Augusztus 20.: állami tűzijáték 3 városban

A fővárosban már pénteken megkezdődnek az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódó állami rendezvények, továbbá lesz a városban utcabál, étel- és borkóstolás és több koncert.
   
Szombat reggel a hivatalos ünnepség a zászlófelvonással kezdődik a Kossuth Lajos téren, ezután következik a tisztavatás a Hősök terén; beszédet mond Schmitt Pál és Hende Csaba honvédelmi miniszter.
   
Napközben a Lánchíd két oldalán, a Duna-parton táncbemutatók, bábelőadások és koncertek lesznek, majd a vízi és légi bemutatót és motorcsónakversenyt is tartanak a Dunán.  
   
A tűzijáték szombat este 9 órakor kezdődik; négy helyről összesen 16 ezer rakétát lőnek fel a fővárosban a félórás műsor alatt. A tűzijáték után kapcsolják fel a Parlament új díszvilágítását.
   
A tűzijátékot két cég, a Pyro-1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Mafracht Kft. közösen szervezi, az ő feladatuk a zenei kompozíció és logisztika biztosítása Budapesten, Debrecenben és Baján. A tűzijátékok összköltsége 132,5 millió forint.
   
Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az operatív törzs, illetve a központi bázis felügyeli a teljes ünnepi program alatt. Az operatív törzset Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vezeti, aki rendkívüli helyzet esetén a rendezvény megszakításáról is dönt.
   
A mentők az egészségi kockázatok elkerülése érdekében arra kérik a lakosságot, hogy ünnepi programjaikat igazítsák az orvosmeteorológiai előrejelzésekhez, hőség esetén igyanak sok folyadékot, öltözzenek szellős, természetes anyagból készült ruhákba.
   
Baján szombat délelőtt utcazenész-fesztivált, délután lovagi tornát rendeznek, este pedig koncertet és a tűzijátékot tartják meg.
   
Debrecenben szombaton  a virágkarnevállal kezdődik az ünneplés, majd autós és biciklis felvonulás, kulturális programok, majd este a tűzijáték után utcabál lesz.
   
Számos program lesz Agárdon, a Balaton partján, Egerben, Hollókőn, a Hortobágyon, Nagyvázsonyban, Ópusztaszeren, Sárváron és Zalakaroson.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Az amerikai elnök és a külügyminiszter köszöntötte a magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából

Az amerikai elnök és a külügyminiszter köszöntötte a magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából

Az amerikai nép nevében szívélyes üdvözletét küldte a magyar állami ünnep, Szent István napja alkalmából Barack Obama amerikai elnök Schmitt Pál köztársasági elnöknek írott levelében.
   
Hilllary Clinton külügyminiszter augusztus 20. alkalmából külön nyilatkozatban köszöntötte a magyarokat, kifejezve: az Egyesült Államok támogatja Magyarországot "abbéli igyekezetében, hogy megőrizze a demokratikus intézményeket."
   
A levelet és a nyilatkozatot a budapesti amerikai nagykövetség juttatta el pénteken az MTI-hez.
   
Barack Obama elnök levelében arról írt: az Egyesült Államok és Magyarország szoros kulturális kapcsolatokat és közös demokratikus értékeket ápol. Hozzátette, a két ország NATO-szövetségesként egyaránt tartósan elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság megóvása mellett.
   
"Az Egyesült Államok az elkövetkező évre is a Magyarországgal való kapcsolatainak megerősítése jegyében tekint, azért, hogy együtt dolgozhassunk a XXI. század kihívásaira adott válaszokon" - olvasható az amerikai elnök üdvözletében.
   
Hillary Clinton a magyar állami ünnep alkalmából kiadott közleményében azt írta: az amerikaiak és a magyarok kapcsolatának története a kölcsönös tiszteleten és közös értékeken alapul, "ma NATO-szövetségesek, erős gazdasági partnerek vagyunk, és azon dolgozunk, hogy megvédjük és előmozdítsuk a demokráciát és az emberi jogokat".

Az amerikai külügyminiszter emlékeztetett arra: júniusban Budapestre látogatott, hogy részt vegyen a Tom Lantos Intézet megnyitásán és újra megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország jövője iránt. Megállapította, a két ország közösen munkálkodik azon, hogy segítse a nagyobb stabilitás megteremtését Afganisztánban, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és a világ más országaiban.
Az amerikai diplomácia irányítója arra is kitért, hogy Magyarországon "Önök olyan reformokon dolgoznak, amelyek segítenek majd erősebbé tenni a gazdaságot és felszámolni a korrupciót".
Clinton azt írta: "az Egyesült Államok Önök mellett áll abban az igyekezetükben, hogy megőrizzék a demokratikus intézményeket és példát mutassanak más olyan országoknak, amelyek saját demokráciájuk felépítéséért, nyitott és plurális társadalmak létrehozásáért és az emberi jogok előmozdításáért dolgoznak".
A külügyminiszter azzal zárta nyilatkozatát: az Egyesült Államok szívélyes üdvözletét küldi minden magyarnak, és további békét és prosperitást kíván az elkövetkező évre.

OLDALTÖRÉS: Ünneptörténet

Ünneptörténet

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása e nap ünneplésének rövid történetéről:
   
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István
király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
 
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
 I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
 
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét.
Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)
 
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
 
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
 
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
 
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
 
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.