Korrektúra 2010 médiakonferencia: megváltozik az MR2 Petőfi Rádió műsora

"Nincs az a kormány, amely ne érezne valamilyen formában ingert arra, hogy a médiához hozzányúljon" - jegyezte meg Heltai Péter producer, hozzátéve: mindkét, kétharmados többséggel rendelkező kabinet (MSZP-SZDSZ, illetve FIDESZ-KDNP) nekilátott e munkának.
   
Szerinte éppen azért kellene felessé tenni a jogszabályt, hogy rendre az aktuális helyzethez alakíthassák, s akik ezt megtették, azok aztán vállalják a felelősséget ezért.
   
Másfél évtizede az volt a rendezőelv, hogy a piac a megoldás; mostanra viszont épp a válság mutatta meg, hogy bizonyos feladatokat az államnak kell ellátnia - mondta Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, aki szerint nem csupán a közmédia, de általában a közintézmények is leértékelődtek.
   
Az 1996-os törvénnyel egy nálunk addig ismeretlen világot próbált szabályozni a parlament - jegyezte meg, amire Baló György, a Magyar Televízió (MTV) főszerkesztője úgy reagált: a másfél évtizeddel ezelőtti médiaszabályozás "a legrosszabb törvény, ami Magyarországon készült a rendszerváltás óta". Deklarált célját sem valósította meg, mivel nem duális médiarendszert teremtett, hanem "kinyírta a köztelevíziózást" - mondta.
   
Baló György szerint az 1996-ban felállt médiarendszer "döntő tapasztalata, hogy a pártok nem fórumnak, hanem célpontnak tekintik a köztelevíziót és a közmédiát általában", mégpedig olyan célpontnak, amit mielőbb el kell foglalni.
   
"A magyar média azt teljesítette, amit az ország" - mondta az egykor televíziós szakemberként dolgozó Bárdos András, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, aki szerint az 1996-os médiatörvény legnagyobb - és az új szabályozással elkerülendő - hibája az volt, hogy konzerválta az aktuális állapotokat.

OLDALTÖRÉS: Szalai Annamária: a legutóbbi törvényjavaslattal kerek egésszé válik a médiavilág

Szalai Annamária: a legutóbbi törvényjavaslattal kerek egésszé válik a médiavilág

Szalai Annamária: a legutóbbi törvényjavaslattal kerek egésszé válik a médiavilág

Szalai Annamária: a legutóbbi törvényjavaslattal kerek egésszé válik a médiavilág

A hétfőn a parlamentnek benyújtott, T/1747-es számú törvényjavaslat a médiaszabályozás kiteljesedése, ez teszi kerek egésszé az új médiavilágot - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kedden Tihanyban, a Korrektúra 2010 médiakonferencián.

"Sokan vártuk ezt a pillanatot" - kezdte köszöntőjét Szalai Annamária, majd röviden vázolta a Fidesz által benyújtott ötpontos médiacsomag állomásait.  Mint emlékeztetett: már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül "tengődtek", miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken - hangsúlyozta.
   
Az eddig fennálló Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Szerinte már az sem volt tartható, hogy egy 15 éve íródott médiatörvényre hivatkozva próbálta a médiavilág érvényesíteni a közösség érdekeit - tette hozzá.
   
Mint kiemelte, a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon. A közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett - jegyezte meg.
   
"Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - jelentette ki az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy az új törvénycsomag új szemléletet tükröz. A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.
   
Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben.

OLDALTÖRÉS: Racionális döntés a közmédia hírgyártásának összevonása

Racionális döntés a közmédia hírgyártásának összevonása

Racionális döntés a közmédia hírgyártásának összevonása

Racionális döntés a közmédia hírgyártásának összevonása

Racionális döntésnek nevezte a közmédiumok hírgyártásának összevonását a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, az RTL Klub programigazgatója és egy médiaközgazdász is a Korrektúra 2010 konferencia egyik keddi kerekasztal-beszélgetésén.

Az egymással versengés helyett egységes cél érdekében dolgozó közmédiumok a mainál olcsóbban és hatékonyabban működnek majd, de minden egyes megtakarított forintot magyar tartalom készítésébe kell fordítani - hangoztatta Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.
   
A két köztévé két-két csatornájának összefogásával "hihetetlen esélyünk van arra, hogy a közszolgálati televíziózást meg tudjuk újítani" - mondta, célként említve, hogy egy fokozatos átalakítási folyamat végén nézettségben "meg tudjuk közelíteni az RTL Klubot".
   
