Médiatörvény:Schmitt Pál aláírta (Frissítve)

Schmitt Pál szignálta a médiatörvényt, amit csütörtökön kézbesítettek a közlönykiadóhoz. Az origo értesülését az Index kérdésére a Magyar Közlöny szerkesztőségében megerősítették: a törvény több ezer oldalnyi egyéb jogszabállyal, zsákokban érkezett a szerkesztőségbe, az egyik munkatárs szerint az várhatóan pénteken megjelenik a hivatalos lapban.

A törvényt december 21-én hajnali fél négykor fogadta el a parlament. Kövér László házelnök 23-án írta alá, és a parlament sajtóosztálya szerint aznap továbbították a köztársasági elnöknek aláírásra. Mivel a parlament sürgős kihirdetést kért az elnöktől, ezért Schmittnek öt naptári napja volt, az államfőnek ettől számítva öt munkanapon belül kell a törvényt aláírnia. Ez a karácsonyi munkaszüneti napok miatt hivatalosan december 31-én jár le.

A törvénytervezethez a képviselők összesen 231 módosító javaslatot nyújtottak be, és még közvetlenül a végszavazás előtt is 22-ről döntöttek. Az elfogadott jogszabály egységesített szövege azóta sem jelent meg  sehol, így arra sem az érintett államigazgatási szervezetek, sem a médiaszolgáltatók nem tudnak felkészülni.

Az origo információi szerint a belföldi és külföldi  tiltakozást is kiváltó jogszabályt már aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök, és az államfő hivatala már tovább is küldte azt a közlöny kiadójának. A lap szerkesztőségében ezt az origo-nak meg is erősítették, de azt mondták: több más, szintén a parlament utolsó ülésnapjain elfogadott törvényével együtt egyelőre még zajlik a szabályozás szövegének korrektúrázása, amivel várhatóan csak 31-re végeznek.
A jogszabály várhatóan csak a hatályba lépése előtti napon, tehát december 31-én jelenik meg a Magyar Közlönyben.

OLDALTÖRÉS: Navracsics: a jogszabály kiállja az európai értékek próbáját

Navracsics: a jogszabály kiállja az európai értékek próbáját

Navracsics: a jogszabály kiállja az európai értékek próbáját

Navracsics: a jogszabály kiállja az európai értékek próbáját

Navracsics Tibor szerint a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemények pedig, úgy látja, politikai motivációt rejtenek. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnökének írt válaszlevelében közölte.

A Financial Times című brit napilap egy múlt heti cikkében jelentette, hogy levélben érdeklődik a médiatörvényről a magyar kormánynál Neelie Kroes. Navracsics Tiborhoz írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kérte, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal.
   
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján is olvasható válaszlevelében Navracsics Tibor azt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."
   
A tárcavezető felidézi, hogy a magyar Országgyűlés december 21-én több mint kétharmados támogatással fogadta el az új médiatörvényt, amely "a mára már idejétmúlt és ellentmondásos" médiaszabályozást váltja fel. Az új szabályozás a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésére vár.
   
Navracsics Tibor közölte: a médiatörvény hivatalos angol fordítása - tekintettel a törvény szövegének terjedelmére - egy hét múlva áll rendelkezésre. "Hozzám intézett levele alapján úgy vélem, kérése valójában arra irányul, hogy a megszületett törvény hiteles fordítását minél hamarabb juttassam el Önhöz - erről természetesen haladéktalanul intézkedtem" - írja, hozzátéve, hogy addig is, illetve azt követően is készek minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani.
   
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza, meggyőződésük szerint a törvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, ezért kéri Neelie Kroest, hogy a törvény szövegének gondos tanulmányozása után fogalmazza meg konkrét kérdéseit, amelyekre a magyar szakemberek haladéktalan és maradéktalan választ adnak majd. Biztos benne, hogy mindezek után az Európai Bizottság hiteles és mértékadó véleményt tud majd alkotni az új magyar médiaszabályozásról.
   
