Átfogó vizsgálatot javasol a felsőoktatásban Budai Gyula

A fideszes politikus kifejtette: az ELTE-t érintően - tavaly november óta - vizsgálták például a gépjárműbeszerzést, a munkavállalói szerződéseket és azokat a 2002-2010 között megkötött szerződéseket, amelyek az egyetem üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatosak.

Budai Gyula szerint "ahhoz, hogy megnyugtató képet kapjunk" az ELTE gazdálkodásáról, az egyetemet érintő szerződésekről, beruházásokról, további vizsgálatokra van szükség. Ezért azt javasolta Réthelyi Miklósnak, hogy az ELTE-t és a többi felsőoktatási intézményt illetően indítson átfogó belső vizsgálatot. Információik szerint ugyanis a többi egyetemen, főiskolán is hasonló jellegű problémák merülhetnek fel, mint az ELTE-n. Azt Réthelyi Miklós dönti majd el, melyek azok az intézmények, amelyeknél vizsgálódni kell - fűzte hozzá.

Az ELTE-vel kapcsolatban közölte: a gépjárműbeszerzést azért vizsgálták, mert olyan információt kaptak, amely szerint az elmúlt időszakban jelentős összegű gépkocsivásárlások történtek. 2008 és 2010 között az egyetem 61 millió forintot költött el nyolc gépjárműre - ismertette hivatala kimutatását Budai Gyula, aki beszámolt arról is, hogy az ELTE-vel szerződésben állt egy olyan társaság, amely ahhoz a Kipszer-cégcsoporthoz tartozik, amelynek neve a Honvédelmi Minisztériummal összefüggő "vesztegetési botrányban" merült fel. A társaság üzemeltetőként és bérleti szolgáltatásra több száz milliós szerződést kötött az intézménnyel - jegyezte meg.

A kormánybiztos kitért Mezey Barna, az ELTE jelenlegi rektora és Klinghammer István, az intézmény gazdasági tanácsának volt elnöke, az ELTE korábbi rektorának közös hétfői állásfoglalására is, amelyben egyebek mellett az állt: "az Eötvös Loránd Tudományegyetem sajnálattal veszi tudomásul, hogy az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos vizsgálatának befejezéséről és megállapításairól pusztán közvetve, a sajtóból értesült".

Erre reagálva Budai Gyula közölte: a vizsgálat megindítását először Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral tudatta, aki erről levélben értesítette Mezey Barnát. Hozzátette, a rektort többször is tájékoztatták a vizsgálatról, és adatokat, szerződéseket, valamint egyéb iratokat kértek tőle. "Ezért nehezen tudom értelmezni rektor úr azon kijelentését, hogy az ELTE vonatkozásában indult vizsgálatról a sajtóból értesült" - jegyezte meg. Hozzáfűzte, ha Mezey Barnának továbbra is aggályai vannak, nyitott egy személyes megbeszélésre.

A sajtótájékoztatón Budai Gyula szólt arról is, hogy befejezték két olyan, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázatnak a vizsgálatát is, amelyet a Genetic Immunity Kft. nyert meg: az egyiket egy úgynevezett AIDS-tapasz kifejlesztésére, a másikat pedig a poratkatapasz létrehozására kötötték meg.

Az AIDS-tapaszról szólva kifejtette: a kft. úgy "kutatott el" 1,4 milliárd forintot, hogy a termék nem jött létre. A konstrukció egyébként hasonlít az Omninvest ügyéhez, vagyis ha a kft. előállította volna a vakcinát, a szabadalom, a know how egy külföldi cégé lett volna - mondta, közölve: mindezek alapján javaslatot tett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek arra, hogy a támogatási részösszegre, vagyis az 1,4 milliárd forintra és annak kamataira vonatkozó kártérítési igényét érvényesítse a magyar állam.

A másik, úgynevezett poratkatapasz-pályázatra csaknem egymilliárd forintot nyert el a kft., ám ezt a pénzt nem fizették ki a cégnek, mert Budai Gyula tájékoztatta Fellegi Tamást, hogy vizsgálatot folytat, és kérte, hogy annak befejezésig ne fizessék ki a támogatási összeget; az elszámoltatási kormánybiztos a vizsgálat lezárultával ugyanezt javasolta a fejlesztési miniszternek.

Azt is kezdeményezte a tárcavezetőnél, hogy amíg nem alakítják át a szerinte hibás pályázati rendszert, addig az innovációs alapból ne fizessenek ki támogatási pénzeket.