Belföld

2012.08.20. 19:31

Augusztus 20. - Így ünnepelt az ország!

A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-ai központi állami ünnepség.

MTI

Felvonták Magyarország lobogóját

A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-ai központi állami ünnepség.

A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter. A zászlófelvonáson jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői, valamint több politikus is.

A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel.

A zászlófelvonást több százan kísérték figyelemmel a Kossuth téren, ahol közvetlenül a nemzeti lobogó felvonása után kezdődik az ünnepélyes katonai tisztavatás.

Áder: államunk újraalapítóiként tekintsünk magunkra!

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk, hogy "újra felemeljük a lelkünk" - fogalmazott az államfő hétfőn, az augusztus 20-i tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". "Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden" - húzta alá Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy "volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország".

Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy "mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek "kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához".

Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. "Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is" - fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot - hangsúlyozta Áder János.

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült "építő köveket" faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után "minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen". Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig "soha nem látott felvirágzást hoztak" - fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor "azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek". Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is "felemeltük lelkünket" és "világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. "Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: "államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak". Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz. Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: "A haza minden előtt".

MSZP: az ünnep magyarságunk megélésének legerősebb alkalma

Augusztus 20-a az MSZP elnöke szerint a nemzeti büszkeség, az összetartozás és a megmaradás ünnepe, magyarságunk megélésének legerősebb alkalma. Mesterházy Attila ugyanakkor úgy véli, a mostani augusztus 20-a a "megcsonkított államiságról" is szól, mert szerinte az állam vezetői megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot.

A pártelnök hétfőn, az ünnep alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, augusztus 20-án az államalapításra emlékezünk, Szent István művére, és az utána következő nemzedékek küzdelmeire, amelyekkel megőrizték és továbbvitték ezt az örökséget. A magyar állam több mint ezeréves fennállása után biztosan mondhatjuk, hogy az örökséget nemcsak megőrizni, de gyarapítani is tudtuk - fűzte hozzá.

Mesterházy Attila kitért a magyar olimpiai csapat sikerei is, amelyek - mint írta - nemcsak a nagyszerű sportolói teljesítmény iránti tiszteletet, de a nemzeti büszkeséget is egyszerre váltották ki mindannyiunkból.

Közölte, a magyarság megmaradásának és sikerének kulcsa egykor ugyanaz volt, mint ma: saját értékeinket, hagyományainkat őriznünk, közben európaiságunkat megbecsülnünk, a minket körülvevő nemzeteket pedig tisztelnünk kell.

A pártelnök azt írta, ma Európában béke van, de a magyarok nem érzik magukat biztonságban. Hozzátette, az új kenyér ünnepe nem lehet felhőtlen akkor, amikor százezreknek nem jut sem kenyérből, sem másból elég, amikor emberek tömegei válnak jogfosztottá és kiszolgáltatottá a saját hazájukban, "amikor az állam vezetői a választóktól kapott hatalommal visszaélve éppen azt rombolják szét, amelynek védelmére és képviseletére szegődtek: a jogállamiságot és az állam és polgárai közötti bizalmat".

Mesterházy Attila szerint az állami vezetők "sorozatosan megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot, csorbítják jogainkat, alkotmányos intézményeink működését korlátozzák, a törvényeinket önkényesen átírják úgy, hogy az kevesek érdekét szolgálja a többség érdekével szemben".

Az MSZP elnöke kitért arra: az út, amelyet Szent István jelölt ki a magyarságnak, kétségtelenül nehéz, de az egyetlen járható út. Ez szavatolta egykor a megmaradást és a gyarapodást, és ez garantálja ma is számunkra a békét és a biztonságot.

Hetvenhat tiszt tett ünnepélyes esküt a Kossuth téren

A több évtizedes hagyomány folytatásaként az augusztus 20-i állami ünnepségen, a Parlament épülete előtti Kossuth Lajos téren tettek ünnepélyes esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett ifjú katonatisztek a köztársasági elnök előtt.

Ebben az évben hatvan férfit és tizenhat nőt avattak tisztté hadnagyi rendfokozattal, valamennyien a 2011. február 1-jén megalakult Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, a hetvenhat fiatal közül huszonegy kiváló eredménnyel végzett.

Hende Csaba honvédelmi miniszter az eskütétel előtt mondott beszédében azt mondta: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra - fogalmazott. Hozzátette: szükség van a honvédelemre, a honvédelmi rendszer megújítására.

