Karrieristák nemzeti parkja

1. „Az Õrség, közelebbrõl a Vendvidék csupán nyugat-európai nyúlvány csak egy zugnak tûnik (más tájainkhoz képest) nem minden ízében magyar Tolkien fullasztóan gonosz Ördögerdejét” juttatja eszünkbe. Ezért nem méltó „a legmagasabb szintû védettségre.”
Csupán csalók, karrieristák akarhatnak éppen itt nemzeti parkot, „akik ellen a Zöld lovagrendnek azonnal kézbe kell vennie a súlyos kétkezi pallost” (így szó szerint) – terjedt el a sajtóban Markovits úr tájékoztatása nyomán. Markovits Tibor gyûjtötte, iktatta és küldözgette a cikkeket. Kérésünkre sem határolta el magát ezen állításoktól sem 1996-ban, sem késõbb. Tehát azonosult velük. Markovits úr hivatala késõbb egy vonatkozó bírósági ítéletbe foglalt kötelezõ helyreigazítás nélkül fénymásolatban terjesztette a kijelentéseket közéleti emberek között.

2. A Fertõ-Hanság Nemzeti Park igazgatóságát (igazgatóhelyettese Markovits Tibor) 1996 legeleje óta fölszólalások, beadványok, sajtónyilatkozatok, újságcikkek tanulmányok sorában bíráljuk az õrségi-vendvidéki súlyos mulasztásai, hibás döntéssorozatai miatt. Ez ne vonatkozott volna az intézmény helyettes vezetõjére? (Vas Népe, Magyar Nemzet, Liget, Gala Sajtószemle, Kapu, Heti Világgazdaság – Békési Sándor környezettörténész, U. Nagy Gábor Ybl-díjas építész, Gyöngyössi Péter természetvédelmi szakmérnök, Kis Orsolya biológus, Kiszely Károly természetvédelmi szószóló.) A Heti Világgazdaság 1998. augusztus 15-i száma konkrétan említi a Fertõ-Hanság Nemzeti Park „kõszegi igazgatóhelyettese” felelõsségét és tettességét többek között egy orfalui moratóriumos, fokozottan védett, makkegészséges öreg tölgyes és egy értékes kétvölgyi bükkös 1996 tavaszán történt manipulatív módon engedélyezett tarra vágásával kapcsolatban. (Markovits úr irataiban a makkegészséges tölgyes „szúkárosította fenyves”. – Tanúk és bizonyítékok sora szól Markovits úr ezen iratai ellen.) Markovits Tibor nem cáfolta a tekintélyes lap állítását.

3. Az Õrségi Nemzeti Park Kezdeményezés 1996 legelején indult el. Markovits Tibor csak másfél évvel késõbb írta alá a kezdeményezést, azután, hogy elõtte több ezren aláírták. Egy olyan íven harmincadikként, amelyen tekintélyes közéleti szereplõk (pl. Szombathely polgármestere) szerepeltek. Ekkor már egyszerûen nem tehette meg, hogy nem írja alá. Ez már politikai kényszerlépés volt. Éppen ezt akartuk elérni. Dicsekvésre nincs oka.

4. Miért kellene távoznia Markovits úr valamennyi szakember beosztottjának, aki nyilvánosan kiállt az Õrségi Nemzeti Parkért, és a személycserék során miért nem alkalmaztak egyetlen, a nemzeti parkért kiálló, pályázó szakembert sem? Két törvénytelen fegyelmi büntetést Markovits Tibor személyesen szabott ki, õrségi aktivitásért, amit azonban bírósági ítélet, ügyészi óvás semmisített meg.

5. M.T. írásban tiltotta meg botanikus beosztottjának, hogy a Természet Világa címû lapban az Õrség-Vendvidék Nemzeti Park rangra érdemes voltáról írjon. A tanulmány végül álnéven jelent meg. A letiltó levél másolatát csatolom.

6. Nem tudom, hogy a „zöldek” támadják-e Markovits urat. Viszont az Õrségi Nemzeti Parkot kezdeményezõk, valamint a tekintélyes országos Védegylet és a Jövõ Nemzedékek Képviselete nevû jogi szervezet igen. Én magam nem vagyok „zöld”, de fölvilágosult embernek érzem magam, akinek elvei vannak, és aki szereti a természetet.

Kiszely Károly,
a kezdeményezés elindítója