Emberi jogok, médiatörvény, alkotmány: magyar meghallgatás Genfben

Erről Markus Löning nyilatkozott a hétfői Der Tagesspiegelnek. A szabad demokrata (FDP) Löning 2010 óta a német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa.
   
A liberális napilap arra emlékeztetette a biztost, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. Az újság feltette a kérdést, vajon el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: "Magyarország - mint az összes uniós tagállam - kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni" - jelentette ki.
   
Löning  utalt arra, hogy a kérdések a médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkoznak majd. "Azt várjuk a magyaroktól, hogy a kérdéseket világosan és kielégítően válaszolják meg" - fűzte hozzá.
   
A biztos ennek kapcsán meg nem nevezett "hiányosságokról" beszélt. Szavai szerint nem "kibúvókra", hanem konkrét politikai perspektívákra van szükség e "hiányosságok" megszüntetése érdekében. Úgy vélte, hogy nem "apróságokról" van szó, mint fogalmazott: "az európai politika alapjait érinti, ha a véleményszabadság, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a kisebbségek védelme kapcsán merül fel kétség".
   
Löning szerint a médiatörvény még mindig tartalmaz olyan előírásokat, amelyek "a nemzetközi szabványokba ütköznek". Ennek kapcsán utalt a médiatanácsra, amely "kizárólag a miniszterelnök pártjának híveiből áll". Különösnek nevezte azt is, hogy "a közszolgálati médiumok híreiket kizárólag az állami hírügynökségtől szerezhetik be", továbbá azt, hogy az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat. "Ez aggodalomra és kérdések feltételére ad okot" - fogalmazott a biztos.
   
Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azt tartotta döntőnek, hogy az biztosítja-e a hatalmi ágak tényleges és hatékony szétválasztását. Aggasztónak nevezte, hogy "az alkotmánybíróság lehetőségeit korlátozták, és a testület többé nem vizsgálhat bizonyos alapvető jogokat". Megfogalmazása szerint "nehezen összeegyeztethető a demokratikus alapelvekkel, hogy egy kilenc évre kinevezett és ugyancsak a miniszterelnök párthíveiből álló költségvetési tanács átfogó beavatkozási jogkörökkel rendelkezik".
   
A romák védelmével kapcsolatban a Der Tagesspiegel emlékeztetett: az Európai Bizottság felrótta a magyar kormánynak, hogy nem védi kielégítően a romákat a támadásoktól. Válaszul a biztos "védelmébe vette" a kormányt. Szavai szerint az "későn reagált", de most néven nevezi a problémát, európai uniós elnöksége során törekszik arra, hogy a romák védelmében európai szabályokat fogadjanak el, és nemzeti szinten is fellép a romák megkülönböztetése ellen. Löning szerint Budapest "meggyőzően és gyorsan reagált" akkor, amikor április közepén "jobboldali radikális milíciák terrorizáltak egy roma közösséget". "Nyomatékosan üdvözlöm, hogy törvény tiltaná be a félkatonai szervezeteket" - jelentette ki a biztos, hangsúlyozva: "ezáltal egyértelmű, hogy az állam megvédi polgárait".

OLDALTÖRÉS: Részletes magyar jelentés készült az emberi jogokról az ENSZ-nek

Részletes magyar jelentés készült az emberi jogokról az ENSZ-nek

Részletes magyar jelentés készült az emberi jogokról az ENSZ-nek

Részletes magyar jelentés készült az emberi jogokról az ENSZ-nek

Magyarország részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről, hogy a testület ennek alapján végezze el az emberi jogok magyarországi helyzetének időszakos felülvizsgálatát. Az illetékes munkacsoport szerdán Genfben tartja meg a magyarországi helyzetet áttekintő ülését.

Az ENSZ 2008-ban indította el az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatot (Universal Periodic Review - röviden UPR), amelynek idén lezáruló első négyéves ciklusában a világszervezet mind a 192 tagállamára sor kerül. A vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.
   
A Magyarország által benyújtott jelentés áttekinti az emberi jogok törvényi és intézményi kereteit, szól az alkotmány, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága és az Egyenlő Bánásmód Hatóság emberi jogi szabályozásban játszott szerepéről.
   
Az eredményeket és az elvégzendő feladatokat tárgyalva megvizsgálja, hogyan érvényesül az egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma az oktatásban és munkavállalásban, a nemek között, a gyermekek jogaiban. Külön szól a gyűlöletből fakadó bűntettek elleni intézkedésekről, a roma közösség helyzetéről, s a fogyatékkal élők helyzetéről.
   
A jelentés áttekinti a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülését, s ezen belül külön foglalkozik a fogva tartás feltételeivel, az embercsempészet és -kereskedelem megakadályozásával, a menedékkérők és hontalanok helyzetével és jogaival.
   
