Állami spórolás: nyugdíjkassza, oktatás, közlekedés - a reformcsomag előzetese

Az MTI úgy tudja, a képviselők támogatásukról biztosították a tervezett intézkedéseket, amelyeket kedden jelent be a kormány. Változások lesznek egyebek mellett a nyugdíjrendszerben, a közösségi közlekedésben, az oktatás területén és a gyógyszerkasszát érintően. A Fidesz-KDNP hétfő esti frakcióülése után az MTI kormánypárti politikusoktól úgy értesült, az Orbán Viktor által ismertetett reformlépéseket - bár szavazás nem volt róluk - támogatták a képviselők. Ez alól egyes önkormányzati feladatok állami kézbe való átadása jelentette a kivételt, amellyel kapcsolatban nem volt teljes egyetértés a tanácskozáson.
   
A kormányfő a tervezett intézkedésekről csaknem egy órán át tájékoztatta a képviselőket. Orbán Viktor - az MTI értesülései szerint - a strukturális változtatásokról szólva kiemelte, hogy az érintett területek kevesebb állami dotációt kapnak, de a fejlesztési forrásoknak köszönhetően minden szektorba plusz pénz jut majd, így a mérleg nem lesz negatív. Ismét megerősítette, hogy 2011 a megújulás éve, cél az adósság csökkentése: a ciklus végére a mostani 82 százalékról 65-re. A költségvetési hiány csökkentésével kapcsolatban 2011-re 2,9 százalékot, 2012-re 2,5 százalékot, 2013-ra 2,2 százalékot, míg 2014-re 1,9 százalékot jelölt meg.
   
Orbán Viktor hangsúlyozta, úgy kell átalakítani a szektorokat, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést produkálja az ország, és ne termelődjön újra az államadósság. Leszögezte azt is, hogy tisztázni kell a felelősségét azoknak, akik az országot a jelenlegi állapotába juttatták.
   
A reformok által érintett területek között szólt a nyugdíjról, amellyel összefüggésben célként azt nevezte meg, hogy egységes legyen a korhatár és a nyugdíjszámítás. Az lehetne nyugdíjas, aki elérte a nyugdíjkorhatárt.
   
A közösségi közlekedés terén a MÁV-ból, a Volánból és a BKV-ból létrejönne a Nemzeti Közlekedési Holding.
   
Az oktatást érintően napirenden van az általános iskolák állami kézbe adása, de ez még nem dőlt el. Az MTI úgy tudja, a hallgatói létszámot tekintve minden évben az állam mondaná meg, mely területen hány férőhelyre van szükség, azaz "az állam rendelné meg a képzéseket" a felsőoktatásban.
   
Ezen felül - a tervek szerint - csökkentik majd a gyógyszerkassza állami támogatását.
   
Az MTI értesülése szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a frakcióülésen arról beszélt, hogy nagy nyomás lesz rajtuk az elkövetkező időszakban, ezért teljes egységben kell cselekedni, és a frakcióknak nem a kormánnyal szemben kell pozícionálniuk magukat.
   
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt mondta, az embereknek a problémákat is világosan el kell magyarázni a megoldások felvázolása mellett.
   
A strukturális reformokat kedden jelenti be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor.

A hvg.hu értesülései

A hvg.hu úgy tudja, a kormány valóban hadat üzent az államadósságnak, még akkor is, ha erre főleg a korábbi években felhalmozott magánpénztári vagyont használja fel. Az államadósságot a GDP 65-70 százalékára óhajtja leszorítani, amire a kasszák vagyonának 63 százalékát szánja.

A kormányzati tervekből kitetszik, hogy az „államadósság-csökkentő alap” – hivatalos nevén Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő alap – 2012-ben 90 milliárd forinttal, de még a következő két évben is 220-220 milliárddal fogja javítani a költségvetést. Az idén 530 milliárdot szív belőle magához az állam, vagyis a későbbi időkre szánt megtakarításokból több mint ezer milliárdot elkölt – tudta meg a hvg.hu.

A reformprogram révén 2012 és 2014 között a foglalkoztatási politika eredményeként 195-213-213 milliárddal javul a szaldó, feltehetően megtakarításokat is beleértve, a nyugdíjrendszer további reformja az egymást követő években 99-129-129 milliárdos javulást hozhat. Nem a legjobb hír ez a nyugdíjba készülőknek és a felülvizsgálandó rokkantnyugdíjasoknak, főleg, ha teljesül Orbán Viktor vágyálma: nyugdíjat csak a nyugdíjjárulékból fizetnek ki.

A közösségi közlekedésen 45-60-60 milliárdot akar megspórolni az állam; a Bajnai-kormánynak 50 milliárd sem jött össze. A felsőoktatás – főleg a felvettek számának megrostálásával, lásd a „balneológia” jellegű szakok megszüntetését – 12-38-38 milliárddal javítja a mérleget. A reáltudományos és műszaki diplomások nemzetközi méretekben is csekély aránya azonban növekedni fog.

A gyógyszerkassza állami támogatását 83-120-120 milliárddal nyesik meg,  változik az önkormányzati finanszírozás is, egyebek mellett várhatóan azzal, hogy az állam egyre több kórházat, iskolát vesz át.

 Török Gábor elemzése

Török Gábor politológus blogjában arról ír, milyen politikai kockázatokat jelent a kormánynak a keddi bejelentés:

"Szivárognak a holnapi nagy bejelentés részletei, amelyekből egyre világosabb – ha máshonnan nem lett volna az -, hogy a második Orbán-kormány sem tudja elkerülni a kiadások csökkentésének (amit, ha a rivális politikai erő teszi, általában megszorításnak szokás nevezni) politikáját. Ezúttal sem veszem a bátorságot, hogy belemenjek az egyelőre teljességében még nem is ismert csomag gazdasági elemzésébe, a kaptafánál maradva így most is csak arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi lehet a program politikai következménye.

Az elmúlt napok eseményei alapján világos, hogy a kormány maga is súlyosnak érzi a politikai kockázatokat; ha nem így lenne, nem tett volna annyi kísérletet a Fidesz arra, hogy legalább részben valahogy más irányba terelje a közvélemény figyelmét.  A kabinet még azt az ismert technikát is beveti, hogy a csomagot elsőként nem a kormányfő, hanem két minisztere ismerteti, ezek azonban összességében lényegtelen – bár nem teljesen alkalmatlan – politikai technikák. Bárki is a bejelentő, bármilyen csomagolásban is nyújtják át a pakkot, a döntések politikai árát végső soron Orbán Viktornak és a Fidesznek kell megfizetnie, s hogy mekkora lesz ez az ár, az elsősorban nem a kommunikációs keretezés és elterelés sikerétől függ, hanem két – ma még kérdéses – elemtől. Attól, hogy (1) a közvélemény mennyire érzi majd a bőrén a „reformokat”, (2) továbbá, hogy a kiadások csökkentése mennyire vet fel hitelességi kérdéseket azzal a politikai párttal szemben, amely ellenzékben minden hasonló lépést csípőből elutasított."

A teljes elemzés itt olvasható.