Belföld

2011.08.31. 13:48

Jogszabályváltozások: a chipsadótól a futballhuligánokig

A foglalkoztatást érintő több jogszabály is változik szeptember 1-jétől, valamint átalakul a lakásfenntartási támogatás, hatályba lép a népegészségügyi termékdíj, a sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály, és szigorodnak a külföldi rendszámú autók magyarországi használatának szabályai - ismertette a jövő hónaptól érvényes változásokat a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden.

MTI

Kovács Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón a változások között beszámolt még a tanyafejlesztési programról és az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről. Hozzátette: ősztől ismét kötelező lesz a közigazgatási alapvizsga letétele a közigazgatásban dolgozók számára.

A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottaknak megfelelően a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható. A többi közt nem jár azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát. 

Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számba vett idő. Kovács Zoltán emlékezetett arra: bár cél, hogy a közfoglalkoztatás keretében mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb biztosítson munkát az állam, a jövőben ez attól távol is megvalósulhat.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok felkészültek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változásokra. Szeptember elsejétől megszűnik a távhő- és gázártámogatás jelenlegi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71.250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, amely jelenleg annak másfélszerese. 

A jövő hónaptól életbe lépő sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében akár három év börtönnel is sújtható az, aki megzavar egy sporteseményt - mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ősztől helyszíni bírság megfizetésére kötelezik azokat a gyorshajtókat, akik külföldi rendszámú autókkal közlekednek.
A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban azt mondta, szeptember 1-jétől a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az őstermelők, családi gazdaságok, vagy önkormányzatok, akik érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.


Módosulnak az álláskeresési ellátások feltételei

Az álláskeresési járadéknál rövidül a folyósítási idő, módosul a jogosultság számítása, és a járadék összege is, az  álláskeresési segély szeptember elsejétől pedig csak nyugdíj előtt jár, két másik fajtája megszűnik.

Álláskeresési járadékra szeptembertől az lesz jogosult, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, továbbá táppénzben sem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A folyósítás ideje minimum 36, maximum pedig 90 nap lehet szemben az eddigi legalább 73, legfeljebb 270 nappal. Szeptembertől minden 10 nap jogosultsági idő felel meg egy nap járadékfolyósítási időnek, míg korábban 5 nap jogosultságot rendeltek egy nap folyósításhoz.   

A jövőben a folyósítás nem tagolódik két szakaszra, az álláskeresési járadék összege - a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, ez azonban nem lehet magasabb az aktuális minimálbérnél.

Az álláskeresési segély szeptember 1-től kizárólag nyugdíj előtt adható azoknak az álláskeresőknek, akiknek maximum 5 éve hiányzik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy 90 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betöltötte az előbbi életkort - vagyis maximum öt éve hiányzott a nyugdíjig -, továbbá rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot.

Az eddigiekkel ellentétben - a folyósítási idő rövidülésével - nem kaphatnak álláskeresési segélyt azok az álláskeresők, akik legalább 180 napig álláskeresési járadékra voltak jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, valamint azok sem, akik álláskeresési járadékra nem jogosultak, de az álláskeresővé válást megelőző négy évben legalább 200 nap jogosító idővel rendelkeznek.

Az illetékes munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, illetve ha a várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek.

Emellett a munka csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha a munkahely és a lakóhely közötti napi - tömegközlekedési eszközzel - oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, illetve ha az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, ezeken a feltételeken túl a munkahely akkor is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

A törvény rendelkezik arról is, hogy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében mikor nevezhető megfelelőnek a munkahely. E szerint ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel meghaladja a három órát (illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát), akkor a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról a foglalkoztatónak gondoskodnia kell.

Ha pedig ez az utazási idő több mint négy óra, akkor a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül a foglalkoztatónak gondoskodnia kell a dolgozók  térítésmentes elhelyezéséről, valamint tisztálkodási és étkezési lehetőségéről.

Ha a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnál a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása) nem jár hátrányos következményekkel.

Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban, közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.

