Belföld

2012.11.12. 21:51

OGY - Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Az új választási kampányszabályokat és a kormány kiigazító intézkedéseit foglalta törvényjavaslatokba az Országgyűlés hétfői határozathozatalai között.

A Ház 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, ezt az interpellációs időszak követte. Elsők között szavaztak a képviselők a magyar és a szlovák kormány között megkötött, Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló egyezmény kihirdetéséről. Ezt követően az új választási eljárásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról szavazott a parlament.

Szintén a képviselők változtatási javaslatairól határoztak többi között a pénzügyi ombudsman intézményét megteremtő, valamint a jövő évi adóváltozásokat tartalmazó előterjesztések esetében. A szavazások után korábban már tárgyalni kezdett javaslatok kerültek ismét napirendre, így részletes vitát tartottak például az önkormányzati fenntartású iskolák állami kezelésbe vételéről szóló törvényjavaslatról is.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Részletes viták, napirend lezárása

Részletes viták, napirend lezárása

Részletes viták, napirend lezárása

Részletes viták, napirend lezárása

Korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival, majd két napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés hétfői ülése, nem sokkal fél 10 után.

Részletes viták

A határozathozatalokat követően több, korábban napirendre került javaslat tárgyalása folytatódott.

A képviselők saját módosító javaslataikat ismertethették a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos törvénymódosításokról, valamint az önkormányzati fenntartású iskolák állami fenntartásba vételéről szóló jogszabályról, de rövid részletes vitát tartottak a csődeljárást szabályozó törvénymódosításokról és a kormányzati ellenőrzés átalakításáról is.

Egyik napirendi pont kapcsán sem alakult ki hosszan tartó vita.

Napirend után

Az ülésnap végén a jobbikos Korondi Miklós "Merjünk nagyok lenni!" címmel indított felszólalás-sorozatát folytatta napirend után, míg Nagy István (Fidesz) Giesswein Sándor keresztényszocialista politikusra emlékezett.

Az ülést vezető Latorcai János ezt követően lezárta az ülésnapot.

A Ház kedden reggel, a közoktatás helyzetéről szóló politikai vitával folytatja munkáját.

OLDALTÖRÉS: Határozathozatalok

Határozathozatalok

Határozathozatalok

Határozathozatalok

Az új választási kampányszabályokat és a kormány kiigazító intézkedéseit foglalta törvényjavaslatokba az Országgyűlés hétfői határozathozatalai között.

Elfogadták a GVH tavalyi beszámolóját

Elfogadta a parlament - 307 szavazattal, egy nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011-es tevékenységéről, valamint a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját.

A jelentés szerint 2011-ben a GVH összesen 109 versenyfelügyeleti eljárást indított, és mintegy 830 millió forint bírságot szabott ki. A legtöbbet (423,6 millió forintot) fogyasztóvédelmi ügyekben állapította meg a hivatal, míg kartellügyekben 84,5 millió forint, erőfölénnyel való visszaélés miatt 245,5 millió, az összefonódások ellenőrzése során pedig 23,7 millió forint bírságot róttak ki.

Parlamenti támogatás az új Duna-híd megépítéséről szóló egyezménynek

Az Országgyűlés jóváhagyta a magyar és a szlovák kormány által megkötött, a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló egyezmény kihirdetését.

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten, a Pilisi Szlovákok Központjának átadásán írta alá az erről szóló dokumentumokat. Eszerint a két állam a hidat közösen építi meg. A híd építésének költségeit egyenlő arányban viseli a két ország, az átkelő a megépülése után a két állam osztatlan közös tulajdonát képezi majd.

Módosul az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportról szóló kormányhatározat

Elfogadta a Ház a magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoportról szóló kormányhatározat módosítását is. A Ház erről 294 igen szavazattal, 54 ellenében, egy tartózkodás mellett döntött.

A határozat megerősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2013 márciusában befejezi tevékenységét a tartományi újjáépítési csoport Baglán tartományban, és két hónapon belül ki is vonják a csoportban eddig tevékenykedő magyar katonákat.

Törvény védi a létfontosságú létesítményeket

A jövőben törvény védi a létfontosságú létesítményeket, rendszereket, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló javaslatot. A képviselők 268 igen, 44 nem és 15 tartózkodás mellett döntöttek így.

A kijelölt létesítményeket a katasztrófavédelem kétévente ellenőrzi, a kormánynak pedig évente kell jelentést készítenie az Európai Bizottság számára. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy mennyire sebezhetők a létfontosságú rendszereink és azt is, mely uniós országok függnek ezen rendszereinktől.

