Belföld

2011.09.27. 08:30

Játék a betűkkel, szavakkal (jegyzet)

Van, aki újra és újra igennel válaszol Vörösmarty kérdésére: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Másképpen: megy-e az olvasás által a világ elébb?

Merklin Tímea

Fűzfa Balázs irodalomtörténész mindig mindenhol arról beszél – amint a minap a Berzsenyi könyvtárban is –, mi lehet a szerepe az irodalomtanításnak a harmadik évezredben.

Az alapmondat: „aki jólérti a szövegeket, jól érti a világot.” Jól megérti például,mikor manipulálják. Például a reklámszövegekben. A maga nemében zseniális volt az a banki reklám, amelyben a szövegíró a figyelemfelkeltést egy grammatikai hiányra építette: „Akinek nagyobb helyre lenne szüks” – harapta el a szót a szerző, és a hiányt (is) elolvasó elmék ráharaptak. Felismerték: be tudom fejezni a szót, a gondolatot; értem, nekem való, kell... Ilyen rövid úton el is jutottunk a banki ügyintéző elé, adjon már valami kedvező kis kölcsönt erre-arra. Hiányhelyzet ösztönzött a hitelfelvételre (ténylegesen is), és az átélt (kitöltésre szoruló) hiányt egyetlen szó, egy fél szó magába sűrítette. „Élsz vagy csak létezel?” – vág fejbe egy óriásplakát, az életünk értelmét kétségbe vonva. Látunk egy autót, egy nőt, és két szót: belevaló, elérhető.

Hogy kinek melyik, az ugye egyéni. Szóba jön még a „mindkettő” és az „egyik sem” – utóbbinál, kimondatlanul, már minősítve vagyunk: nincs élet jó nő és/vagy jó kocsi nélkül, hanem csak vegetáció... És ez igaz? Hogy mi van elrejtve, belekódolva a szövegekbe,csak akkor értjük, ha sokat olvasunk, „fejtünk meg” szövegeket. Hogy ne legyen az, ha valaki azt mondja, ugorjunk a kútba, akkor mi beleugrunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!