A honvédtisztek a miniszter beszéde után tettek ünnepi fogadalmat, majd az eskü szövegének díszpéldányát a fogadalmi szöveg előmondója átadta Áder János köztársasági elnöknek, ezt követően kardrántással erősítették meg esküjüket "A hazáért, mindhalálig!" kiáltással.

Áder János államfő az esküt tett fiatal honvédtisztek előtt azt hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük".

A köztársasági elnök ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban.

Az ünnepélyes eskütételt sok százan kísérték figyelemmel a Kossuth téren, amely az idén közvetlenül az állami lobogó felvonása után kezdődött.

A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel, ahonnan a Magyar Honvédség tiszti kara, valamint a diplomácia testület foglalt helyet, míg a Parlament előtti parkoló déli oldalánál a tisztjelöltek hozzátartozói ülhettek. A központi állami ünnepségen közreműködött a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Magyar Rádió Zenekara.

Semjén: tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatokat

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti ezeréves kapcsolatokat, amelyeket még Szent István alapozott meg.

A miniszterelnök-helyettes hétfőn tárgyalt a Szent István ünnepére hivatalos látogatásra Budapestre érkezett III. Teophilos jeruzsálemi ortodox patriarchával. A megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatójukon Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatok egyidősek a keresztény magyar állammal, hiszen Szent István a koronázása után zarándokházat hozott létre Jeruzsálemben.

Felidézte azt is, hogy szimbolikus összeggel Magyarország elsőként járult hozzá a betlehemi Születés temploma felújításához, ami azt mutatja - mondta -, hogy az ország nem feledi keresztény gyökereit és azt, hogy "az örömhír honnan érkezett Magyarországra".

Hozzátette: több testvérvárosi kapcsolat alakult ki Magyarország és a Szentföld között, ilyen Betlehem és Kalocsa együttműködése, illetve most kötik meg Jerikó és Eger között a testvérvárosi kapcsolatot.

Arra is kitért, hogy megállapodtak abban, több diákot fogad a magyar felsőoktatás a Szentföldről.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy III. Teophilos érkezése beleillik a magas rangú egyházi vezetők korábbi látogatásainak sorába. Kifejtette, a patriarcha találkozott Áder János államfővel, tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd részt vesz a szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten a Szent István-bazilikában.

III. Teophilos hangsúlyozta, nagyon fontos a keresztények jelenléte a Szentföldön és a Közel-Keleten, és mindent meg kell tenni azért, hogy továbbra is a térségben maradjanak. Jeruzsálem hitéleti központ, "mindannyiunk földje" - hangoztatta. Kiemelte, ugyanakkor politikai konfliktus központja is, és a keresztényeknek segíteniük kell a politikusokat, hogy kiutat találjanak ebből a helyzetből.

"Nemcsak kenyérrel él az ember" - hangsúlyozta, hozzáfűzve: Jeruzsálemben lelki táplálékot adnak mindenkinek, aki elzarándokol a városba.

A patriarcha megjegyezte: Szent István nemcsak a magyarok vezetője volt, hanem az egyház egyik fontos szentje is.

Megteltek nézőkkel a rakpartok a légiparádé idején

Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel az augusztus 20-i dunai vízi és légiparádét hétfő délelőtt, a tűző napon Budapesten; az Erzsébet híd és a Margit híd között megrendezett esemény ideje alatt megteltek nézőkkel a rakpartok, sokan a Magyar ízek utcájáról, falatozva kémlelték az eget.

A légiparádét délelőtt 10 órakor, a Magyar Honvédség Gripen köteléke, AN-26 típusú szállító repülőgépe és Mi-8-as szállítóhelikopterei nyitották meg. A légi bemutató a Készenléti Rendőrség MD-500-as helikopterkötelékével folytatódott, majd a történelmi zászlókat felvonultató kötelék bemutatója következett. Magyarország történelmi zászlóit többek között a KomoSky Team Apollo Fox gépei és a Malév Repülőklub köteléke röpítette a magasba a Duna fölött.

A Vereb sárkányrepülő-kötelék 5 gépes formációja következett felvezetéssel, ezután Illés Tamás, advanced európai és világbajnoki ezüstérmes pilóta műrepülő-bemutatóját láthatták a nézők. A Duna partján összegyűlt nézők megcsodálhatták, amint egy felfelé végrehajtott orsóval indított, "az égbe zuhant", majd egy késfordulóval folytatta a mutatványt.

