Jobbikos kitüntetett kritizálta a béruniót

Az elmúlt hetekben új óriás-plakátok jelentek meg, "Európával az európai bérekért", mellette "Bérunió" szlogennel. Bár nincs rajtuk, mely párthoz köthetők a reklámok, teljesen egyértelmű, a Jobbikról van szó, hiszen a párt hosszabb ideje kampányol a "bérunió" témával, valamint az "Egyenlő munkáért egyenlő bért" szlogennel. A párt aláírásgyűjtést indított az ügyben, a plakátok pedig arra biztatnak, hogy mindenki írja alá a Jobbik kezdeményezését. Az ellenzéki erőnek az a célja - és ez lesz a 2018-as kampányának egyik fő üzenete is -, hogy az unió alapszerződésébe kerüljön bele az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, vagyis a jobbikosok szeretnék kiküszöbölni a kelet-európai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget. Azaz ugyanannyit keressen például egy magyarországi bolti eladó, mintha Németországban dolgozna.

A Jobbik politikusai a bér-unió ügyében országos aláírásgyűjtést indítottak. Ha a Jobbiknak legalább hét uniós tagországból az ötlettel szimpatizáló pártok, szervezetek segítségével sikerülne összegyűjtenie egymillió aláírást egy év alatt, és az íveket benyújtják az Európai Bizottságnak, a testület napirendre veszi a kérdést. Arról már nem esik szó, hogy ez nem garancia semmire, döntést nem kell hozni az ügyben. Tehát az aláírásgyűjtéssel nem lehet megoldani a béruniót. A Jobbik kezdeményezése politikai vonalon több támadást kapott, baltól jobboldalig a kritikusok szerint egy politikai blöff a bérunió.

Értelmezni sem lehet

De vajon szakmailag, legalábbis az elvek szintjén megvalósítható-e a bérunió? Az ügyben nem más, mint Csath Magdolna egyetemi tanár, a Jobbik legelfogadottabb közgazdásza jelentetett meg egy elemzést.

A professzor álláspontja megdöbbentő a jobbikosok számára: szerinte ugyanis szakmailag is kivitelezhetetlen Vona Gábor pártelnök kezdeményezése. A nehezen értelmezhető "bérunió" ötlet, és a megvalósítás nem képzelhető el piacgazdasági körülmények között - írta a Magyar Idők című napilapban a közgazdászprofesszor. A Jobbik legmagasabb kitüntetését két és fél éve ítélték oda Csath Magdolnának a párt országos évértékelő rendezvényén. A Pongrátz Gergely-érdemkereszt átadásánál azt hangoztatták, "Csath Magdolna Magyarország elemi, nemzeti értékeinek folyamatos szem előtt tartása mellett vált szakmájának hazai lelkiismeretévé. [...] Hosszú ideje érvel szakmai alapon amellett, hogy hazai kis- és középvállalkozókat jobban kéne támogatniuk a magyar kormányoknak. [...] Tollal és szóval folytatja azt a küzdelmet, amit az érdemkereszt névadója fegyverrel kezdett a magyarság érdekében és az igazság védelmében" - áll a jobbikos kitüntetés indoklásában.

Béruniós aláírásgyűjtést hirdet Z. Kárpát Dániel. A Jobbik parlamenti képviselője nemrég közösen szerepelt Csath Magdolnával, aki elutasítja a javaslatot Fotó: Mediaworks

Miért megvalósíthatatlan?

Megvalósítható-e a magasabb életminőség a bérunióval? - tette fel a kérdést elemzésében az egyetemi tanár. "A válasz: nem - írja. - A "bérunió" mint ötlet jól hangzik, de gazdaságilag nem értelmezhető. Ráadásul az "Európával az európai bérekért" pedig eléggé képtelen gondolat" - közölte Csath Magdolna. Ezt követően részletesen ismertette a 28 európai tagállam gazdasági különbözőségét, ennek hátterét. Majd feltette a kérdést: "hogyan képzelhető az el, hogy azok az EU-s vezetők, akik szoros összhangban cselekszenek az erős országok vezetőivel, majd szépen ráparancsolnak az erős országok cégeire, hogy adjanak ugyanannyi bért, mondjuk egy autógyár magyarországi összeszerelő üzemében a munkavállalónak, mint amennyit Németországban adnak?" Csath hozzátette: a béregyesítést nem lehet központilag szabályozni, pont az eltérő gazdasági okok miatt. Ezt megpróbálták már a kommunizmusban a KGST-országokban, a diktatúra időszakában sem működött.

Mi legyen bérunió helyett?

Csath szerint nemzetállami megoldásokat kell kidolgozni a bérunió helyett. Mint írja: "olyan gazdaságpolitikai megoldások kellenek, amelyek a gazdasági szerkezet korszerűsítésével, az összeszerelési túlsúly helyett a nagy hozzáadott értékű tevékenységek arányának növelésével, a munkaerő tudásszintjének jelentős növelésével, a helyi kisvállalati szektor megerősítésével belülről teremtik meg a gyors bérfelzárkózás lehetőségét. Tennivaló tehát van, de a megoldás sokkal bonyolultabb: átfogóbb gondolkodásra épülő programot tesz szükségessé, amit nem lehet helyettesíteni egy leegyszerűsített, közgazdaságilag értelmezhetetlen szlogennel" - tette hozzá.