Kiszolgáltatottabbak lesznek a munkavállalók?

 A Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete alapján a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 nappal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány garantálja a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót. Hozzátette: a védett kor intézményének biztosítása már a szociális konzultációval eldőlt, ahogyan az is, hogy a munka törvénykönyvébe be kell épülnie annak, hogy a "segély helyett a munkalehetőség biztosítása a kívánatos út". A kormany.hu honlapon olvasható tervezetben nem szerepel az a jelenlegi rendelkezés, hogy a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntethető meg.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja. Lázár János az MTI megkeresésére kiemelte: ma az ország egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég munkahely, s ez számos össztársadalmi probléma forrása. Magyarország megújulása elképzelhetetlen új munkahelyek nélkül, azok létrehozásához azonban új szemlélet és új szabályok is szükségesek - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a munka törvénykönyvét 1992-ben fogadta el az akkori Országgyűlés, ám az elmúlt években minden szereplő, így a munkavállalói és munkaadói szervezetek, sőt a korábbi kormányok is szerettek volna átfogó módosítást végrehajtani a csaknem húsz éve elfogadott jogszabályon.

MSZP: még kiszolgáltatottabbak lesznek a munkavállalók

Az MSZP szerint az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat a munka törvénykönyvének tervezett módosítása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken a kormányzati honlapon hozta nyilvánosságra jogszabálytervezetét. Eszerint a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 nappal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne.

Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke hétfői sajtótájékoztatóján az előterjesztést úgy értékelte: az újabb lehetőségeket ad a munkaadóknak a munkavállalókkal szemben. Véleménye szerint a kormány a tervezett változtatásokkal azt kompenzálná, hogy a 300 ezer forint alatt keresők esetében előírt béremelést nem teljesítő vállalatokat a jövő évtől szankcionálni fogják.

Rámutatott, hogy az európai normák egyszerre tartják fontosnak a munkaerő rugalmasságát és a foglalkoztatás biztonságát, illetve a munkavállalói jogok garantálását, amelyek közül a nemzetgazdasági tárca javaslata szerinte csak az előbbire van tekintettel.

Gúr Nándor kifogásolta, hogy a törvénytervezet a túlórapótlékok kifizetése helyett szabadidőt adna a dolgozóknak, ugyanis - tette hozzá - annak kiadása bizonytalan, különösen a legkiszolgáltatottabb dolgozói csoportoknál. Bírálta a felmondási tilalmak tervezett megszüntetését, mindenekelőtt azt, hogy terhes, illetve gyesen, gyeden lévő anyákkal is közölhető volna a felmondási szándék. Az MSZP-s képviselő kitért arra is, hogy a kártérítési kötelezettség kiterjesztése az elmarasztalt munkavállalók ellehetetlenüléséhez vezethet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát a kormány még nem tárgyalta, az azzal kapcsolatos javaslatokat írásban várják.

LMP: a kizsákmányolás törvénykönyvének tervezete készül

Az LMP véleménye szerint a munka törvénykönyvének pénteken napvilágot látott tervezett módosítása a „kizsákmányolás törvénykönyvének tervezete” – mondta Kaufer Virággal közös, hétfői sajtótájékoztatóján Schiffer András. A frakcióvezető szerint a miniszterelnök úgy gondolja, hogy a munkavállalói védelem leépítésével lehet az ország versenyképességét fokozni.

A politikus azt mondta, a megjelent tervezettel „teljesen világossá tette a kormány, hogy be kívánja teljesíteni a kaszárnyakapitalizmusnak azt a vízióját, amit Orbán Viktor a napokban is, az elmúlt hónapokban is felvázolt”.

A kiszolgáltatottság növelése árán egyetlen ország versenyképességét sem lehet fokozni, így csak az emberek életminősége romlik – szögezte le Schiffer András.

A frakcióvezető azt kérte: ha a kormányfő komolyan gondolja, hogy szembe megy saját korábbi ígéreteivel és a szociális konzultáción kapott válaszokkal, akkor „vesse alá terveit a nép akaratának és álljanak ők is az LMP népszavazási kezdeményezése mögé”.

Schiffer András kijelentette, hogy a tervezet kárfelelősségre vonatkozó részéből pontosan kiviláglik, hogy a jogszabály „a tőkéseknek készül, azoknak készül, akik ma is minden rendezvényen együtt paroláznak Orbán Viktorral. Azoknak a nagytőkéseknek, akik már ( )  több hasonló tervezetnek a szövegét írták”.

Beszédesnek nevezte, hogy az elképzelés le akarja építeni a kollektív jogokat, megszünteti a szakszervezeti vezetők védettségét, rontja a szakszervezetek pozícióját. Hozzátette, mindez úgy történik, hogy a jelenleg hatályos munka törvénykönyve és az elmúlt húsz év munkajogi szabályozásai sem nyújtottak megfelelő védelmet a munkavállalóknak.

Kaufer Virág a párt részletes álláspontját ismertetve kijelentette, hogy ha életbe lépnek a tervezett változtatások, akkor „egészen biztos, hogy végzetesen kiszolgáltatottá válik az átlagos munkavállaló Magyarországon”.

Szavai szerint ez „szembemegy” a kormány saját programjával és a szociális konzultáció eredményével is. Példaként említette, hogy megszűnik a védett kor intézménye illetve a munkavállalónak olyan kockázatokért is felelősséget kell vállalnia, ami a munkaadó felelőssége lenne.

Felhívta a figyelmet, hogy a kontinens más országaiban a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével párhuzamosan az állam rendkívül erős szociális védőhálót hozott létre.

Jobbik: a kormány támadást indított a munkavállalók ellen

A Jobbik szerint miközben a kormány egyfolytában munkahelyteremtésről beszél, addig az új Munka törvénykönyvében éppen arra teremt kereteket, hogy a növekvő munkamennyiséget ne újabb munkaerő alkalmazásával végeztessék el a foglalkoztatók - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Bertha Szilvia.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a tervezett változtatásokkal a kormány arra ösztönzi a cégeket, hogy a növekvő munkamennyiség elvégzésére ne újabb munkaerőt alkalmazzanak, hanem "a meglévőt a végtelenségig dolgoztathassák, majd ha tönkrement, akkor minél kisebb költségekkel, problémamentesebben megszabadulhassanak tőle".    

Mint mondta, a munkavállalók a jelenlegi viszonyok között már a törvényben garantált jogaikkal sem mernek élni, nehogy az utcán találják magukat. Ez már önmagában "lehetőséget ad a kihasználásukra", de az új Munka törvénykönyvének tervezete "törvényi szinten is lehetővé tenné, hogy az emberek végletekig történő kizsigerelése még csak ne is legyen büntethető" - közölte a jobbikos politikus.    

Bertha Szilvia a tervezett intézkedések között a kollektív szerződés hatáskörének szűkítését, a munkahelyi érdekképviseletek és tisztségviselőik jogainak csökkentését, a műszakpótlékok csorbítását és a védettségek csökkentését említette.