OGY - A regisztrációról és a kampányszabályokról vitatkoztak a képviselők

Az Országgyűlés szerda reggel elsőként az iskolák állami fenntartásába vételét szabályozó törvényjavaslatról tárgyalt.

A Ház ezután arról a kormányjavaslatról vitázott, amely a jövő év elejével állami fenntartásba venne 170, ma a települések által működtetett szociális - fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó -, valamint gyermekvédelmi intézményt.

A Gazdasági Versenyhivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló megtárgyalása után újra megnyílt a választási eljárási törvényjavaslat részletes vitája.

A felszólalók kitértek Puskás Imre és Vas Imre fideszes képviselők kampányszabályokat módosítani kívánó indítványaira is, amelyekben egyebek mellet korlátozásokat javasoltak a médiakampány időszakára.

A részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról

A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról

A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról

A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról

Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Kormány: cél a hatékonyabb ellátás

Soltész Miklós államtitkár előterjesztői expozéjában arról beszélt: az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2013 januári átvételével, a jelenlegi rendszer átszervezésével, de újabb költségvetési kiadásokat nem generálva biztosítja az állam a sérült emberek, valamint a rászoruló gyermekek és idősek hatékonyabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb ellátását.

Leszögezte: a mostani módosítással az eddig települési önkormányzati fenntartásában lévő 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézmény összesen több mint 6600 férőhely fenntartása kerül át az állam fennhatósága alá. Emellett 328 nevelőszülő is a jövőben az állam érdekeltsége alá kerül. Ismertette: 2013 január 1-től tehát az önkormányzatok ellátási kötelezettsége megszűnik és az teljes mértékben az állam feladata lesz, emellett az intézmények tárgyi eszközei, az ingatlanok és a dolgozók átvétele is megtörténik, valamint az intézményi adósságokat és a szállítói tartozásokat is átvállalja az állam.

2013-tól az EMMI intézményeként létrejövő Szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság látja el az összes ide kerülő intézmény fenntartását, ugyanis ide kerülnek a megyei intézményfenntartótól is a korábbi megyei önkormányzati intézmények is. Hangsúlyozta, hogy a főigazgatóság a megyei intézményfenntartók létszámkeretére jön létre, így bővítésre nincs szükség.

A javaslat emellett bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak, másrészt a javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetében általánossá teszi a befogadó szülőnél (helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, különleges vagy speciális nevelőszülőnél) történő elhelyezésüket, így intézménybe csak kivételes esetben kerülhetnek.

Fidesz: csökkenhet a gyermekotthonok létszáma és a nevelőszülők megbecsülése

Talabér Márta (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy a javaslat értelmében egy egységes irányítási rendszer alakul ki az intézmények esetében. Emellett kiemelte azt is: 12 év alatt csak befogadói szülőknél helyezhetők el gyermekek az intézmények helyett, kivéve ha nem sikerül a tartósan beteg, fogyatékos, vagy halmozottan sérült gyermeket különleges nevelőszülőnél elhelyezni, illetve ha testvéreket nem lehet együttesen befogadó szülőknél elhelyezni. Ezzel a lépéssel jelentősen csökkenne a gyermekotthonokban ellátott gyermekek száma és így nagyobb hangsúlyt kapna a kamaszkorú, vagy összetettebb problémákkal küzdő gyermekek ellátása, önállóságra nevelése.

Lényeges változásnak nevezte még, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szolgálati időre fog jogosítani, illetve a nevelőszülői díjazás az ellátott gyermekek számához, életkorához, állapotához igazodik és nem akadálya annak, hogy a nevelőszülő egyéb kereső tevékenységet folytasson: a nevelőszülő díjazása négy, átlagos szükségletű gyermek esetén éri el a minimálbért.

További újdonság, hogy nevelőszülői pozícióba a jövőben csak OKJ-s képzéssel rendelkező személy kerülhet. A fideszes politikus szerint ez a gyermekek magasabb szintű nevelését és a nevelőszülők magasabb megbecsülését is szolgálja.

MSZP: csökkenhet az ellátás színvonala

Pál Tibor (MSZP) sajnálatosnak tartotta, hogy a szakmai szervezeteknek nem volt valódi lehetőségük véleményük kifejtésére a kérdésben.

Egyelőre nem tudjuk, mely intézményeket akarják bezárni vagy racionalizálni, de az biztos, hogy az állam felmondhatja az ellátási szerződéseket - bírálta az előterjesztést. Szerinte sérülhet az intézmények szakmai autonómiája és csökkenhet az ellátás színvonala. A szakemberek továbbképzése is ellehetetlenül a díjemelés és a központosítás miatt - fűzte hozzá.