Produkciója után gépmatuzsálemek vonultak fel: a közönség láthatta például a Cimborát és a Liszunov Li-2-est. Ezután a budaörsi repülőiskola, a Centro-Plane Kft. Cessna-köteléke repült át a Duna fölött, a gépeket a nyíregyházi Tréner Kft. Zlin 142-esekből álló köteléke követte.

A növekvő hőségben a légiparádé nézői a felhőtlen égen az ejtőernyősöket figyelhették, akik a legendás Li-2-es gépből ugrottak. Majd Veres Zoltán, ötszörös Guinness-rekorder, advanced műrepülő Európa-bajnok nyűgözte le a rakparton egyre nagyobb tömegben gyülekező közönséget egy Szu-29-es géppel. "Orsózó tudományát" mutatta be a pilóta, aki egyhuzamban 408 orsót is képes végrehajtani.

A partról főként családok nézték a légi bemutatót, sok gyerek a szülők nyakában ülve, napszemüvegben figyelte a mutatványokat, számos néző az időjárásra felkészülve napernyővel érkezett.

Az egyórás program zárásaként az Air Patrol Kft. Z37-es kötelékének bemutatóját, valamint látványos vízi felvonulást tekinthetett meg a közönség, a hajókon gyermekotthonok lakóit látják vendégül.

A Petőfi Rádió az Együtt az ország! elnevezésű rendezvénysorozat hivatalos rádiója, a közszolgálati adó műsorai a Duna mindkét partján kihangosítva szólnak.

A program látogatói a budai rakparton, a Várkert Kaszinó és a Bem tér között végigsétálhattak a Magyar ízek utcáján is, ahol magyar termékeket kínálnak az árusok. Az érdeklődők megkóstolhatják Magyarország tortáját, Magyarország cukormentes tortáját is, a különféle sajtkülönlegességek, lekvárok és ízletes kenyerek mellett. A Magyar ízek utcája nyereségének 20 százalékát a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány kapja.

A Magyarország tortája címet idén elnyert szabolcsi almás máktortát és a Magyarország cukormentes tortájának választott, egressel készített cukormentes almatortát sokan megkóstolták: a Clark Ádám téren felállított sátor körül már a programok kezdetén hosszú sor kanyargott.

A magyarok kenyere

Lázár János: a magyarság a saját fennmaradását is ünnepli

Augusztus 20-án a magyarság nemcsak az államot megálmodó és megteremtő nagy királyát, Szent Istvánt, hanem a saját fennmaradását is ünnepli - jelentette ki Lázár János hétfőn Hódmezővásárhelyen.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a hódmezővásárhelyi önkormányzat ünnepségén azt mondta, már Szent István idején azt jósolták, hogy néhány évszázad múltán nem lesz magyar a Kárpát-medencében. Ha ma elolvassuk a statisztikai hivatal jelentését, abban az áll, hogy a jelenlegi tendenciák alapján háromszáz esztendő múlva már csak 540 ezer magyar él majd - tette hozzá a Fidesz országgyűlési képviselője, a város korábbi polgármestre.

Lázár János úgy fogalmazott: ha a számok, jóslatok világára, pusztulásunk legendájára gondolunk, büszkén emelhetjük fel fejünket és gondolhatunk Szent Istvánra, hiszen van életünk és reményünk.

István király olyan gyökeres változásokat hajtott végre, amelyek révén a magyarság nem lett Európa eltűnt népeinek egyike, képes volt szembefordulni a régivel, és valami újat létrehozni – közölte az államtitkár.

Lázár János hangsúlyozta, ma is csak azt mondhatjuk: meg kell változtatni az országot, hogy álmaink végre valóra váljanak. Ehhez a változáshoz mindannyiunk bátorsága kell, Szent István erejéből merítve, emlékéből építkezve.

Úgy fogalmazott: álmodni, az álmokat megvalósítani, a megvalósításhoz változást elérni, a változáshoz bátorságot meríteni, és mindezzel együtt sikert kovácsolni csak annak sikerül, aki Magyarországot a nemzeti hagyományokkal, a Szent István-i tradíciókkal összhangban fogja vezetni. Ami ezzel ellentétes kísérlet volt az elmúlt ezer esztendőben, végül mindig elbukott – mondta a politikus.