Navracsics Tibor a törvény pontos szövegének ismerete hiányában megfogalmazott politikai álláspontokkal és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent véleményekkel nem kíván foglalkozni. "Levelében Ön is +számos kommentátor+ véleményére hivatkozva fogalmaz meg kételyeket a magyar kormány demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban, nem pedig a szöveg és a konkrét intézkedések ismeretében" - írja.
   
"Meggyőződésem - miként feltételezem alelnök asszony meggyőződése is -, hogy a kérdés valós megítélése csakis az objektivitás és a vélemények egyensúlya alapján elképzelhető. Minden ellenkező kísérlet, a törvény konkrét szövegét és intézkedéseit figyelmen kívül hagyó, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt. Meggyőződésem, hogy ennek elkerülése mind alelnök asszony és az Európai Bizottság, mind pedig Magyarország kormányának elemi érdeke" - fejti ki a miniszterelnök-helyettes.
   
A válaszlevélben arra is kitér, hogy 1989-90-ben a Fidesz volt az a politikai erő, amely legharcosabban állt ki a szabadság értékei mellett a több mint negyven évig uralkodó kommunista diktatúra ellenében. "Erőfeszítésünk és kitartásunk következtében Magyarország ma jogállam, ahol a média sokszínűségét, a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat az európai értékek és jogszabályok mentén garantálja az alkotmány és a magyar jogrendszer. Nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, mely elkötelezettebb lenne a fenti értékek és elvek mellett" - összegzi.

OLDALTÖRÉS: MSZP: Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet a jogszabály

 MSZP: Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet a jogszabály

 MSZP: Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet a jogszabály

 MSZP: Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet a jogszabály

Csalódottan vette tudomásul az MSZP, hogy az origo.hu hírportál értesülése szerint Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiatörvényt. A szocialisták alelnöke szerint a jogszabály hatályba lépése elszigetelheti Magyarországot.

Kovács László csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az államfő a jogszabály aláírásával figyelmen kívül hagyta a médiatörvény hazai elutasítását és az azt övező példátlanul széleskörű nemzetközi tiltakozást, nem élt azzal a lehetőséggel, hogy megóvja az Európai Unió soros elnökségét január elsején átvevő Magyarországot a várhatóan botrányos nemzetközi következményektől, az elszigetelődéstől.

A politikus úgy fogalmazott: az államfő elmulasztotta bizonyítani, hogy "valóban az emberek embere, nem Orbán Viktor akaratának szolgai végrehajtója", így döntésével osztozik a kormánynak és a parlamenti többségnek a médiatörvény elfogadásáért viselt felelősségében.
   
Az MSZP csütörtökön egy közleményt is eljuttatott az MTI-hez. Ebben Lendvai Ildikó és Mandur László azt írja, hogy a szocialista párt megteszi azt, ami Schmitt Pál kötelessége lett volna, azaz soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért.
   
Az origo.hu csütörtöki információja szerint a köztársasági elnök már aláírta a médiatörvényt, a jogszabály azonban várhatóan csak a hatályba lépése előtti napon, december 31-én jelenik meg a Magyar Közlönyben. (A hivatalos közlönynek csütörtökön két száma jelent meg, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló - múlt hétfőről keddre virradóra elfogadott - törvényjavaslatot viszont egyikben sem tették közé. A parlament akkor a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.)
   
Ugyanakkor a Magyar Közlöny szerkesztősége azt közölte a hírportállal, hogy folyamatban van a szabályozás szövegének korrektúrázása, amivel várhatóan csak december 31-ére végeznek.
   
Az MTI kérdésére az origo.hu értesülését a Köztársasági Elnöki Hivatal nem kívánta kommentálni.

OLDALTÖRÉS: A német kormány a törvény átdolgozását várja

A német kormány a törvény átdolgozását várja

A német kormány a törvény átdolgozását várja

A német kormány a törvény átdolgozását várja

A német kormány azt várja, hogy Magyarország átdolgozza a nemzetközileg bírált médiatörvényt - nyilatkozott a Frankfurter Rundschau csütörtöki számában a német külügyminisztérium államminisztere. Martonyi János külügyminiszter szerint az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának.