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint. Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz.

A kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - köztük az országos napi- és hetilapokban - és a közszolgálati médiában hirdethetnek. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

Az egyéni jelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ajánlás olyanoktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.

Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A parlament arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak.

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.

Az Országgyűlés így akár már következő ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Magyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítót (MEHIB) érintő törvénymódosítás záróvitájában.

A Ház a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadta el a szóban forgó előterjesztést. A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét.

A határozathozatalok végén a Ház elutasította Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetőjének azon ügyrendi javaslatát, amely utólagos parlamenti reagálási lehetőséget teremtett volna azoknak a képviselőknek, akiket távollétükben személyeskedő támadás ér az ülésteremben. A képviselők emellett a gazdasági bizottság tagjává választották a Jobbik-frakcióból távozott Lenhardt Balázst.

OLDALTÖRÉS: A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A jövő évi adóváltozások közé kerültek a kormány költségvetési kiigazításai

A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.

Az Országgyűlés így akár már következő ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.

Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.

A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

A kabinet így a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökkenti felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ennek hatása összesen 130 milliárd forint. A kormány most támogatott szándékai szerint a tranzakciós illeték kiterjedhet az értékpapír-ügyletekre is. A mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet.

A fentiek mellett a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba került az is, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint lehet az adó, a telken belül azonban tehermentes maradhat.

A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.

A képviselők a szerencsejáték törvényt is kiegészítenék úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerülhet a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelölné ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény járhat. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társulhat a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

A kormány 2013-as adóváltoztatásainak fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A nemzetgazdasági tárca korábban azt hangsúlyozta, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

OLDALTÖRÉS: Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

Matolcsy: a kormány 2025-re megduplázná a magyar GDP-t

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Magyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítót (MEHIB) érintő törvénymódosítás záróvitájában.

A tárcavezető szerint a külkereskedelmi forgalom fellendítésének része a keleti nyitás, továbbá fontos eleme az említett két cég szabályozásának átalakítása is. Mint mondta, azért sem tartja lehetetlennek a magyar gazdaság teljesítményének megduplázását, mert a Magyarországnál kisebb lélekszámú Ausztria 300 milliárd eurós, a kicsit nagyobb Bajorország pedig 450 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik.

A képviselők a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadta el a szóban forgó előterjesztést.

A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét. Az indoklás utal arra, hogy az Eximbanknál a tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős minisztert jelölték ki. Emellett a bankhoz fűződő kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát.

A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi jogok gyakorlójának az Eximbankkal szembeni egyik legfőbb elvárása az, hogy növelje üzleti aktivitását, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása révén. Az előterjesztés a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.

A módosítás annak is megadja a lehetőségét, hogy az Eximbank a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéséket is finanszírozza. Emellett a banknak lehetővé teszi, hogy a hazai beszállítók ilyen ügyeleteivel kapcsolatban pénzügyi, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtson.

A zárószavazás előtt a kormány által beadott módosító javaslat szerint az Eximbank forrásszerzésének elősegítése érdekében az árfolyamváltozásokkal összefüggő kockázatok kiküszöbölése céljából az Eximbank által devizában elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, devizában felvett kölcsönök, devizában kibocsátott kötvények állományát a Magyar Nemzeti Bank által a szerződéskötéskor, illetve a kötvénykibocsátás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az így számított állományra vonatkozik az a szabály, hogy az év egyetlen napján sem haladhatja meg az adott évre vonatkozó éves költségvetési törvényben felső határként megszabott összeget.

Ezzel kapcsolatos az a másik, szombaton benyújtott fideszes képviselői indítvány, amely megemelné 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügyletek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, 80 milliárd forintra növelné.

A hétfőn elfogadott előterjesztés MFB-re vonatkozó része szerint az OECD-n kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság külön-külön vagy együtt többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB részére a PSZÁF engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt.

OLDALTÖRÉS: Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Nem kampányolhatnak a pártok a kereskedelmi médiában

Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint, amelyeket hétfőn hagyott jóvá a parlament.

Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz.

A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni.

A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő összesen a kampányidőszakban nem lehet több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.

A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.

Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.

Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak viszont lesz lehetőségük az utóbbira.

A parlament - a fideszes Szakács Imre indítványára - arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján mégsem kell majd az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

Több szavazókör lehet, ugyanis a képviselők támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint a kampányolók nem tudhatják, hogy a választópolgár tett-e hozzájáruló nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.

Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.

A testület indítványára változtattak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határain, ezt a - bizottsági módosítást előterjesztő - fideszes Papcsák Ferenc a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában.