Csütörtöktől él a chipsadó

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni.
Az üdítőitalok esetében a 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú és deciliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmazó terméket terheli az adó, az energiaitalokat pedig akkor, ha koffeintartalmuk deciliterenként meghaladja a10 milligrammot.

Az előrecsomagolt sütemények akkor adókötelesek, ha 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukrot tartalmaznak. A sós snack után akkor fizetendő adó, ha 10 dekagrammonként 1 grammnál több sót tartalmaz. Az ételízesítőknél 10 dekagrammonként 5 gramm só az adózási határ.

Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el.

Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint.
Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.


Csütörtöktől 15 tagú az Alkotmánybíróság

Az  Országgyűlés 2011. június 27-én választotta alkotmánybírává Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt betöltetlen volt. Az új alkotmánybírók mandátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól.

Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok korábban azzal indokoltak, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-től.

"Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű - az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit" - írták korábban a fideszes előterjesztők.

Két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók a futballhuligánok

Két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok az erről szóló törvényváltozások életbelépésével, a sportrendezvények biztonsági besorolására az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) működő minősítő bizottság tehet javaslatot.

Pintér Sándor belügyminiszter korábban arra hivatkozva kezdeményezte a változtatásokat, hogy a futballmeccseken elszaporodott szurkolói rendbontások kedvezőtlenül befolyásolják a nézőszámot és ebből adódóan a csapatok bevételeit.

A jogszabályhoz kapcsolódó kormányrendelet értelmében a biztonsági kockázatot minősítő bizottságba a jogszabály hatálya alá eső sportágak szakszövetségei egy-egy, míg az ORFK hat tagot delegálhat, az elnököt a rendőrség jelölheti.

Változnak a fokozott, illetve a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények biztosítására vonatkozó előírások is. Az előbbiek esetében a szervező 15 nappal korábban köteles felkérni az illetékes rendőrkapitányságot, hogy térítés ellenében működjön közre a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában, ugyanakkor a kiemelt kockázatú sportrendezvények biztosítását a rendőrség közfeladatként végzi. A minősítő bizottságnak legkésőbb a sportrendezvények előtt 18 nappal kell javaslatot tennie a mérkőzések biztonsági besorolására, kivételes esetben ez az időpont legfeljebb 5 napra csökkenhet.

A további törvénymódosítások többsége a sporttörvényt érinti, így a szakszövetségek kötelesek megalkotni a sportrendezvényeik biztonságos lebonyolításához szükséges előírásokat tartalmazó szabályzatot; ennek hiányában, vagy ha nem szereznek a szabályzatnak érvényt, állami támogatásuk felfüggeszthető, visszavonható. A labdarúgó-szövetség és az egyesületek emellett kötelesek biztonsági referenst alkalmazni, a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket - például a szurkolótáborok elkülönítéséhez - ugyanakkor a rendőrség határozza meg.

 Lapozzon a további részletekért!



OLDALTÖRÉS: Hatályba lép a bírákat képzésre kötelező szabályozás

Hatályba lép a bírákat képzésre kötelező szabályozás

Hatályba lép a bírákat képzésre kötelező szabályozás

Hatályba lép a bírákat képzésre kötelező szabályozás

Csütörtökön lép hatályba a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló, tavaly decemberben elfogadott törvénynek az a rendelkezése, amely kötelező képzést ír elő a bíráknak.

A bírák jogállásáról szóló törvényt módosító rendelkezés szerint a bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres továbbképzésen részt venni, és ötévente az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szabályzatában előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ha nem tesz eleget a képzési kötelezettségnek, soron kívül vizsgálatot kell elrendelni, magasabb bírói álláshelyre pedig nem nyújthat be pályázatot.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OIT-nak kell szabályzatban meghatároznia.

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT szóvivője az MTI érdeklődésére azt mondta: a szabályozásról októberben fog határozni a testület.

OLDALTÖRÉS: Szigorúbb szabályok lépnek életbe a külföldi rendszámú autót vezetőkre



Szigorúbb szabályok lépnek életbe a külföldi rendszámú autót vezetőkre



Szigorúbb szabályok lépnek életbe a külföldi rendszámú autót vezetőkre



Szigorúbb szabályok lépnek életbe a külföldi rendszámú autót vezetőkre

Szigorodnak csütörtöktől a külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez szeptember 1-től rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni.


