Bajnai: a legnagyobb probléma, hogy kevesen dolgoznak

Az alapítvány csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Bajnai Gordon volt miniszterelnök azt mondta: az ország legnagyobb problémája, hogy túl kevesen dolgoznak. Ennek egyik oka a rossz, a munkába állást nem segítő szociálpolitikai rendszer és a részben emiatt mélyülő szegénység. Az alapítvány javaslatai ezen változtatnának - tette hozzá.

Programjuk központi eleme egy feltételekhez kötött, rászorultsági alapú, a munkába állást ösztönző segély, amely azonban nemcsak munkanélkülieknek, hanem a keveset keresőknek is járna. Összegét úgy állapítanák meg, hogy a családban az egy főre jutó jövedelme elérje az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. Megemelnék egyúttal az öregségi nyugdíjminimumot 28.500 forintról 31 ezerre.

A segély folyósításának feltétele az volna, hogy minden aktív korú családtag együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel - elfogadja a felkínált képzést, munkát - és a családsegítő központtal. Aki nem tesz eleget ennek, attól havonta megvonnák a segély felét. A tartósan állástalan segélyezettek munkába állását pedig úgy segítenék, hogy "esetgazdát" rendelnek melléjük, aki figyelemmel követi helyzetüket, lehetőségeiket.

Indoklásul Bajnai Gordon közölte: elvárható, hogy aki támogatást kap az államtól, és képes erre, tegyen erőfeszítéseket helyzete jobbítása érdekében, de legalább azért, hogy szegénységét ne örökítse át gyermekeire.

A politikus - aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között vezette a szocialista kormányt - kifejtette: a szociálpolitika akkor sikeres, ha csökkenti a rászorulók számát, és növeli a felzárkózókét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szegénységet nem lehet teljesen felszámolni, az államnak támogatni kell azokat, akiket nem lehet felzárkóztatni.

A volt kormányfő szerint ma két szélsőséges álláspont jellemzi a szegénységről folyó vitákat: az egyik, amely kizárólag áldozatot lát a szegényekben, a másik - amit sokkal többen vallanak, és gyakran rasszizmussal, szélsőséges nézetekkel keveredik - érdemtelennek, hibásnak, sőt bűnösnek tartja őket. Bajnai Gordon szerint mindkettőnél árnyaltabb megközelítésre van szükség.

Kitért arra is, hogy társadalmi egyeztetés, az érintettek megkérdezése nélkül nem lehet eredményes szakpolitikai programokat alkotni, ahogy hatásvizsgálat nélkül sem. Hangsúlyozta, hogy javaslataikat nem kormányzati ciklusokhoz igazították, mert véleményük szerint a legfontosabb társadalmi kérdésekben hosszú távú programokra és egyetértésre van szükség.

Arra a kérdésre, hogy javaslataikat eljuttatják-e a kormánynak, Bajnai Gordon úgy válaszolt: megállapításaik nyilvánosak, de a parlamenti pártok frakcióvezetőinek figyelmét külön is felhívják rájuk. Hozzátette: az alapítvány egy hét múlva nemzetközi konferenciát rendez a mélyszegénység csökkentéséhez szükséges lépésekről, s ott négy parlamenti párt, a Fidesz, az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció politikusai kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg elképzeléseiket. A kormányoldalt várhatóan Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője képviseli majd.

Az alapítvány egyébként a segélyezési reform mellett a kapcsolódó ellátásokat is átalakítaná: az álláskeresési járadékot fél évig lehetne igénybe venni, a képzetlenek foglalkoztatását pedig egyebek mellett a tb-járulék és a minimálbér költségeinek csökkentésével ösztönöznék

A program része az is - amint Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezetője és Medgyesi Márton, a Tárki vezető kutatója elmondta -, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek hozzáférjenek a korai fejlesztési lehetőségekhez. Ezt úgy érnék el, hogy a hátrányos helyzetű várandós nők és kisgyermekes anyák közlekedési utalványt kapnának azzal a feltétellel, hogy felkeresik a fejlesztő központokat.

A Haza és Haladás 2011 tavaszán kezdett hozzá a magyarországi szegénység vizsgálatához és a mélyszegénység csökkentését szolgáló javaslatok kidolgozásához. Programjukat a Budapest Intézet és a Tárki bevonásával készítették el - közölte Szigetvári Viktor, az alapítvány kuratóriumi tagja, aki 2006-ban és 2010-ben az MSZP kampányfőnöke volt. Mint mondta, a kutatás során nemzetközi példákat vizsgáltak, és közvélemény-kutatások mellett mélyinterjúkat is készítettek.

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt pártoktól független szellemi műhelyként Bajnai Gordon hozta létre a kormányfői székből való távozása után azzal a céllal, hogy szakpolitikai javaslatokkal jobbítsák a mindenkori kormányzat munkáját. Az alapítvány évente egy-két átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készít.

A kuratórium elnöke Schmidt-Hegedüs Dóra, aki Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, a felügyelőbizottság elnöke pedig Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere.

Az alapítvány működését - amint Szigetvári Viktor korábban a Heti Válasz érdeklődésére elmondta - támogatja a Center for American Progress (CAP), a Clinton családhoz is köthető amerikai liberális agytröszt.