OLDALTÖRÉS: Bizottsági támogatást kapott a fagyhalál elleni alap napirendre vétele

Bizottsági támogatást kapott a fagyhalál elleni alap napirendre vétele

Bizottsági támogatást kapott a fagyhalál elleni alap napirendre vétele

Bizottsági támogatást kapott a fagyhalál elleni alap napirendre vétele

Támogatta a fagyhalál elleni alap létrehozásáról szóló szocialista előterjesztés parlamenti napirendre vételét az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága hétfői ülésén.

Mesterházy Attila pártelnök és két képviselőtársa Lukács Zoltán és Szekeres Imre javaslatát 12 igen szavazattal, 11 tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatta a testület. A javaslatot jobbikos, független és kormánypárti képviselők is támogatták.

Lukács Zoltán november 5-én beszélt az alap létrehozásáról az Országgyűlésben. Kezdeményezésüket akkor azzal indokolta, hogy tudomása szerint az elmúlt két évben több mint ezer ember halt meg kihűlés miatt, legtöbbjük saját otthonában.

A képviselő szerint a fagyhalál elleni alap létrehozását átcsoportosítással finanszírozhatna az állam.

OLDALTÖRÉS: Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Halaszthatatlan jogalkotási feladatnak nevezi hétfőn elfogadott állásfoglalásában az alkotmányügyi bizottság a házelnök bizottsági ülésekre kiterjedő intézkedési jogkörének, valamint annak részletes szabályozását, miként szankcionálható, ha valaki bizottsági ülésen fizikai erőszakkal él.

Az állásfoglalás Kövér László házelnök kezdeményezésére született és az MSZP-s Józsa István ügyével lehet összefüggésben.

Az Országgyűlés elnöke levelében arra kérte az alkotmányügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a jelenlegi szabályozás milyen eszközöket ad az Országgyűlés, a házelnök és a bizottsági elnökök számára a bizottságok rendjének biztosítása érdekében.

A házelnök konkrét ügyet nem említett levelében és a bizottság ülésén sem hangzott el erre vonatkozó hozzászólás, ugyanakkor Salamon László a testület KDNP-s elnöke az MTI-nek azt mondta: Józsa István MSZP-s képviselő esetén kívül nem tud más hasonló ügyről, ezért valószínűnek tartja, hogy a házelnök kérése mögött ez állhat.

Még október elején került nyilvánosságra, hogy a Malév-vizsgálóbizottság egy májusi ülésén Józsa István megrántotta a bizottsági főtanácsadó haját. Emiatt a Fidesz női tagozata arra kérte az Országgyűlés elnökét, hogy vizsgálja ki "az MSZP képviselője által elkövetett atrocitást" és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben senki ne kövessen el ilyen tettet.

Kövér László levelében azt írta, szükségesnek tartja, hogy a törvény biztosítsa: fizikai erőszak alkalmazására a bizottsági ülésein a jövőben ugyanúgy ne kerüljön sor, mint a plenáris ülésen, de ha ez mégis megtörténne, akkor megfelelő szankció álljon rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza milyen szankciókat lehet alkalmazni, ha bizottsági ülést zavarnak meg tettlegességgel.

Az alkotmányügyi bizottság Salamon László javaslatára egyhangúlag elfogadta azt az általános érvényű állásfoglalást, amelyben rögzítik, hogy a fizikai erőszak az Országgyűlés jogainak és tekintélyének egyik legsúlyosabb megsértése, ezért a házelnök bizottsági ülésekre kiterjedő intézkedési jogkörének és az alkalmazandó szankcióknak a részletes jogi szabályozása halaszthatatlan jogalkotási feladat.

A dokumentumban emellett az is szerepel, hogy a házelnöknek az Országgyűlés tekintélyének megóvására vonatkozó feladata kiterjed a bizottságok működésére is, illetve fizikai erőszak esetén a házelnöknek lehetősége van büntetőjogi felelősségrevonást kezdeményezni.

OLDALTÖRÉS: Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Állásfoglalás a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazó képviselők elleni szankciókról

Halaszthatatlan jogalkotási feladatnak nevezi hétfőn elfogadott állásfoglalásában az alkotmányügyi bizottság a házelnök bizottsági ülésekre kiterjedő intézkedési jogkörének, valamint annak részletes szabályozását, miként szankcionálható, ha valaki bizottsági ülésen fizikai erőszakkal él.

Az állásfoglalás Kövér László házelnök kezdeményezésére született és az MSZP-s Józsa István ügyével lehet összefüggésben.

