2010.01.21. 18:51
Kire voksolnak a volt MSZP-választók? (Közvélemény-kutatás)
Csupán két százalékos az előnye az MSZP-nek a Jobbikkal szemben; a Fidesz januárban is őrzi jelentős előnyét a biztosan szavazó pártválasztók körében, míg a kispártok közül egyedül az MDF jutna be a Parlamentbe - olvasható a Forsense közvélemény-kutatásában.
A január 6-15. között, ezer ember megkérdezésével végzett kutatás adatai szerint a Fidesznek a biztos szavazó pártválasztók körében 59 százalékos a támogatottsága, ami valamelyest alacsonyabb a decemberben mértnél, míg az MSZP bázisa januárban is maradt a 17 százalékos szinten.
A Jobbik a decemberi enyhe visszaesés után ismét erősödött, támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében is emelkedett, elérte a 15 százalékot.
Az MDF is javított tavaly decemberi pozícióján, szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a Parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A kisebb pártok közül az LMP az egyetlen, amelynek 3 százalékos támogatottságával még esélye lehet arra, hogy képviselőket küldjön az Országgyűlésbe - olvasható a felmérésben.
Mint írták: az összes válaszoló 52 százaléka gondolja úgy, hogy a Jobbik bekerül a Parlamentbe. Ezzel nem sokkal marad el az MSZP mögött (63 százalék), de jelentősen megelőzi az MDF-et, amelyet a válaszolók 20 százaléka vár a Parlamentbe.
A felmérésből kiderül, az LMP előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz az elkövetkező hónapokban, hogy láthatóvá váljon, mint potenciális parlamenti erő, mert jelenleg a válaszolók mindössze 1 százaléka számít a párt bejutására.
A kutatás alapján a összes választókorú polgár feléről mondható el, hogy biztosra ígéri részvételét a választásokon, és már azt is tudja, hogy melyik pártot támogatja majd szavazatával.
A választás egyik nagy kérdése, hogy az MSZP elbizonytalanodott 2006-os szavazói a választások előtt mikor döntik el, kire szavaznak, és milyen irányban mozognak majd, hiszen jelenleg mindössze egynegyedük mondja azt, hogy ismét a szocialistákra szavazna.
A kutatásból kiderült az is, hogy az MSZP volt szavazóinak legnagyobb csoportja még nem nevezte meg azt a pártot, amelyre szavazni fog. Ennek a 28 százalékos választói csoportnak közel egyharmada még nem látja a megfelelő politikai erőt, amelyre szívesen szavazna, vagy bizonytalan.
Mintegy 15 százalékuk eltitkolja, hogy melyik pártot választaná, míg további 5 százalékuk nem menne el szavazni. A Fidesz támogatójának vallja magát januárban 15 százalékuk, de a Jobbikhoz és az MDF-hez is csatlakoztak közülük 5, illetve 4 százalék - olvasható a Forsense felmérésében.
A Medián szerdán megjelent kutatása szerint alacsony részvételi kedv és javuló gazdasági közhangulat közepette változatlanok az erőviszonyok a pártok és politikusok népszerűségét illetően; ha áprilisig minden így marad, a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget az Országgyűlésben.
A január 8-a és 12-e között, 1.200 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a biztos szavazók körében a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát tudhatja magáénak, az MSZP szűk egyötödnyi, a Jobbik egytizednyi szavazatra számíthat. A kispártok közül még a legjobban álló MDF sem éri el az 5 százalékos küszöböt, az SZDSZ-szel pedig a Medián pártpreferencia-kutatásainak történetében először ebben a negyedévben fordult elő, hogy támogatottsága még kerekítve sem éri el az 1 százalékot.
OLDALTÖRÉS: Várhatóan pénteken jelenti be Sólyom László a választás időpontját
Várhatóan pénteken jelenti be Sólyom László a választás időpontját
Várhatóan pénteken jelenti be Sólyom László a választás időpontját
Várhatóan pénteken jelenti be Sólyom László a választás időpontját
Pénteken jelenti be Sólyom László köztársasági elnök a 2010. évi országgyűlési választás időpontját - értesült közigazgatási forrásból csütörtökön az MTI.