Almási István (Fidesz) alpolgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: Szent István műve – melynek két alappillére a szervezett állam megteremtése és a keresztény hit felvétele - méltó és alkalmas arra, hogy az egész nemzet fejet hajtson előtte. Szent István üzenete az őt követő korok nagyjai számára az: légy képes kihasználni azt a lehetőséget, ami előtted áll, és forgasd a szerencsédet egész nemzeted javára – fogalmazott a politikus.

Az alpolgármester hangsúlyozta, a hódmezővásárhelyi polgárok az istváni üzenet követői: megvédték értékeiket, gyarapították a közös vagyont, amikor lehetőség volt arra, úgy, hogy a válságból ne vesztesen, hanem nyertesen szabadulhassanak.

Az ünnepség keretében 350 külhoni magyar – főként Temesvárról, Óbecséről, Zentáról, Temerinből, Torontálvásárhelyről, Marosvásárhelyről, Moholról, Adáról és Magyarkanizsáról érkeztek – tett állampolgársági esküt a Szent István téren. Ezzel 2100 fölé emelkedett azon külhoni magyarok száma, akik a városban tettek esküt.

Botka: Szent István időben felismerte, hogy a külön út "nem vezet sehova"

Szeged polgármestere szerint ma azért van ok ünneplésre, mert annak idején "Szent István időben felismerte, hogy a külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova".

Botka László (MSZP) hétfőn, augusztus 20-i ünnepi beszédében azt mondta: a magyarok léte Európának és Szent István európai államalapításának köszönhető. A történészek szerint ugyanis e nélkül egy emberöltő alatt úgy eltűnt volna a kalandozó nomád magyarság, mint a többi, külön útját járó nép, köztük az avarok és szarmaták.

„Mi Szent István büszke és európai magyarjai vagyunk, akiknek nincs, és soha nem is lesz szükségük ellenségre a hazaszeretethez" - hangoztatta az összegyűlt mintegy 300 résztvevő előtt a szocialista politikus.

Szeged polgármestere Európát a szabadság, a demokrácia, a tolerancia szimbólumának, a fejlődés zálogának nevezte. Kiemelte: a legdicsőbb korszakok azok voltak, amikor az európai fejlődés élvonalába tartozott Magyarország.

Botka László hangsúlyozta: Szent István nem szaggatta enyémre és tiédre sem az országot, sem az igazságot. Irányítása pontos volt és egyértelmű, de a kizárólagosságot megvetette, a pöffeszkedést elutasította. Tőle megtanulható, hogy az egynyelvű, egyszokású ország gyenge és esendő, hogy semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség.

"Életműve kormányozta leszakadó népünket egy megtartó, biztonságos kikötőbe, a nagyobb közösségbe, az európai népek családjába. Európa számunkra nemcsak a tágabb közösség, hanem jelkép is, a közös fundamentum jelképe és történelmi bűnt követ el, aki ezt megbontja vagy megbolygatja" - tette hozzá.

Botka László beszédében kitért arra, hogy Európa segítő szerepet játszott a 1879-es szegedi nagy árvizet követően, illetve a város utóbbi évtizedes fejlődésében.

"A szegedieknek a fölemelt fejű, szabad, polgárosult európaiság olyan természetes, mint a levegő" - mondta. Hozzátéve: hiszi, hogy így Szent István szellemében Szeged ismét, sokadszor példát mutathat a hazának.

A beszédet követően Kondé Lajos, a dóm plébánosa megáldotta az új kenyeret.

Harrach Péter: István a normák rendjét teremtette meg

István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt – mondta Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője, a KDNP frakcióvezetője augusztus 20-i ünnepi beszédében, hétfőn Nagymaroson.

Mint fogalmazott, István 17 éves volt, amikor apja, Géza meghalt. A határozott, kemény uralkodó tudta, hogy a keresztény Európa felé kell nyitni, s István megteremtette a rendet. "Ez nem a diktatúrák rendje volt, hanem a normák érvényesüléséé, azoké a szabályoké, amelyek egyéni életünket boldogabbá tehetik, és amelyek a közösség, a társadalom életét irányítják" – emelte ki a politikus, hozzátéve azt is: István európai és magyar volt egyszerre, aki vigyázott az ország függetlenségére, magyarságára.