Az Országgyűlés elnöke levelében arra kérte az alkotmányügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a jelenlegi szabályozás milyen eszközöket ad az Országgyűlés, a házelnök és a bizottsági elnökök számára a bizottságok rendjének biztosítása érdekében.

A házelnök konkrét ügyet nem említett levelében és a bizottság ülésén sem hangzott el erre vonatkozó hozzászólás, ugyanakkor Salamon László a testület KDNP-s elnöke az MTI-nek azt mondta: Józsa István MSZP-s képviselő esetén kívül nem tud más hasonló ügyről, ezért valószínűnek tartja, hogy a házelnök kérése mögött ez állhat.

Még október elején került nyilvánosságra, hogy a Malév-vizsgálóbizottság egy májusi ülésén Józsa István megrántotta a bizottsági főtanácsadó haját. Emiatt a Fidesz női tagozata arra kérte az Országgyűlés elnökét, hogy vizsgálja ki "az MSZP képviselője által elkövetett atrocitást" és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövőben senki ne kövessen el ilyen tettet.

Kövér László levelében azt írta, szükségesnek tartja, hogy a törvény biztosítsa: fizikai erőszak alkalmazására a bizottsági ülésein a jövőben ugyanúgy ne kerüljön sor, mint a plenáris ülésen, de ha ez mégis megtörténne, akkor megfelelő szankció álljon rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza milyen szankciókat lehet alkalmazni, ha bizottsági ülést zavarnak meg tettlegességgel.

Az alkotmányügyi bizottság Salamon László javaslatára egyhangúlag elfogadta azt az általános érvényű állásfoglalást, amelyben rögzítik, hogy a fizikai erőszak az Országgyűlés jogainak és tekintélyének egyik legsúlyosabb megsértése, ezért a házelnök bizottsági ülésekre kiterjedő intézkedési jogkörének és az alkalmazandó szankcióknak a részletes jogi szabályozása halaszthatatlan jogalkotási feladat.

A dokumentumban emellett az is szerepel, hogy a házelnöknek az Országgyűlés tekintélyének megóvására vonatkozó feladata kiterjed a bizottságok működésére is, illetve fizikai erőszak esetén a házelnöknek lehetősége van büntetőjogi felelősségrevonást kezdeményezni.

OLDALTÖRÉS: Nem került tárgysorozatba a Jobbik filmforgalmazási törvényjavaslata

Nem került tárgysorozatba a Jobbik filmforgalmazási törvényjavaslata

Nem került tárgysorozatba a Jobbik filmforgalmazási törvényjavaslata

Nem került tárgysorozatba a Jobbik filmforgalmazási törvényjavaslata

Nem támogatta a magyar filmforgalmazás átalakítását célzó, Novák Előd (Jobbik) által beterjesztett törvénymódosítási csomag tárgysorozatba vételét hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága. Indoklásában a képviselő hangsúlyozta: nem elég a magyar filmgyártás átalakítása, a forgalmazás rendszerének reformjára is szükség van.

Novák Előd emlékeztetett arra, hogy a Cinema City International (CCI) egy felvásárlás eredményeképp 80-90 százalékos részesedésre tett szert a magyar mozipiacon. A fúziót követően a Kálomista Gábor vezette Magyar Producerek Szövetsége panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), az azonban a 15 milliárd forintos törvényi minimum alatti forgalom miatt érdemben nem járt el.

A CCI monopolközeli helyzete és a magyar filmek nézőkhöz való hatékonyabb eljuttatása érdekében a javaslat a hazai mozik vetítéseinél legalább 10 százalékban rögzítette volna a magyar filmek arányát, áfamentessé tette volna a magyar filmekre szóló jegyvásárlásokat, és lehetővé tette volna, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a 15 milliárd forintos forgalom alatt is vizsgálja a vállalati fúziókat.

Novák Előd kiemelte, a CCI a tulajdonosa az egyik legnagyobb hazai forgalmazónak, a Forum Hungarynek is, így még "nyomasztóbb" a piaci fölénye, amellyel a képviselő szerint vissza is él. Erre példa az úgynevezett vászonhasználati díj - a forgalmazóktól digitalizási hozzájárulást kérnek a multiplexek -, amely ellen szintén fellépne a jobbikos képviselő módosító indítványa.

Novák Előd javaslatcsomagját a bizottság 5 igen és 11 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.

Hétfői ülésén a kulturális bizottság szavazott a mozgóképtörvényhez beterjesztett további módosító indítványokról is; többek között a filmforgatási célú területhasználati díjak egységesítéséről szóló javaslatról, amely a bizottság többsége mellett a kulturális tárca támogatását is megkapta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!