A szabaddemokrata párti (FDP) Werner Hoyer, aki egy hete közleményben fejezte ki aggodalmát a magyar jogszabály miatt, a dpa hírügynökség jelentése szerint a német napilapnak nyilatkozva kijelentette: "jó lenne, ha az ez a téma gyorsan eltűnne a világból". Magyarországgal szemben, amely január 1-jétől fél évre átveszi az Európai Unió elnöki tisztét, különösen nagy a követelmény, hogy tartsa magát az összes európai szabályhoz - figyelmeztetett a német államminiszter. Az Európai Unióban az alapjogok tiszteletben tartását "minden kétséget kizáróan biztosítani kell" - tette hozzá.
   
Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának helyettes vezetője ugyancsak a Frankfurter Rundschauban nyilatkozva kijelentette, hogy a médiatörvény kétségtelenül vét az európai értékek ellen. Az osztrák politikus közölte, hogy Magyarországot "nagyon alapos politikai megfigyelés" alá fogják helyezni. Ha a törvényt teljes szigorában alkalmazzák, és újságírókra rendszeresen nyomást gyakorolnak, az EP "a szavazati jog megvonásának eszközével is bizonyosan élni fog" - mondta.

OLDALTÖRÉS: Süddeutsche Zeitung: Európa szabadságáról van szó

Süddeutsche Zeitung: Európa szabadságáról van szó

Süddeutsche Zeitung: Európa szabadságáról van szó

Süddeutsche Zeitung: Európa szabadságáról van szó

A magyar médiatörvénnyel foglalkozik A magyar precedens: Európa szabadságáról van szó című csütörtöki kommentárjában a Süddeutsche Zeitung.

A liberális német újság azt írja, hogy a magyar médiatörvény támadás a demokrácia egyik alappillére ellen, ezért jogosak a tiltakozások. Ha az Európai Unió nem reagál, és nem indít eljárást Budapest ellen, az a veszély áll fenn, hogy kifelé szavahihetőségét, befelé pedig összetartó erejét veszíti el.
   
Az új médiatörvény, "amellyel Magyarországon gyakorlatilag kivégezték a sajtószabadságot", az európai értékrend alapjait sérti meg. Ha marad a törvény, és semmit sem tesznek ellene, veszélyes iskolát teremthet, mert Orbán Viktor, "a budapesti erős ember" nem az egyetlen állam- vagy kormányfő, akinek a szemében szálkát jelent a sajtószabadság.
   
A kommentár szerint nemcsak Magyarországról, hanem Európáról és a szabadságról is szó van. Kelet-Európában mások is megpróbáltak Nyugat-ellenes hangulatkeltéssel mozgósítani saját nacionalista ízű politikájuk bírálói ellen, de ez Lengyelországban és Csehországban is kudarccal végződött. Magyarország ennek ellenére erre a veszélyes tévútra lépett.
   
Magyarország elfelejti, hogy a NATO- és EU-csatlakozással maga is a Nyugat része lett. A Nyugat pedig nemcsak földrajzi, hanem politikai fogalom is. Beletartozik a demokrácia, jogállamiság, emberi jogok és szabadság, ezen belül a sajtószabadság. Magyarország elkötelezte magát ezen értékek mellett, amikor hat éve saját elhatározásból az EU tagja lett.
   
Ennélfogva a magyar médiatörvény egész Európa belügye. Az elmúlt nyáron Franciaországon teljes joggal kérte számon Európa a romaügy kezelését. A magyar ügyet éppen olyan gondos, ha nem még gondosabb vizsgálat alá kell vonni. Az előbbi esetben az európai polgárok szabad mozgása forgott kockán, az utóbbiban viszont a demokrácia egyik alappillérének a megtámadásáról van szó - írja.
   
