Felmérés: a polgárok jobban bíznak az egészségügyben, mint az orvosok

Az MTI-hez szerdán eljuttatott anyagban (amelyet a GfK Hungária és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. közös bizalomindex-felmérésének eredményeiről készítettek) hangsúlyozták: az egészségügy helyzetének megítéléséhez hasonlóan az egészségügyi kormányzat megítélése is jobb a lakosság, mint az orvosok körében. A felmérés alapján a lakosság 44 százaléka szerint végez jó vagy megfelelő munkát az egészségügyi kormányzat, 40 százalék szerint pedig rossz ezen a területen a kormányzati teljesítmény. A megkérdezett orvosok 36 százaléka szerint jó vagy megfelelő munkát végez az egészségügyi kormányzat, 52 százalékuk szerint pedig rosszat - tették hozzá.
   
A felmérésből kitűnik, hogy különösen a háziorvosok véleménye romlott jelentősen az utóbbi években, ők kifejezetten borúsan látják saját helyzetüket, véleményük szerint az elkövetkező néhány évben nem is várható javulás. A szakorvosok véleménye kevésbé lesújtó, azonban ők is azt tapasztalják, hogy egyre inkább romlik a helyzetük, és ők sem várnak jelentős javulást a következő néhány évben - fűzték hozzá.
   
Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy az orvosok az egyre romló körülmények között mégis fenntartják a betegellátás eddigi színvonalát, ezért a lakosság bizalma nem csökkent az egészségügy iránt, és abban mind az orvosok, mind pedig a lakosság egyetért, hogy néhány évig nem sokat javul majd az egészségügy helyzete - idézték az összegzésben Lantos Zoltán egészséggazdasági szakértőt, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatóját.
   
Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a háziorvosok főként azt kritizálják, hogy az eddig is alulfinanszírozott alapellátás helyzete nem javul, reálértéken csökkennek a bevételeik, a szakorvosoknál pedig elsődleges probléma a fizetések, bérek és a kórházi finanszírozás változatlanul alacsony szintje, valamint a szakemberhiány, s az orvosok külföldi munkavállalása.
   
Az orvosok azonban több kedvező változást hallottak az egészségüggyel kapcsolatban: a konszolidáció, az életpályamodell, a szerkezeti átalakítás, a betegutak szabályozása, a csökkenő adminisztráció és a mentőszolgálat megerősítése kapta a legtöbb jó visszajelzést - emelték ki, hozzátéve: kedvezőtlen változásként az alacsony béreket és az elégtelen finanszírozást, a megszorításokat és az orvosok elvándorlását említették.
   
A lakosság körében a legtöbbet említett kedvező változás a kórházaknak juttatott többletpénz volt, emellett a mentők korszerűsítését, a háziorvosok kompetenciájának növelését, a pszichiátriai kezelés javulását és az egészségügy átszervezését említették kedvező hírként - fogalmaztak. Megjegyezték: kedvezőtlen változásként értékelték a válaszadók az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését, a szabad orvosválasztás fizetőssé tételét, a további megszorításokat, a túlterhelt orvosokat, valamint a kórházbezárásokat.
   
A kutatásból az is kiderült, hogy a patikaliberalizáció és a súlyponti kórházak megszüntetése, valamint a növekvő állami szerepvállalás teljes mértékben ellentmondásos megítélésű mind a lakosság, mind az orvosok körében, a válaszadók kedvező és kedvezőtlen megítéléssel egyaránt illették ezeket a témákat.