Egymásnak esett a Fidesz és az MSZP miniszteri fizetések vitájában

 Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) elmondta: erkölcsi szempontból is méltányolható, hogy ez volt az első törvényjavaslat, amelyet a frissen megalakult kormány benyújtott, és nem jár el helyesen, aki "kötekedik" a csökkentés összegével.Az SZDSZ ellenzéki pártként támogatni tudja majd a javaslatot - tette hozzá.

Répássy Róbert (Fidesz) szerint a javaslat "porhintés". Mint fogalmazott, tisztességtelen, hogy miután majdnem háromszorosára emelték a miniszteri illetményeket, most 15 százalékkal akarják csökkenteni. Az ellenzéki képviselő felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a Fidesz még 2006-ban benyújtott egy előterjesztést, amely a miniszteri és az állami vezetői illetményeket a 2002-es szintre csökkentette volna vissza. Azonban 2006 óta az MSZP és az SZDSZ 54-szer utasította el ennek napirendre vételét - mutatott rá.

Répássy Róbert Kiss Péter fizetésének változásaival példázta, hogy a Fidesz szerint miért kellene a 2002-es szintre csökkenteni a miniszteri illetményeket. Eszerint Kiss Péternek - aki jelenleg a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter - a fizetése a 2002-es 461 ezer forintról 2008-ra 1 millió 296 ezer forintra nőtt, vagyis majdnem háromszorosára - fejtette ki Répássy Róbert.
 
Véleménye szerint a 2002-es szabályokhoz való visszatérés nemcsak a társadalom igazságérzetével lenne adekvát, hanem a Bajnai-kormány által meghirdetett takarékossági programmal is. Könnyű úgy a 15 százalékos csökkentés, hogy a miniszterek fizetése még így is 2,5-szerese lesz a 2002-esnek - vélekedett.
 
Az MSZP-s Szabó Zoltán véleménye szerint Répássy Róbertnek szelektív a memóriája, ugyanis arról elfelejtett szólni, hogy 2002 elején még a Fidesz hozott egy olyan döntést, amellyel a köztisztviselők illetményét képtelen mértékben emelték meg. Hozzátette: mindezt 2002. július 1-jei hatállyal tették, hogy az új kormány legyen kénytelen kifizetni. Mint mondta, a szocialisták a 2002-es kormányváltás után a minisztériumi köztisztviselők, főtisztviselők jelentősen megemelt illetményéhez igazították a miniszterek fizetését.
 
Török Zsolt (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az embereket nemcsak az irritálja, ha valaki sokat keres, hanem az is, ha valaki úgy keres sokat, hogy be sem jár a munkahelyére, vagy ha bemegy a munkahelyére, de tíz perc múlva kivonul. Vagy ha egy nagy bukás után 3 és fél évig nem jár be a munkahelyére, nem szavaz, de a nagy fizetést felveszi - folytatta.    Lezsák Sándor, az ülés levezető elnöke az általános vitát lezárta, a részletes vitára várhatóan a következő ülésen kerül sor.
 
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslattal - amely a Bajnai-kormány első törvényjavaslata - a kormánynak az a célja, hogy csökkenjenek az állami vezetők juttatásai.
 
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse. Az előterjesztés másik eleme szerint az állami vezetők nem válthatják ki pénzben ki nem vett szabadságukat, ha hatáskörgyakorlásuk megszűnésétől számított harminc napon belül ismét állami vezetővé választják őket. A harmadik rendelkezés arról szól, hogy a jövőben a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár nem lesz jogosult jubileumi jutalomra, ez a juttatás csak a szakállamtitkárok esetében marad fenn.