A tavaszi általános országgyűlési választás időpontját Sólyom László köztársasági elnöknek kell kitűznie, legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt. Az államfő decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választást - így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lesz.
A választás kitűzésével hivatalosan is kezdetét veszi a szavazás előtti péntek éjfélig tartó választási kampány.
Az országgyűlési képviselők választása kétfordulós, második fordulót az első forduló után két héttel kell megtartani. Még aznap este közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg.
Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt három törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.
OLDALTÖRÉS: Forsense: a BKV-sztrájk volt a közbeszéd legfőbb témája
Forsense: a BKV-sztrájk volt a közbeszéd legfőbb témája
Forsense: a BKV-sztrájk volt a közbeszéd legfőbb témája
Forsense: a BKV-sztrájk volt a közbeszéd legfőbb témája
A BKV-val kapcsolatos ügyek bizonyultak a legfőbb témának a közbeszédben január első felében; a pártokhoz közvetlenül kapcsolódó ügyek aránya ismét minimálisra csökkent - derül ki a Forsense közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit csütörtökön juttatta el a cég az MTI-hez.
A Forsense az elmúlt időszak legfontosabb eseményeit kutató kérdésére az év elején is a decemberi felméréshez hasonló arányban válaszoltak a kérdezettek: 61 százalékuk nevezett meg spontán módon, magától valamilyen hazai eseményt. A közéleti szempontból csendesebb évkezdésnek is betudható, hogy a többségnek csak egyetlen fontos történés jutott eszébe, kettőt 17, hármat már csak a válaszolók 3 százaléka említett - olvasható az elemzésben.
A közvélemény-kutatás eredményét összefoglaló közlemény szerint január első felében a BKV-val kapcsolatos ügyek bizonyultak a legfontosabb témának, a sztrájkot a válaszolók egyharmada elsőre említette, az összes megkérdezett körében pedig a január 11-e előtti 20 százalékról a sztrájk hetében 45 százalékra emelkedett az ezt az eseményt megnevezők aránya.
A második helyre szintén a BKV-val kapcsolatos ügyek, ahogy ezt a válaszolók nevezték, a végkielégítésekkel kapcsolatos botrányok kerültek, összesen 11 százalékos említési aránnyal - írták. Hozzátették: a kormányzati benzintendert, valamint a MÁV-val kapcsolatos ügyeket, mint korrupciós témát említette a válaszolók 3 százaléka, így a korrupciós ügyek közé az összes említés 18 százaléka sorolható, ami enyhe csökkenést jelent a decemberi 23 százalékhoz képest.
A harmadik leggyakrabban érintett témakör általában az áremelés, azon belül elsősorban az üzemanyag árának drágulása, amelyet összesen a kérdésre válaszolók 9 százaléka említett.
A korábbi vezető hír, a H1N1 influenzajárvány a negyedik helyre szorult, ettől nem sokkal maradt el az ötödik helyen az adóváltozások és a cafeteria-rendszer átalakításának ügye sem (a válaszok 4-4 százaléka). Az említett témák között megjelent még a nyugdíjak kérdése (3 százalék), Pécs kulturális fővárosi megnyitója (3 százalék), valamint Sólyom László újévi beszéde (1 százalék) - foglalta össze a Forsense.
Néhány esetben különbségeket tapasztaltak különböző pártok szavazóinak eseményválasztásában, így az Európa Kulturális Fővárosát elsősorban az MSZP szavazói említették, a Jobbik támogatói pedig főként a sztrájkot és a BKV-botrányokat mondták.
Januárban a pártokhoz közvetlenül kapcsolódó ügyek aránya ismét minimálisra csökkent, mindössze a válaszok 1 százaléka sorolható a választási kampány megkezdése illetve a pártok közötti viták, csatározások kategóriájába.
Emellett nemcsak a már tavaly a közbeszédből kikerült gazdasági válság (1 százalék), hanem a közbiztonsággal kapcsolatos ügyek említése is minimálisra csökkent. Az egészségügy problémáit (2 százalék) vagy a munkanélküliséget fontosságuk ellenére továbbra is csak nagyon kevesen említették.