De, nem csak rendet, hanem egységet is teremtett – hívta fel a figyelmet Harrach Péter. A maga eszközeivel teremtette meg ezt az egységet, amely nem a politikai erők mutyizásából, nem az elvtelen kompromisszumokból állt, hanem értékrendből - tette hozzá.

A mélyen vallásos, hívő és szelíd ember személyiségéhez a "kulcs" Imre herceghez, a fiához írt intelmei - mondta a politikus. Minden ember hasonló állapotban születik – idézett a műből, hozzátéve, az emberi méltóságról kevesen fogalmaznak szebben. Az Intelmekben István azt üzeni: uralkodj, ne gőggel, ne gyűlölettel és haraggal, hanem szelíden és békésen, mert ami felemel, az az alázat, ami lesújt, az a gőg és a gyűlölködés – emlékeztetett Harrach Péter, hangsúlyozva: István olyan eszmét fogalmazott meg, amely nemcsak keresztény uralkodóra vonatkozik, hanem minden kor minden közéleti személyiségére.

"István ezt a magatartást hagyja nekünk örökségül és üzenetként, és ha komolyan vesszük tetteit, üzeneteit, és megpróbáljuk ezt a mai viszonyok között megvalósítani, akkor ennek az országnak van jövője" – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Kósa Lajos: Szent István unortodox módszereket alkalmazott

Kósa Lajos szerint unortodox módszerek jellemezték a Szent István-i államalapítást.

Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira - mondta Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke augusztus 20-án, a Déri téri Szent István-domborműnél tartott beszédében.

Mint hozzátette, amikor Magyarország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a magyar tradíciót folytatja. Kósa Lajos ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország az észak-atlanti integrációban látja politikai jövőjét, de "nem szolgai módon veszünk át mindent, s nem mondunk le a jogunkról, hogy a saját szövetségünket próbáljuk jobbá tenni, átalakítani".

"Ma Magyarország jövője nem képzelhető el más szövetségi rendszerben. Amit az elmúlt két évben nemzetegyesítés terén megtettünk, nehezen lett volna elképzelhető az Európai Unió nélkül" - hangoztatta a szónok, hozzátéve: törekvéseinket igazán az Európai Unióban tudjuk érvényesíteni.

Kósa Lajos szerint a Szent István-i államalapítás óta "a magyar történet igazi sikersztori". Kevés nép mondhatja el ugyanis magáról, hogy az elmúlt ezer évet úgy élte túl, hogy fejlődik, van jövőképe, van állama és próbálja megtalálni a közös hangot a körülötte élő népekkel - fogalmazott Kósa Lajos.

"Kevés olyan sikersztorit ismer Európa, mint a miénk. Legyünk erre büszkék Szent István ünnepén!" - szólított fel a politikus, megjegyezve: "a magyar államalapítás sikeres volt, máig sikeres és hiszünk abban, hogy az is lesz". Az ünnepi beszédet követően a részvevők megkoszorúzták Szent István domborművét.

Balog Zoltán: Szent István megteremtette a kereteket

Szent István megteremtette a kereteket, és egy eszmével, a kereszténység eszméjével kötötte azt össze - hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Szombathelyen, augusztus 20-ai ünnepi beszédében.

Első keresztény királyunk két dolgot kötött össze, a szervezetet és az eszmét, és ami a legfontosabb, személyével, egész életének példájával hitelesítette azt - mondta a fideszes politikus.

Mint fogalmazott, államiságunk elmúlt több mint ezer esztendejében látjuk a kereszténység megtartó erejét, de ettől függetlenül is értelmezhető mindenki számára a személyes döntés fontossága, hogy csak azok a tetteink, azok az eredményeink lesznek maradandóak, tartósak és értékesek, amelyekben benne van a személyes döntésünk.

"Személyesen benne lenni abban, amit másoknak akarunk, ez a jó állam titka" - mondta Balog Zoltán. Szent István király döntött, azt akarta népének, amit önmagának is a legjobbnak tartott, az egyetemes kereszténységet - fűzte hozzá Balog Zoltán.

A jó állam egyik fontos ismérve, hogy az azt megjelenítő személyek és intézmények hitelesek - szögezte le a miniszter, hozzátéve, napjainkban is csak ez a hitelesség teremthet bizalmat a polgárokban az állam iránt, és csak e bizalom birtokában hajthatók végre olyan változások, amelyek a közjó irányába hatnak - mutatott rá a tárca vezetője a szombathelyi Szent István-szobornál tartott ünnepségen.