Ha egy nagy kereskedelmi tévé több csatornát is működtet, azok híradóit minden bizonnyal egy központban készítenék - vélekedett Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki a színvonalat és a nézettséget szembeállító kérdésre azt mondta: az is siker, ha egy adó nem hozza ugyan a legnagyobb nézettségi mutatókat, de eléri az adott produkcióval megcélzott csoportot.
   
Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa arról beszélt: az összevonást tulajdonképpen már korábban meg kellett volna lépni. Megemlítette: a felnövekvő nemzedékek már nem rádióban, tévében gondolkodnak, ezért nagyon nagy tudatossággal kell megtervezni, hogyan és hol érhetőek el közszolgálati tartalmakkal ezek a korosztályok.
   
Szerinte ahhoz mérhető "átfordításon" kell átesniük ezeknek a cégeknek, amely a Magyar Rádió pár évvel ezelőtti átalakításához hasonló mértékű. A médiatörvény tervezetének hiányosságaként említette, hogy a normaszöveg nem határozza meg pontosan, mit is jelent 2010-ben a közszolgálatiság.

OLDALTÖRÉS: Újhelyi Zoltán: lesz változás a Petőfin, de irányát nem a rögeszmék fogják meghatározni

Újhelyi Zoltán: lesz változás a Petőfin, de irányát nem a rögeszmék fogják meghatározni

Újhelyi Zoltán: lesz változás a Petőfin, de irányát nem a rögeszmék fogják meghatározni

Újhelyi Zoltán: lesz változás a Petőfin, de irányát nem a rögeszmék fogják meghatározni

Lesz változás a Petőfi Rádió műsorában, de irányát nem a rögeszmék, nem az előítéletek, hanem praktikus célok fogják meghatározni - mondta Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese a Korrektúra 2010 című médiakonferencián kedden Tihanyban, A szavak ereje című pódiumbeszélgetésen.

A hétfőn benyújtott 174 oldalas törvénytervezet önmagáért beszél; olyan lehetőségeket ad a műsorkészítőknek, amely eddig nem állt rendelkezésre - mondta.
   
A vezérigazgató-helyettes úgy véli: a Kossuth Rádió lefedettségén jó lenne pozitív irányban változtatni. Mint mondta, jelenleg 13 helyi adóállomás kialakítása van folyamatban, de eddig csak kettő épülhetett meg. Arra a kérdésre, hogy a nagyobb lefedettség két közszolgálati rádiócsatorna frekvenciacseréjével érhető-e el, Újhelyi Zoltán úgy válaszolt: "benne van a lehetőség".
   
A Petőfi Rádióról szólva elmondta: a csatorna által kínált zenének az is lehet a funkciója, hogy átvezesse a közszolgálati adókhoz a fiatalokat.
   
Tiszttartó Titusz, a Class FM programigazgatója ugyanezen a pódiumbeszélgetésen azt mondta: nem örülne, ha drasztikus változás állna be a Petőfi műsorában, de ha ez mégis megtörténik, a Class FM fel van rá készülve. "Fontos a Petőfi által kiszolgált fiatal célcsoport" - fogalmazott.
   
Módos Márton, az InfoRádió főszerkesztője azt mondta: az előző médiatörvény olyan rossz volt, hogy ahhoz képest bármi jobb. A mostani tervezet előrelépés az előzőekhez képest - hangsúlyozta. Szerinte az 1996-os jogszabály egy nem létező, torz piacot hozott létre, amelyben minden szabály a televíziózásra volt kitalálva. Ez "gigantikus televíziós túlsúlyt" hozott létre a médiaszektorban, ami a bevételeken is látszik. Az új jogszabállyal jelentős hátrányt kell ledolgozni, és egyúttal meg kell nézni, hogy melyek a piac vadhajtásai.
   
A "nemzeti együttműködés eszközével élve" eljuttatták javaslataikat a törvényalkotókhoz, és meglátják, hogy ezek érvényesülnek-e majd - mondta az InfoRádió főszerkesztője. A hírek médiumok számára ingyenessé tételének tervéről szólva Módos Márton azt mondta: a hírek minőségétől, előállításuk gyorsaságától is függ, hogy érdemes lesz-e őket beszerezni.
   
Újhelyi Zoltán a hírek ingyenességéről úgy vélekedett: ezzel az új tervvel nem jön létre hírmonopólium, egy kereskedelmi rádió attól még dönthet amellett, hogy saját erőforrásaival szerzi be a hírt, és saját tudósítóját küldi ki az eseményre.
   
