtarthassák a gyes-t.