Magyar-szlovén külügyminiszteri találkozó Szentgotthárdon

A tárcavezető szlovén kollégájával, Karl Erjavec külügyminiszterrel találkozott Szentgotthárdon, ahol részt vettek a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatályba lépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen.

Martonyi János magyar (j) és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előtt folytatott találkozójukon a szentgotthárdi polgármesteri hivatal dísztermében 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Martonyi János emlékeztetett: 1992 elején Magyarország az elsők között ismerte el a független szlovén államot, majd kötöttek egy alapszerződést, később pedig a kisebbségvédelmi megállapodást, amely 1994-ben lépett hatályba. Az egyezmény úttörő szerepet játszott, mintaként szolgált más hasonló megállapodások előtt, fontos fejleménye volt a nemzetközi kisebbségvédelmi jog fejlődésének - emelte ki.

Mint mondta, különösen lényeges, hogy ez az egyezmény egyaránt ismerte el és vette védelmébe az egyéni és a kollektív kisebbségi jogokat. Emellett létrejött egy kisebbségvédelmi bizottság, amely folyamatosan ellenőrzi a megállapodás végrehajtását és a rögzített jogok alkalmazását - magyarázta.

A külügyminiszter úgy vélte, az egyezmény kedvező szerepet játszott a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar kisebbség sorsának alakításában, továbbá a két ország kapcsolatrendszerének egésze szempontjából is. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kisebbségek helyzetével összefüggő kérdések alkalmasak a szomszédos országok kapcsolatának javítására - vélekedett. Hozzáfűzte: nem véletlen, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden területen kiválóak, rendkívül kedvezően alakulnak.

Azzal kapcsolatban, hogy délután konzuli irodát nyitnak a szlovéniai Lendván, Martonyi János elmondta: a magyar külpolitika lényege a nyitás, adott esetben nagykövetségek és konzulátusok újranyitása. De tágabb értelemben is jellemző a külpolitikára a nyitás: a szomszédai, a térség országai és az egész világ felé nyit Magyarország. Közölte azt is: "aki nyitni akar a világra, annak mindenekelőtt a közvetlen környezetére kell nyitnia". Ennek egy lépése lesz a lendvai esemény, a konzuli iroda megnyitása már régi igénye a muravidéki magyar közösségnek - mondta.

Martonyi János magyar (j2) és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter (b2) megbeszélést folytatnak a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előtt a szentgotthárdi polgármesteri hivatal dísztermében 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Ksenija Skrilec, Szlovénia budapesti nagykövete Martonyi János magyar és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter valamint Szent-Iványi István, Magyarország ljubljanai nagykövete (középen, b-j) a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a szentgotthárdi Lipa szállóban 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Karl Erjavec közölte: mindkét ország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségvédelemre, és az elmúlt években sokat tettek a kisebbségek védelmében az egyezmény alapján. A kisebbségek jogairól szóló egyezmény jelentőségét mutatja, hogy a hatálybalépésének évfordulóját a két külügyminiszter közösen ünnepeli - mutatott rá.

Hangsúlyozta: sosem lehet kijelenteni, hogy a megállapodást teljes mértékben végrehajtották, mert mindig lesznek új elemek, amelyeket meg akarnak valósítani. A magyar és a szlovén állam egyik fő feladata, hogy a kisebbségek érdekeit szem előtt tartva próbáljanak meg javítani a helyzetükön.

A szlovén tárcavezető kiemelte: nagyra értékelik Magyarországnak a szlovén kisebbség védelmére irányuló törekvéseit. Példaként említette az oktatás helyzetének rendezését és azt, hogy a választás után előreláthatólag a szlovén kisebbségnek is lesz szószólója a magyar parlamentben.

Karl Erjavec azt mondta, Szlovéniának is vannak kötelezettségei a magyar közösséggel szemben, egyebek mellett a kétnyelvűség teljes megvalósítása az önkormányzatokban és a hivatalokban. E munkának jó alapja a kisebbségvédelmi egyezmény - tette hozzá.

