Enni mindenki tud - És táplálkozni?

Falusiné Kiss Marian, az Eurest Étteremüzemeltető Kft. vezetője és a Markusovszky kórház vezető dietetikusa. Munkájához hozzátartozik a lakosság felvilágosítása a helyes táplálkozást illetően, a tanácsadás, valamint egy-egy  diéta végigkísérése is. A dietetikusok szerint enni mindenki tud, táplálkozni annál kevesebben.
 
- Tipikus magyar hozzáállás, hogy csak akkor fordulunk szakember, ha már valamilyen gondunk van - kezdte a beszélgetést a vezető. - Pedig sok betegség megelőzhető lenne, ha helyesen táplálkoznánk, ennek alapelveit azonban csak kevesen ismerik hazánkban. Éppen ezért a dietetikusok nagy szerepet játszanak az egészséges életmód terjesztésében. Szakemberként például részt veszünk a közétkeztetésben is, amely rendkívül nagy felelősséggel is jár, ugyanis a konyhákból kikerülő étel sokakhoz jut el. Ráadásul az ebéd főétkezésnek számít, s ez teszi ki a napi össz energiaszükséglet 40-50 százalékát. A közétkeztetőnek két fontos küldetése van. Az egyik, hogy kielégítsük a különböző nemű, korú és fizikai igénybevételű fogyasztó táplálkozási igényeit. A másik pedig, hogy kedvező irányba befolyásoljuk a táplálkozási szokásokat, s korszerű és változatos ételek kerüljenek be az étrendünkbe. Le kell szögeznem, fontos, hogy ne úgy tekintsünk a táplálkozásra, mint bevett szokásra. Együnk nyugodtan, kényelmes körülmények között, nem kapkodva. Legyen meg a napi megszokott étkezési menetrendünk, s lehetőleg mindig azonos időpontban táplálkozzunk. 
 
Falusiné Kiss Marian szerint a napi ajánlott kalóriabevitel több tényezőtől függ: a nemtől, a kortól, a testsúlytól, illetve attól, hogy végzünk-e fizikai munkát, sportolunk-e.
 
- A kalóriamennyiség az életmódi tényezőktől függően igen széles határok között mozoghat, éppen ezért nem mondok átlagértéket sem - folytatja a vezető.  - Szerintem nem jó, ha valaki állandóan számolgat. Sokkal fontosabb az, hogy egészséges táplálkozás irányelveit ismerjük és próbáljuk erre építeni a táplálkozásunkat. Hazánkban az irányelvek a népegészségügyi problémákból indulnak ki. A magyarok többségének testsúlyfeleslege van, vezető helyen állunk a szív-és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben, a magas vérnyomásban, illetve a diabéteszben. A táplálkozástudósok szerint az egészséges táplálkozás legfontosabb ismérvei, hogy rostdúsan étkezzünk, ételeink legyenek telített zsírsavakban szegények, egyszerű cukrokban visszafogottak, nátriumban korlátozottak, de vitamin- és ásványi anyagokban bővelkedőek. A tudósok azért emelik ki a rostfogyasztás fontosságát, mert egyre több ember és egyre több fiatal szenved a székrekedéstől. Ha ezt nem kezeljük, és nem előzzük meg, később számos betegség előidézője lehet.

A legújabb kutatások szerint a rossz táplálkozási szokásokkal kapcsolatba hozható a legtöbb betegség, például az ízületi betegségek, vagy más anyagcserezavarok is. Az egészséges táplálkozással ezek is megelőzhetők, s csökkenthető a halálozási arány is. 
 
A dietetikai javaslat szerint naponta 30-35 gramm rostot el kellene fogyasztani, ám ez egyáltalán nem jellemző ránk. Pedig rengeteg rostot tartalmaznak a gabonafélék és az ezekből készült élelmiszerek. Ezeknek a növényi alapanyagoknak az aránya a napi táplálék 55-60 százalékát kellene kitennie.
 
- Táplálkozásunk alappillérei a fehérjék is - emeli ki a dietetikus. - Ebbe a csoportba tartoznak a tej és tejtermékek, a hús és húskészítmények. Ezek tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, melyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk működéséhez. Szerencsére a magyar lakosság táplálkozása ebben abszolút nem szenved hiányt. A magyarok ugyanis szeretnek húst enni, ám sokszor ezt túlzásba is viszik. Fontos lenne a kellő arány megtalálása, illetve, hogy azokat a fajtákat válasszuk, melyek segítenek megelőzni a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Ilyenek például a sovány húsok, mint a baromfifélék, a sertés soványhús, a nyúl és a hal. A tőlünk délebbre fekvő országokban például megszokott a halfogyasztás, s itt jóval kevesebben szenvednek szív-és érrendszeri betegségben is. Átalgosan  hetente kétszer kellene  a tányérra halnak kerülnie. Itt sem mindegy, hogy milyen fajtának. Különösen értékesek a tengeri halak, a bennük lévő úgynevezett omega-3 zsírsavak ugyanis gátolják az érelmeszesedés kialakulását és erősítik a szervezet immunrendszerét.
 
A szakember szerint az sem mindegy, hogy milyen olajat használunk az ételeink elkészítéséhez. Ezek közül kiemelkedő fontosságú az olivaolaj, mely értékes zsírsavakat tartalmaz, s védelmet nyújt a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében.

- A sajtokat és a túrót, valamint a joghurtot is illesszük bele a napi táplálkozásunkba  - hangsúlyozza Falusiné Kiss Marian. - Sajnos a közkedvelt trappista sajt pontosan a zsíros sajtok közé tartozik. Érdemes lenne az olyan sovány sajtokkal is megismerkednünk, mint a fokhagymás vagy a köményes sajt. Az ételek elkészítési módja is rendkívül lényeges. Előnyösebb, ha alufóliában, teflonedényben, sütőzacskóban, agyagedényben készítjük az ételeinket, pároljuk vagy grillezzük, mert így zsírtartalmuk az elkészítés során nem növekszik. Az energiát adó tápanyagokon kívül vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van a szervezetnek. Hazánkban igen gazdag a zöldség- és gyümölcskínálat. Ezekből nyerhetjük ki a legtermészetesebb formában a vitaminokat és ásványi anyagokat. Naponta legalább háromszor fogyasszunk belőlük minél természetesebb formában.
 
Annak, hogy Magyarországon ma valaki egészségesen táplálkozzon, a szakember szerint több feltétele is van.  A legfontosabb, hogy ismerje az alapelveket, ám ez még nem elég, a helyes táplálkozásra anyagilag is áldozni kell. Ma hazánkban széles az élelmiszerválaszték, közel ötvenezer termék közül válogathatunk, ám ezek nem mindegyike tartozik az egészséges ételek közé. A boltokban rengeteg termék hever a polcokon, ám kevés az olyan tudatos vásárló, aki nemcsak a termék árát, hanem a benne található összetevőket is nézi.