Előre hozott választásokért gyűjtenek aláírásokat civilek Esztergomban

"Az aláírásgyűjtést a pártok közül az MSZP, a Jobbik és az LPM jóváhagyólag támogatja, és aktivistákjak is segíti az akciót. Az is előfordulhat, hogy egy-egy körzetben jobbikos és MSZP-s közösen dolgozik az aktivistáinkkal, mert Esztergom már felülemelkedett a pártokon" - tette hozzá Geletey Balázs szervező.

A civil szervezetek képviselői elmondták, a város lakosságának elege van abból, hogy az ősszel kétharmados többséggel megválasztott független polgármester és a testület többségét adó Fidesz-frakció nem tud együttműködni egymással, és ez megbénítja a várost.

A képviselő-testület feloszlatását elérni kívánó aláírásokat a szervezők eljuttatják Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ő volt az, aki két évvel ezelőtt azt válaszolta az akkor Meggyes Tamás fideszes polgármester ellen tüntető tömegnek, hogy forduljanak a kormányhoz. Most ő van kormányon, és tőle remélünk segítséget a helyzet megoldásához - mondta el Geletey Balázs.

Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere január végén jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szeretné elérni, hogy a parlament oszlassa fel a testületet. A polgármester szerint ugyanis a települést megbénítja, hogy a 15 tagú testületben 10 képviselővel jelenlévő Fidesz-frakció nem működik együtt vele.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990-es törvény (Ötv.) szerint a község, a város, a főváros és kerületei a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben - amelyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak - önállóan jár el.

Az Ötv. lehetőséget ad a képviselő-testületnek arra, hogy a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel (azaz a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazatával) kimondhassa a feloszlását. A testület azonban nem mondhatja ki a feloszlást az önkormányzati választást követő hat hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választást megelőző év október 1. napját követően.

Ha a testület minősített többséggel kimondja a feloszlását, a képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

Ennél hosszadalmasabb az eljárás, ha az alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testületet az Országgyűlés oszlatja fel.

Az alkotmány szerint ugyanis az Országgyűlés, mint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, a kormány javaslatára "feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes". Az Ötv. ezzel kapcsolatban még azt is előírja, hogy a kormány javaslatát az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után terjesztheti elő.

Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén kell határoznia, a napirend tárgyalására pedig meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét, aki jogosult ismertetni a képviselő-testület álláspontját a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban.

Az Ötv. szerint ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra kitűzi az időközi választást.

Tehát a kormány feladata, hogy javaslatot tegyen az alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatására, de a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter kezdeményezi a kormánynál a feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását.

A minisztert ebben segíti az illetékes kormányhivatal, ugyanis a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal. A kormányhivatal ellenőrzési jogkörében többek között azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, döntései (rendelete, határozata), bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010-es törvény szerint ugyanakkor a kormányhivatal "döntés-előkészítő és javaslattevő szervként" közreműködik a miniszternek a feloszlatásra vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtásánál.

Ha tehát a képviselő-testület nem oszlatja fel magát, és az illetékes kormányhivatal törvényességi felügyeletének ellátása során észleli, hogy a testület az alkotmánnyal ellentétesen működik, javaslatot tesz a miniszternek a testület feloszlatására. Az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után a kormány tesz javaslatot a testület feloszlatására, amelyről végső soron - az időközi választás kitűzésével egy időben - az Országgyűlés dönt.