Jörg Haider szélsőjobboldali pártjának az osztrák kormányba történt bevonását követő európai botrány után került be az uniós szerződésekbe a 7. cikkely, hogy elkerülhető legyen a nyers populizmusba és nacionalizmusba való visszaesés. Ennek alapján minden olyan tagország, ahol fennáll "az általános értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye", felelősségre vonható, és legrosszabb esetben büntetésként akár a szavazati jogtól is megfosztható.
   
A német lap nehezen érti, hogy miért burkolózik hallgatásba napok óta "a szerződések őre", az Európai Bizottság és az Európai Tanács. Az lehet a magyarázat - írja -, hogy a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, amely nemcsak az európai kormányok, hanem a Bizottság és a Tanács elnökét is adja. De a 7. cikkely a Bizottság és a tagállamok mellett egy harmadik garanciát is megjelöl: az Európai Parlamentet. Amúgy is ez lenne a megfelelő hely, ahol egy ilyen súlyú ügyet tárgyalhatnának. A lap szerint az EP-képviselőknek kellene rákényszeríteniük a Tanácsot, hogy indítson eljárást Magyarország ellen.
   
Természetesen kínos egy ilyen, éppen egy EU-elnökséget ellátó tagállam elleni eljárás, de még kínosabb, ha nem veszélyesebb lenne, ha Orbán pártpolitikai megfontolásból vagy gyávaságból megúszná az európai értékek elleni támadását. Mert egy olyan uniónak, amely a saját értékeit sem védelmezi, és nem fordul szembe a tekintélyelvű és nacionalista tendenciákkal, maguk az európaiak fognak hátat fordítani - fejeződik be a Süddeutsche Zeitung kommentárja.

OLDALTÖRÉS: LMP: méltatlan, hogy Schmitt Pál még nem nyilatkozott az ügyben

LMP: méltatlan, hogy Schmitt Pál még nem nyilatkozott az ügyben

Az LMP érthetetlennek és méltatlannak tartja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök még nem nyilatkozott arról, aláírja-e a parlament által múlt héten elfogadott médiatörvényt.

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az már tudható, hogy mi a véleménye a hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek, lapoknak és politikusoknak, de azt még nem tudni, hogy mit gondol az államfő.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy a csütörtök délután megjelent Magyar Közlönyben sem szerepel a január elsején életbe lépő törvény. Az LMP csak egy mentséget tud felhozni: "Schmitt Pál még nem szedte össze a bátorságát ahhoz, hogy kimondja, a törvény számára is elfogadhatatlan" - olvasható a közleményben.
   
Az LMP ismét arra kérte az államfőt, hogy ne írja alá "ezt az ordítóan alkotmányellenes törvényt", és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíráságtól.

OLDALTÖRÉS: Martonyi: az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának

Martonyi: az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának

Martonyi: az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának

Martonyi: az aggodalmak beigazolódása esetén van helye markáns kritikának

Martonyi János külügyminiszter szerint csak akkor lenne szabad "markáns véleményeket" megfogalmazni a magyar médiatörvénnyel szemben, amennyiben a visszaélés veszélyéről szóló aggodalmak "beigazolódni látszanak".

A külügyi tárca vezetője csütörtökön az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli hírműsorának a külföldön megfogalmazott kritikákról szólva hangsúlyozta: a jogszabály ellen tiltakozók túlnyomó többsége nem olvasta el a törvényt, ezért mindenkinek azt tanácsolja, hogy tanulmányozza a dokumentumot, és ezt követően jelölje meg azokat a rendelkezéseket, amelyek aggodalmat keltenek.   
   
A miniszter kiemelte továbbá, hogy a médiatörvény által biztosított bírósági felülvizsgálat megfelelő biztonságot ad mindenki számára, az Európai Bizottság nem hivatalos vizsgálata pedig reményei szerint "tárgyilagos álláspontot" foglal majd el a magyar médiatörvényről.
   
Európában már korábban is történt olyan eset, amikor előre elítéltek egy országot, ám később nem következtek be a jósolt súlyos események - emlékeztetett Martonyi János, aki szerint a jogszabályt ért nemzetközi bírálatok nem árnyékolhatják be Magyarország január 1-jén kezdődő EU-elnökségét.