Újhelyi Zoltán azt mondta, a közmédiumok egymáshoz való közeledése a hírműsorokban is érződni fog, hiszen egy külföldi tudósító írott és hangos anyagot is el tud készíteni.
   
Módos Márton hozzáfűzte: a BBC tudósítói kötelesek több felhasználói felületre dolgozni, tehát a brit közszolgálati rádiónak, televíziónak, online-nak és a BBC világszolgálatnak is le kell adni a tudósítást. Hasonló munkamódszerre itthon is akad példa: az MTI római tudósítója egyben a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítója is, és erre a fajta újságírói munkára az új médiatörvény-tervezet kifejezetten lehetőséget is ad - mondta Módos Márton.

OLDALTÖRÉS: Élesedő hírversenyre számítanak a tartalomszolgáltatók

Élesedő hírversenyre számítanak a tartalomszolgáltatók

Élesedő hírversenyre számítanak a tartalomszolgáltatók

Élesedő hírversenyre számítanak a tartalomszolgáltatók

A hírverseny további élesedésére számít a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke; Gerényi Gábor erről a Korrektúra 2010 tihanyi konferencia egyik keddi kerekasztal-beszélgetésén szólt.

A következő évtized "nagyon kemény lesz mindannyiunknak" - mondta, s egy felvetésre válaszolva megemlítette, alig néhány honlap él meg abból, hogy automatikusan felpakolják a híreket, ahogy a nagy keresők vagy tartalomboltok piaca is kevés szereplős.

A táblagépeket övező várakozást a kilencvenes évekbeli CD-ROM-lázhoz hasonlította; ezt a helyzetet a megérkező ingyenes internet gyökeresen megváltoztatta. Arról is beszélt, hogy eladni elsősorban gazdasági, üzleti információkat lehet; szórakoztató tartalomért szinte képtelenség pénzt kérni. A közmédiumok közös hírportáljáról szólva arra emlékeztetett: a BBC-nél jól működik ez a modell.
   
Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője szerint egy jól működő médiarendszernek szüksége van egy átfogó hír- és képszolgáltatást nyújtó, megbízható, kiegyensúlyozott, szakmailag korrekt hírügynökségre. Megemlítette: a hírügynökségek korábban jól működő üzleti modelljét az internet elterjedése borította fel, hiszen a világháló révén a közzététel után egy másodperccel már olvasható egy anyag; erre a fejleményre máig keresik a választ ezek a cégek.
   
Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője megjegyezte: nekik nem rossz a közszolgálati hírgyár kialakítása, hiszen fokozza a versenyt, ennek révén a hírek iránti érdeklődést, ráadásul így minden médiumnak ki kell találnia, milyen pluszt tud a hírügynökségi anyaghoz fűzni.

OLDALTÖRÉS: Politológusok: nincs tét a média és a politika kapcsolatában

Politológusok: nincs tét a média és a politika kapcsolatában

Politológusok: nincs tét a média és a politika kapcsolatában

Politológusok: nincs tét a média és a politika kapcsolatában

Mára elveszett a politika és a média kapcsolatában a tét - értettek egyet a Korrektúra 2010 tihanyi konferencia kedd délutáni kerekasztal-beszélgetésén részt vevő politológusok.

"Egészen eltérő médiavilágok működnek, ahol a politikus biztonságban érezheti magát", tudhatja, melyiküktől mit várhat - mondta Török Gábor, a Vision Consulting igazgatója, hozzátéve: ez a helyzet akkor változhat, ha az újságírók önálló szereplőkké válnak, tisztában vannak azzal, hogy lehet saját nézőpontjuk. Szerinte ez a rendszer nem a médiát és a közvéleményt, hanem a politikusok érdekeit szolgálta.
   
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet: amint a média kezdi megközelíteni a valódi döntéshozatal szintjét, az visszahúzódik egy láthatatlanabb szférába. Megemlítette: az utóbbi években a jobboldali média volt sikeresebb, mivel sikerült több olyan témát napirendre tűznie, amely aztán befolyásolta a választások kimenetelét.
   
Giró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója szerint ez utóbbi kérdésben a túloldal tehetetlensége is szerepet játszott. Megjegyezte: a politikusok jelentős hányada nem látja át a média működési mechanizmusait, így nem is tud befolyást gyakorolni ezekre az orgánumokra.
   
A tétnélküliség előzményeiről szólva Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója megjegyezte: egy Kádár-kori berögződés - a politikus sarokba szorítása - okozta, hogy a rendszerváltás után az újságírók összetévesztették az ellenzékiséget a kritikus magatartással. Szerinte ez a mai napig rányomja bélyegét Magyarországon a politika és a média kapcsolatára.