A dokumentum szól a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról, s ezen belül ismerteti a január 1-jén életbe lépett új médiatörvényt.
   
Ismerteti a jelentés azt, hogy milyen formában, s megkötöttségekkel érvényesül Magyarországon az egészségi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a nyugdíjellátáshoz való jog.
   
Végezetül az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseket veszi számba a jelentés, külön megemlítve az EU romastratégiájának megvalósítását.
   
A szerdai genfi ülésen lehetőség lesz rá, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel Magyarországnak. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiára, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez ellen való küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére, s a Magyarországot érintő migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.
   
A jelentés és a hozzá fűzött kérdések megtalálhatók az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának internetes honlapján: www.ohchr.org.

OLDALTÖRÉS: Balog Zoltán: Magyarország nem fél a kérdésektől

 Balog Zoltán: Magyarország nem fél a kérdésektől

Nincs szó arról, hogy Magyarország félne az emberi jogi teljesítményével kapcsolatos kérdésektől vagy fel lenne háborodva, hogy az ENSZ többi tagországához hasonlóan meghallgatják a világszervezet emberi jogi tanácsában - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Magyarországot szerdán délelőtt hallgatják meg az emberi jogi tanácsban, az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) genfi ülésén; a magyar kormány húsz tagú delegációval vesz részt az eseményen - mondta a küldöttséget vezető államtitkár.
   
"Minden kérdést megválaszolunk, amelyet feltesznek nekünk" - fogalmazott, megjegyezve, alapvetően abból indul ki, hogy ezek segítő szándékú kérdések. Utalt arra, hogy "ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négy évente minden ország átesik".
   
Balog Zoltánt az MTI azzal kapcsolatban kereste meg, hogy a német kormány emberi jogokért felelős biztosa, Markus Löning a Der Tagesspiegel című liberális napilapnak úgy nyilatkozott: "kritikus kérdéseket" kíván feltenni Magyarországnak az emberi jogi tanács ülésén.
   
Az újság arra emlékeztette a biztost, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. A lap feltette a kérdést, el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: "Magyarország - mint az összes uniós tagállam - kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni" - jelentette ki.
   
Balog Zoltán manipulatívnak nevezte az interjút. A lap, szerinte, úgy próbálja beállítani a helyzetet, "mintha Orbán Viktor ugyan nem engedte volna meg, hogy beavatkozzanak, de azért ők mégiscsak be fognak avatkozni". Az államtitkár szerint "ez egyszerűen komikus".
   
Azt mondta, "minden ország megtiltja mindenkinek, hogy beavatkozzon a belügyeibe, és ez helyes is", de a magyar kormány mindig kész arra, hogy vitát folytasson "olyan dolgokról, amelyek nemzetközi megbeszélés tárgyát képezhetik". Hozzátette, a kormány arra is kész, hogy változtatásokat hajtson végre, "ezt senki nem vitathatja el", és utalt arra, hogy Budapest az Európai Bizottság javaslatára módosította a médiatörvényt.
   
Az államtitkár azt mondta: ha azt kérdezték volna Orbán Viktortól, visszautasítja-e azt, hogy Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában kritikus kérdéseket tegyenek fel Magyarországnak, "nyilván azt mondta volna, miért utasítaná el, hiszen ez egy olyan eljárás, amelyben minden ENSZ-tagállam részt vesz".
   
Balog Zoltán elmondta: ennek a meghallgatásnak éppen az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tesznek fel, az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban és a genfi meghallgatáson szóban. Megemlítette, hogy például Dániának a meghallgatásán 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, milyen változtatásokat kellene végrehajtania emberi jogi gyakorlatában és szabályozásában. Hozzátette: az utóbbi négy évben az ENSZ összes tagállamát megvizsgálták az emberi jogok tekintetében.
   
Balog Zoltán azt mondta, hogy a német biztos által a médiatörvény és az alkotmány kapcsán feltett kérdések "részben lerágott csontok, hiszen ezeket megválaszoltuk nemzetközi fórumokon". Üdvözölte ugyanakkor, hogy Markus Löning úgy látja, "a kisebbségvédelem területén megpróbálunk a lehetőségeinknek megfelelően, ha kell törvénymódosítással érvényt szerezni annak, hogy Magyarországon senkit nem érhet hátrány származása alapján".
   
Az államtitkár szerint a magyar delegáció alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.
   
Balog Zoltán elmondta: a magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Azokra a kérdésekre, amelyekre az idő rövidsége miatt nem lesz mód szóban válaszolni, a kormány írásban ad választ. "Igazából az ajánlásokra fogunk reagálni, hogy mi az, amit el tudunk fogadni, és mi az, amit nem" - fogalmazott az államtitkár.