A két külügyminiszter kedden a szentgotthárdi polgármesteri hivatalban találkozott. A megbeszélést követően Martonyi János és Karl Erjavec részt vettek a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatályba lépésének 20. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen. Az ülés után közös sajtótájékoztatót tartottak a külügyminiszterek. Martonyi János elmondta: 1992 elején Magyarország elsőként ismerte el a független szlovén államot, majd 1994-ben lépett hatályba a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás. Az egyezménynek úttörő szerepe volt, hiszen mintaként szolgált más hasonló megállapodások előtt, fontos fejleménye volt a nemzetközi kisebbségvédelmi jog fejlődésének. 
– Ez az egyezmény kedvező szerepet játszott a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar kisebbség sorsának javításában, de a két ország kapcsolatát is erősítette. Nem véletlen tehát, hogy a két ország kapcsolata minden területen kiválóan alakult – emelte ki a magyar külügyminiszter.
Martonyi János hozzáfűzte: a magyar külpolitika lényege a nyitás. Mondta ezt annak kapcsán, hogy délután konzuli irodát nyitottak a szlovéniai Lendván. Mint azt kifejtette, tágabb értelemben is jellemző a külpolitikára a nyitás. Karl Erjavec arról beszélt, hogy nagyra értékeli Magyarországnak a szlovén kisebbség védelmére irányuló törekvéseit. Mint azt kifejtette, nagyon jó dolog, hogy a tervek megvalósulnak, mint például az Alsószölnök-Kétvölgy összekötő út. Hozzátette: Szlovéniának is vannak kötelezettségei a magyar közösség felé, ilyen a kétnyelvűség megvalósítása az önkormányzatoknál és a hivataloknál.

Martonyi János magyar (j) és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előtt folytatott találkozójukon a szentgotthárdi polgármesteri hivatal dísztermében 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Martonyi János emlékeztetett: 1992 elején Magyarország az elsők között ismerte el a független szlovén államot, majd kötöttek egy alapszerződést, később pedig a kisebbségvédelmi megállapodást, amely 1994-ben lépett hatályba. Az egyezmény úttörő szerepet játszott, mintaként szolgált más hasonló megállapodások előtt, fontos fejleménye volt a nemzetközi kisebbségvédelmi jog fejlődésének - emelte ki.

Mint mondta, különösen lényeges, hogy ez az egyezmény egyaránt ismerte el és vette védelmébe az egyéni és a kollektív kisebbségi jogokat. Emellett létrejött egy kisebbségvédelmi bizottság, amely folyamatosan ellenőrzi a megállapodás végrehajtását és a rögzített jogok alkalmazását - magyarázta.

A külügyminiszter úgy vélte, az egyezmény kedvező szerepet játszott a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar kisebbség sorsának alakításában, továbbá a két ország kapcsolatrendszerének egésze szempontjából is. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kisebbségek helyzetével összefüggő kérdések alkalmasak a szomszédos országok kapcsolatának javítására - vélekedett. Hozzáfűzte: nem véletlen, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden területen kiválóak, rendkívül kedvezően alakulnak.

Azzal kapcsolatban, hogy délután konzuli irodát nyitnak a szlovéniai Lendván, Martonyi János elmondta: a magyar külpolitika lényege a nyitás, adott esetben nagykövetségek és konzulátusok újranyitása. De tágabb értelemben is jellemző a külpolitikára a nyitás: a szomszédai, a térség országai és az egész világ felé nyit Magyarország. Közölte azt is: "aki nyitni akar a világra, annak mindenekelőtt a közvetlen környezetére kell nyitnia". Ennek egy lépése lesz a lendvai esemény, a konzuli iroda megnyitása már régi igénye a muravidéki magyar közösségnek - mondta.

Martonyi János magyar (j2) és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter (b2) megbeszélést folytatnak a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előtt a szentgotthárdi polgármesteri hivatal dísztermében 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Ksenija Skrilec, Szlovénia budapesti nagykövete Martonyi János magyar és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter valamint Szent-Iványi István, Magyarország ljubljanai nagykövete (középen, b-j) a magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a szentgotthárdi Lipa szállóban 2014. február 3-án. MTI Fotó: Varga György

Karl Erjavec közölte: mindkét ország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségvédelemre, és az elmúlt években sokat tettek a kisebbségek védelmében az egyezmény alapján. A kisebbségek jogairól szóló egyezmény jelentőségét mutatja, hogy a hatálybalépésének évfordulóját a két külügyminiszter közösen ünnepeli - mutatott rá.

Hangsúlyozta: sosem lehet kijelenteni, hogy a megállapodást teljes mértékben végrehajtották, mert mindig lesznek új elemek, amelyeket meg akarnak valósítani. A magyar és a szlovén állam egyik fő feladata, hogy a kisebbségek érdekeit szem előtt tartva próbáljanak meg javítani a helyzetükön.

A szlovén tárcavezető kiemelte: nagyra értékelik Magyarországnak a szlovén kisebbség védelmére irányuló törekvéseit. Példaként említette az oktatás helyzetének rendezését és azt, hogy a választás után előreláthatólag a szlovén kisebbségnek is lesz szószólója a magyar parlamentben.

Karl Erjavec azt mondta, Szlovéniának is vannak kötelezettségei a magyar közösséggel szemben, egyebek mellett a kétnyelvűség teljes megvalósítása az önkormányzatokban és a hivatalokban. E munkának jó alapja a kisebbségvédelmi egyezmény - tette hozzá.