A közúti közlekedésről szóló törvény alapján változnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok is, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.

Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során.

 

OLDALTÖRÉS: Közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek

Közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek

Közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek

Közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek


Ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek szeptember 1-jétől munkahelyük megtartása érdekében. Az Országgyűlés által márciusban elfogadott, csütörtökön életbe lépő törvénymódosítás értelmében a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek a kinevezést követő első, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül kell megmérettetniük magukat, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis megszűnik a jogviszonyuk.

A köztisztviselői törvény Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett változtatásának célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egyaránt jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.

A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.






 

OLDALTÖRÉS: Módosították az egészségügyi dolgozók ügyeleti szabályait

 

 

 

 




 

Módosították az egészségügyi dolgozók ügyeleti szabályait

Szeptember elsejei hatállyal módosították az egészségügyi dolgozók ügyeletét érintő szabályokat. Ezzel egyértelművé válik, hogy az ügyeleti idő is a heti munkaidő része, a dolgozóknak az ügyelet befejezését követően legalább 8 órányi pihenőidő jár, ha pedig ennek rovására nem tudta ledolgozni előírt munkaidejét, a személyi alapbér akkor is megilleti.

Az egészségügyi államtitkárság az MTI-t úgy tájékoztatta: az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény módosítására azért volt szükség, mert az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejéről és pihenőidejéről szóló korábbi szabályozás nem volt egyértelmű, egyebek mellett nem határozta meg a pihenőidő munkajogi minősítését, vagy hogy annak órái beleszámítanak-e a rendes munkaidőbe.

Ebből adódóan előfordult például, hogy a munkáltató utólag ledolgoztatta a kompenzáló pihenőidő óráit, vagy a személyi alapbér pihenőidőre eső részét levonta - írta a szaktárca.

A csütörtökön hatályba lépő módosítás egyértelműen megfogalmazza, hogy egészségügyi ügyelet esetén a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. Két egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenő idő jár. Ez a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, mint a kórházak esetében - a felek megállapodása alapján - legalább 8 óra pihenőidőre csökkenthető.

Mindezek mellett a jogszabály-módosítás az Európai Unió bíróságának döntéseire való tekintettel megerősíti, hogy a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes idejét be kell számítani, továbbá egyértelművé teszi az egészségügyi ügyeletet követően kiadandó kompenzáló pihenőidő munkajogi minősítését.
Így a dolgozóknak akkor is ki kell fizetni a személyi alapbért (garantált illetményt), ha az ügyeletei után kiadott kompenzáló pihenőidők miatt az előírt munkaidőt az ügyeleten kívül nem tudta ledolgozni.
A törvény továbbá arra is kitér, hogy a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon ügyeletet ellátó egészségügyi dolgozók számára utólag biztosítani kell a ledolgozott időnek megfelelő pihenőidőt, vagy ennek hiányában kiemelt ügyeleti díjat kell megállapítani a számukra.

 

 

 

OLDALTÖRÉS: A kormány is dönthet a sporttámogatásokról

 

 

 

 

 

A sporttörvényben meghatározott támogatásokon túl a kormány egyéb támogatásokról is dönthet - egyebek mellett ezt is tartalmazza a spottörvény pénteken hatályba lépő módosítása.

A sporttörvény normatív hozzájárulást és szerződésbe foglalt állami támogatást különböztet meg, és fel is sorolja a nevesített támogatásokat. Ilyen például a Gerevich Aladár ösztöndíj vagy az olimpiai járadék.

A most hatályba lépő módosítás feljogosítja a kormányt arra, hogy a törvényben szereplő támogatási formákon túl továbbiakat is meghatározzon. A cél a sporteredmények anyagi támogatása.

A módosított sporttörvény arra is felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a támogatottak körét, feltételeit, valamint a támogatás eljárásrendjét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!