OLDALTÖRÉS: Paul Lendvai: sok magyar értelmiségi ismét a Nyugatban bízik

Paul Lendvai: sok magyar értelmiségi ismét a Nyugatban bízik

Paul Lendvai: sok magyar értelmiségi ismét a Nyugatban bízik

Paul Lendvai: sok magyar értelmiségi ismét a Nyugatban bízik

Az Európai Uniónak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos reakcióit elemzi Paul Lendvai a Der Standard csütörtöki számában megjelent kommentárjában.

A liberális osztrák napilapban rendszeresen publikáló vezető ausztriai publicista emlékeztet: nem először fordul elő a történelemben, hogy Magyarország az európai politika tesztjének terepe lett. Így volt ez az 1956-os forradalom véres leverése után, amikor a magyarok hathatós támogatás helyett csak vigasztaló biztatásokat és segélycsomagokat kaptak a Nyugattól, majd pedig az 1989-es rendszerváltás és kockázatos határnyitás után, amikor az első szabadon választott kormány idején kellett eltemetniük a milliárdos nyugati hitelekkel kapcsolatos túlzott reményeiket.
   
Ma, a balliberális tábornak az idei parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett megsemmisítő veresége után sok újságíró és értelmiségi reményeit ismét a Nyugatba, pontosabban az EU-ba veti - írja. Konkrétan a nemrég elfogadott médiatörvény nemzetközileg élesen elítélt rendelkezéseiről van szó, amelyek általános felfogás szerint kitárják az ajtót az állami és az öncenzúra előtt.
   
Éppen Ausztria 2000. évi példája mutatja, hogy a retorikai, végeredményben "fogatlan" szankciók Magyarország ellen kontraproduktívak lennének, sőt akár nevetségesnek is bizonyulnának, miután Herman Van Rompuy, az EU Tanácsának elnöke - éppen a médiatörvény parlamenti elfogadásának napján Budapesten - a magyar miniszterelnökkel való "kiváló együttműködést" dicsérte. Orbán a külföldi kritikára válaszul kijelentette: "esze ágában sincs megváltoztatni a médiatörvényt". A "magyarországi erős ember" túlságosan jól ismeri a képmutató brüsszeli vezetőket, akik kevés kivétellel nem az értékek, hanem csakis és kizárólag az államcsődök és az euró sorsa miatt aggódnak - állapítja meg Lendvai.
   
A publicista a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilapban, ugyancsak csütörtökön megjelent terjedelmes interjúban elemezte az Orbán-kormány politikáját és a magyar EU-elnökség kilátásait. Egyebek között kijelentette, hogy Orbán még az ellenzéki időkben, gazdag magyar nagyvállalkozók segítségével ügyesen jobboldali médiabirodalmat épített ki, és így egyértelmű jobboldali és szélsőjobboldali médiahegemónia alakult ki Magyarországon. Ez szerinte érvényes a nyomtatott sajtóra, a rádiókra és televíziókra egyaránt. Csupán egyetlen terület maradt, amelyet a jobboldal még nem ellenőriz: a blogok és internetes fórumok.
   
Lendvai szerint a magyar lapok nem tájékoztatnak részletesen a médiatörvényre vonatkozó külföldi bírálatokról, csupán összefüggéseikből kiragadott véleményeket közölnek, és összeesküvést emlegetnek. Szélsőjobboldali körök a cionistákat, mások a nemzetközi bankokat teszik felelőssé. A sajtó az ellenvéleményeket figyelmen kívül hagyja, és így sok magyar olvasónak sejtelme sincs arról, hogy a médiatörvényt külföldön elítélik. Nagy kár - véli Lendvai -, hogy nincs már olyan, az egykori Szabad Európa Rádióhoz és az Amerika Hangjához hasonló, magyarul beszélő adó, amely a magyar közönséget a külvilág eseményeiről és a Magyarországról szóló külföldi sajtóbeszámolókról tájékoztatná.