A Jobbik politikusai élesen bírálták a kormányt és az Európai Uniót

Élesen bírálták az Európai Uniót (EU), a magyar diplomáciát, a kormány nemzet- és kisebbségpolitikáját a Jobbik politikusai az ellenzéki párt augusztus 20-i rendezvényén, a budapesti Margitszigeten. Murányi Levente és Novák Előd, a párt alelnökei, valamint Szávay István és Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselők emellett szót emeltek a magyar ivóvíz és termőföld védelmében.

Murányi Levente arról beszélt: szerinte "az emberiség ellensége momentán a baloldal" és az EU a "legbalosabb tevékenység ma Európában". Hozzátette: "a baloldal célja ma a fehér ember keresztény Európájának lebontása". Véleménye szerint ma "sajnos" nincsen szélsőjobboldal Magyarországon, ellenben van szélsőbal, például a "Gyurcsány-kommandó képében".

Novák Előd az unióval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert a most formálódó "Európai Egyesült Államok" a Jobbik számára elfogadhatatlan.

Szávay István élesen bírálta a kormányt, amiért szerinte ígéreteivel ellentétben nem következett be nemzetpolitikai fordulat, sőt a határon túli magyarok állami támogatására a Bajnai-kormány idején több pénz jutott, mint amennyi 2013-ban fog. Az ellenzéki képviselő kiemelte: Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének azután mondták vissza a meghívását a Jeruzsálemben tartandó Raoul Wallenberg-emlékkonferenciára, hogy a házelnök részt vett Nyirő József újratemetésén, majd ezután "Áder János elment térden csúszva a konferenciára". Szávay István úgy fogalmazott: ez a "szolgalelkű, szervilis, nyomorult hozzáállás jellemzi az egész magyar diplomáciát."

Novák Előd és Szávay István bírálta a magyar médiát is, amiért véleményük szerint az nem ad teret a Jobbik véleményének.

Z. Kárpát Dániel a magyar termőföld és ivóvízkészletek megvédésének fontosságát hangsúlyozta, ebben közlése szerint a Jobbik nem alkuszik, és "aki a földre, vízre tör, azt ki kell takarítani az országból."

Ezzel kapcsolatban Murányi Levente úgy fogalmazott: "az, hogy a mai kormány ilyen szinten hazaáruló módon áll a magyar föld védelméhez, az azért van, mert 2002 januárjában Göteborgban Martonyi János írta alá az Európai Unióval azt a szerződést, ami majd 2014-ben lejár" a külföldiek földvásárlási moratóriumáról. A Jobbik alelnöke beszélt arról is: pártja mindent meg fog tenni azért, hogy az 1956 utáni megtorlások minden szereplőjét - bírák, ügyészek, fegyőrök, ÁVH-sok - feljelentsék, hogy "legalább a meghurcolásuk történjen meg".

Murányi Levente kritizálta a kormányt, amiért szerinte nincs politikai szándék a kabinetben az elszámoltatásra.

Szávay István szintén élesen bírálta a Fidesz-KDNP-t, amiért nem akar érdemben foglalkozni a cigánykérdéssel, ehelyett "csak megvesznek pár cigányt, akiket a parlamentbe ültetnek".

A négy jobbikos politikus pódiumbeszélgetését néhány száz érdeklődő követte figyelemmel a margitszigeti Nagyréten, ők hangos tetszésnyilvánítással fogadták a politikusok kijelentéseit.

A Jobbik egész napos rendezvényén a résztvevők gyermekprogramokon és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, délután pedig könnyűzenei koncerteket hallgathatnak.

Több mint félmillióan nézték az ünnepi tűzijátékot

Több mint félmillióan nézték az ünnepi tűzijátékot a Duna-partról - tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a szervezők közlése alapján hétfő este az MTI-t.

 

 

A tűzijáték alatt rendkívüli esemény nem történt - olvasható a közleményben. Mint írták, az idei tűzijáték során harminc pirotechnikus közreműködésével ötezer bombát és további tizenötezer egyéb pirotechnikai látványelemet lőttek fel mintegy négyezer-ötszáz csőből; összesen körülbelül harminc kilométer hosszú vezetéket használtak fel.

A nap során a Magyar ízek utcájában 300 ezren jártak, a Parlamentet 14 ezren keresték fel, míg az olimpikonok köszöntésén, a Puskás Stadionban 15 ezer ember vett részt - írta a KIM.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!