A Forsense 2006-os januári, választás előtti adataival összevetve az látható, hogy az ideinél is kevesebben, a válaszolók 56 százalék említett valamilyen fontos eseményt, és négy éve ilyenkor sem volt még túlzottan magas a kampánnyal kapcsolatos említések aránya - derül ki az elemzésből.
A Forsense január 6 és 16. között végezte közvélemény-kutatását, ezer emberből álló reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára legfeljebb 3,1 százalékpont.
OLDALTÖRÉS: Adatvédelmi biztos: át kell alakítani az ajánlás rendszerét
Adatvédelmi biztos: át kell alakítani az ajánlás rendszerét
A választáshoz kapcsolódó ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazza Jóri András adatvédelmi biztos. Konkrét megoldást azért nem javasol, mert a reform során számos, nem adatvédelmi szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést a témában.
Adatvédelmi biztos: át kell alakítani az ajánlás rendszerét
A választáshoz kapcsolódó ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazza Jóri András adatvédelmi biztos. Konkrét megoldást azért nem javasol, mert a reform során számos, nem adatvédelmi szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést a témában.
Adatvédelmi biztos: át kell alakítani az ajánlás rendszerét
A választáshoz kapcsolódó ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazza Jóri András adatvédelmi biztos. Konkrét megoldást azért nem javasol, mert a reform során számos, nem adatvédelmi szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést a témában.
Az ombudsman erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, jogszabály-változtatást sürgetve annak érdekében, hogy az állampolgárok megtilthassák, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek a lakcímnyilvántartás adataiból hozzájuthassanak lakcímadataikhoz.
Mint mondta, az ajánlószelvények rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az ne igényelje a személyes adatok kezelését, vagy legalább csökkentse az adatkezelések számát és a kezelt adatok mennyiségét. Jelenleg a pártok, jelöltek megbízottai gyűjtik az ajánlószelvényeket, és adják le a választási bizottságoknak.
Jóri András a választás kitűzése előtt csütörtökön ismertette a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről szóló, most elkészült ajánlását. Mint mondta, azért tette közzé most ajánlását, hogy a jogsértések nagy részét meg tudják előzni.
A leggyakrabban az ajánlószelvények, a postai üzenetek, a telefonkönyvek és szakmai névjegyzékek alapján végzett telefonos megkeresések, kéretlen e-mailek ügyében fordulnak az állampolgárok a választási kampányban biztoshoz.
Az ajánlószelvények rendszerével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kelleténél több személyes adat kezelésével jár, ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben össze akarja gyűjteni a 750 ajánlást, az azt jelenti, hogy több mint 132 ezer személy adatait kezeli a párt, ami a nagy állami nyilvántartások adattartamával vetekszik.
A személyes adatok biztonsága nem kellően garantált, nem tudható, hogy a pártok helyi szervezetei hol, milyen körülmények között tárolják az összegyűjtött ajánlószelvényeket, arról nem is beszélve, hogy nincs az a hatóság, ami képes lenne ellenőrizni, hogy nem készült-e róluk másolat - tette hozzá.
Jóri András ezért az ajánlás rendszerének átalakítását szorgalmazza, elődeihez hasonlóan. Konkrét megoldást azért nem ajánl, mert a rendszer átalakításakor számos olyan szempontot is figyelembe kell vennie a jogalkotónak, ami nem adatvédelmi kérdés, mindenesetre felhívta a pártokat, hogy a választás után folytassanak egyeztetést az ajánlás rendszerének átalakításáról.
Felhívta a pártok figyelmét arra is, hogy az ajánlószelvények gyűjtését - még a gyűjtés előtt - be kell jelenteni a hivatalnál, a gyűjtéssel megbízott személyeknek pedig szabályszerű meghatalmazást kell adniuk.