OLDALTÖRÉS: A közmédiumok normatív támogatásáról is szól az új törvénytervezet

A közmédiumok normatív támogatásáról is szól az új törvénytervezet

A közmédiumok normatív támogatásáról is szól az új törvénytervezet

A közmédiumok normatív támogatásáról is szól az új törvénytervezet

A közmédiumok normatív támogatásának lehetősége benne van az új médiatörvény tervezetében - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Korrektúra 2010 médiakonferencia fórumán kedden Tihanyban; a médiahatóság elnöke szerint "ez a törvénytervezet legnagyobb csodája".

A médiahatóság munkájáról Szalai Annamária elmondta: az intézmény elnökének és a médiatanácsnak normaalkotási lehetősége lesz, ezáltal gyorsan reagálhatnak a médiavilág változásaira. Ez a gyakorlat a médiaszolgáltatókkal való partneri viszony kialakítását segíti elő. Az NMHH-nak ezentúl piacfelügyeleti szerepe is lesz, továbbá ágazati vizsgálatokat is végezhet. 

Koltay András, a médiatanács tagja azt mondta, hogy a hatóságon belül panaszkezelő szerv is működik: a médiabiztos elé a törvénybe nem ütköző, de fogyasztói érdeksérelmet okozó ügyeket lehet vinni.
   
Szalai Annamária szerint már lehet érezni a konvergens hatóság, tehát a médiahatóság és a hírközlési felügyelet összevonásának előnyeit. Az NMHH az átszervezés utolsó fázisában van - fűzte hozzá. Szavai szerint a legnagyobb feladat a digitális átállásra való felkészülés, illetve a hatósági eljárások egységesítése.     
   
A csatornákon a magyar tartalmak növeléséhez inspiráció kell - mondta kérdésre válaszolva a hatóság elnöke, utalva a hétfőn nyilvánosságra került új médiatörvény erre vonatkozó iránymutatásaira. 

OLDALTÖRÉS: Nem rendezi át a reklámpiacot a tervezett új médiaszabályozás

Nem rendezi át a reklámpiacot a tervezett új médiaszabályozás

Nem rendezi át a reklámpiacot a tervezett új médiaszabályozás

Nem rendezi át a reklámpiacot a tervezett új médiaszabályozás

Nem rendezi át a reklámpiacot a most nyilvánosságra hozott médiatörvény-tervezet - mondták a tihanyi Korrektúra 2010 médiakonferencia egyik keddi kerekasztal-beszélgetésén az RTL Klub, a TV2 és a Magyar Televízió illetékesei.

Az új rendelkezéseknek "inkább korrekciós hatást" tulajdonított Kovács Krisztián, a TV2 kereskedelmi igazgatója. Egy kérdésre válaszolva jelezte: örültek volna, ha a közszolgálati médiumok a jövőben nem sugározhatnak reklámot, hiszen így nagyobb bevétel jutott volna nekik.
 
Osztotta az utóbbi véleményt Vidus Gabriella, az RTL Klub reklámlehetőségeit értékesítő R-Time ügyvezető igazgatója, megjegyezve, az új szabályozás nem jelenti azt, hogy a mostaninál több pénz lesz a hirdetési piacon.
   
Mint mondta, a formálódó új rendszerben vannak homályosan körülírt területek, ilyen például a termékelhelyezés témája, de ezeket a kérdéseket az elmúlt másfél évtizedben már alaposan körüljárták, kitapasztalták, hogy mit szabad, illetve mire vevő a piac.
   
Schatz Péter, az MTV üzleti és termékfejlesztési igazgatója a termékelhelyezés kapcsán arról beszélt: ez már a jövő lekérhető szolgáltatásokat kínáló médiájának technológiája, amely azt célozza, hogy "a néző a reklámot ne tudja kikerülni".
   
"Ennek a törvényjavaslatnak a közszolgálat egyértelmű nyertese, gazdasági tekintetben is" - mondta.
   
Más szempontból tekintett a kérdésre Somlói Zsolt, a Mindshare médiaügynökség ügyvezető igazgatója, megjegyezve: néhány gyógyszergyárat leszámítva nem vonz el szignifikáns reklámpénzt a Magyar Televízió.
   
Hozzátette: Magyarországon 1997 óta folyamatosan csökkentek a tévés reklámárak, kivételt csak a 2002 és 2004 közötti időszak jelentett. Így Magyarországon ma harmadannyi pénzből lehet elérni egy nézőt, mint a cseh piacon.