Jóri András azt mondta, nem kifogásolható a pártoknak az a gyakorlata, hogy a korábban különböző akciók, népszavazási kezdeményezések során összegyűjtött adatokat a választási kampányban felhasználják, amennyiben ehhez az állampolgár korábban hozzájárult. Megjegyezte: az adatbázisban szereplő állampolgárnak azonban joga van adatainak törlését kezdeményezni, a gyűjtő szervezetnek pedig kötelessége gondoskodni arról, hogy a politikai véleményhez, mint érzékeny személyes adathoz illetéktelen ne férhessen hozzá.
A jogszabály szerint a jelölőszervezetek a választás napja előtti 20. naptól kérhetik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) a választópolgárok adatait, hogy az alapján közvetlenül megkereshessék őket. Problémásnak nevezte, hogy - ellentétben a marketing-célú adatszolgáltatással - a politikai kampánycélú adatkezelést nem lehet letiltani, ennek érdekében jogszabály-változtatást kezdeményez.
Mint mondta, gyakori tévedés, hogy egy nyilvános adatbázist fel lehet használni kampánycélokra, közvetlen levelek küldésére, ugyanis az adatokat csak a nyilvánosságra hozatal céljából lehet kezelni. Ez pedig azt jelenti, hogy például az egyéni vállalkozók adatait tartalmazó adatbázisokat, nyilvános szakértői névjegyzékeket tilos kampánycélra felhasználni. Ettől eltérően azonban a közfeladatot ellátó szerv vezetőjének munkahelyi címére lehet kampánylevelet küldeni.
A telefonos kampánnyal kapcsolatban megjegyezte: a nyilvános telefonkönyvből azon előfizetőket lehet felhívni, akik hozzájárultak számuk közzétételéhez és nem zárták ki, hogy tájékoztató célú üzenetekkel keressék meg őket. Ugyanakkor a telefonkönyvből "generált" lakcím-adatbázist tilos felhasználni kampánycélú postai levelezésre.
A számgeneráláson alapuló automatizált hívórendszer alkalmazása tilos, mivel így olyan számokat is felhív a rendszer, amelyek titkosak, vagy amelyek előfizetői kifejezetten elzárkóztak a tájékoztató hívásoktól. A nyilvános adatokból dolgozó, az előfizetők rendelkezéseit figyelembe vevő, vagy a szimpatizánsok által önként rendelkezésre bocsátott telefonszámokat azonban fel lehet hívni kampánycélból.
Kampánycélú e-mailt kizárólag azoknak a felhasználóknak lehet küldeni, akik ehhez korábban egyértelműen hozzájárultak, más forrásból, például az internetről gyűjtött e-mailekre azonban nem lehet kampányüzenetet küldeni.
OLDALTÖRÉS: Májusban ülhet össze az új Országgyűlés
Májusban ülhet össze az új Országgyűlés
Májusban ülhet össze az új Országgyűlés
Májusban ülhet össze az új Országgyűlés
A tavaszi parlamenti választás után egy hónapon belül kell összeülnie az új Országgyűlésnek; az elmúlt három törvényhozási választás alkalmával a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.
A tavaszi általános országgyűlési választás időpontját Sólyom László köztársasági elnök tűzi ki. Az államfő decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választást - így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lesz.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra, így Sólyom László - ha április 11-én lesz az első forduló - legkésőbb január 28-án hirdeti ki az országgyűlési választás időpontját.
A második fordulót az első forduló után két héttel kell megtartani. Még aznap este közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg.
A külföldi szavazatokat tartalmazó urnákat a választást követő négy napon belül kell Magyarországra szállítani; ezeket az Országos Választási Bizottság a választást követő ötödik napon bontja fel, csoportosítja a voksokat választókerületenként, majd másnap reggel átadja azokat minden választókerületi bizottság elnökének. Még azon a napon a választási bizottság megállapíthatja a végleges eredményt.
A második forduló eredménye tehát a szavazást követő szombaton este alakul ki. Az eredmény ellen jogorvoslatot lehet kérni, a területi választási bizottságokhoz fellebbezést, ezt követően a megyei bíróságokhoz felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslatokat egynapos határidővel kell benyújtani és elbírálni.
Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt három törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.