A nevelőszülői elhelyezést támogathatónak tartotta, de azt mondta: ha a gyermekeket kiveszik az intézményi ellátórendszerből, akkor sok hely szabadul fel, akár épületek is, amelyeket értékesíteni lehet.

Közölte: tisztázni kell a gyermekvédelmi gyámság szerepét, a rendszer más szereplőivel való munkamegosztást.

Azt mondta, nem tudják támogatni a javaslatot.

Fidesz: nem ildomos államosításról beszélni

Csizi Péter (Fidesz) kifogásolta, hogy a szocialistáknak a gyermekvédelmi rendszer racionális átalakításáról az ingatlanbiznisz jut az eszébe. Azt mondta: az állam az intézményrendszerből hiányzó forrásokat biztosítani fogja, emiatt nem ildomos szerinte államosításról beszélni.

Nincs költségcsökkentés - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésbe a korábbihoz hasonló összeg került. Eltökélt célnak nevezte a dolgozók bérének lehetőség szerinti növelését.

Szerinte a helyi intézményvezetői anomáliák is megszűnhetnek a jövőben. Azt mondta: a megyei jogú városok és az önkormányzatok 90 százaléka támogatta az előterjesztést.

A Jobbik a dolgozókat féltette

Vágó Sebestyén (Jobbik) azoknak a dolgozóknak a továbbfoglalkoztatására kérdezett rá, akik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, bár szakmai tapasztalatuk van. Szerinte a munkáltatónak időt és támogatást kell adnia ahhoz, hogy ezek az emberek végzettséget szerezzenek.

A nem veszteséges önkormányzatok szerinte megint hátrányba kerülnek, és választ várt arra is: hogyan fogja az állam a normatívából fenntartani az intézményeket, ha az eddig sem volt elegendő az ellátásra. Arra is rákérdezett: mi lesz az intézmények adósságaival?

Fidesz: ne riogasson az ellenzék!

Horváth Zoltán (Fidesz) élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért azok "riogatnak és feszültséget keltenek" olyan állításaikkal, amelyek nem következnek a beterjesztett javaslatból. Hasonlóan értelmetlen riogatásnak nevezte azt is, hogy a szocialista képviselők szerint a törvény az intézmények ingatlanjainak értékesítését készíti elő. Hangsúlyozta: az államnak valahol ugyanúgy el kell látnia a kötelezettségeket, mint ahogyan azt eddig az önkormányzatok tették.

Tapolczai Gergely (Fidesz) felszólalásában kiemelte: az elmúlt egy évben a hivatásos nevelőszülők száma fokozatosan csökkent, ezért is szükséges az új szabályozás, amely reményei szerint növeli majd számukat.

LMP: komoly hibák vannak a tervezetben

Szél Bernadett (LMP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási szabályainak megváltoztatásáról beszélt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a tervezet egyformán kezeli a rehabilitációra épülő tranzit- és a nem arra épülő tartós foglalkoztatást.

Jobbik: szükség van a szakmai továbbképzésekre

Baráth Zsolt (Jobbik) a 2010-es ombudsmani megállapításokat és ajánlásokat idézve elmondta, hogy az államnak elsősorban a családban való nevelkedéshez kell segítséget nyújtania. Hozzátette, hogy a gyermekvédelmi rendszer a jelenlegi keretek között nem képes betölteni a funkcióját, növelni kell az abban dolgozók létszámát. Hangsúlyozta, hogy szükség van a rendszerben dolgozók szakmai továbbképzésére.

LMP: a normatíva eddig sem volt elegendő

Szabó Tímea kifogásolta a kormánypárti felszólalók azon érvét, hogy az intézmények ezután is teljes egészében hozzájutnak a nekik eddig is járó normatívához. Mint mondta, ez a forrás eddig sem volt elegendő, az önkormányzatoknak ki kellett egészíteniük. A képviselő előrevetítette, hogy romlani fog a szociális ellátás színvonala, és feltette a kérdést: ki követeli az államosítást? Azt mondta: az ellen a települések lakói is tiltakoztak.

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja a változtatásokat

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a változtatásokat. A fővárosi önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai intézetéről beszélve közölte, annak a költségvetése az elmúlt években folyamatosan csökkent. Félőnek nevezte, hogy ennek következtében az ellátottak életminőségét veszélyeztető leépítésekre kerülhet sor.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát elnapolta.

OLDALTÖRÉS: A köznevelési intézmények átvételéről

A köznevelési intézmények átvételéről

A köznevelési intézmények átvételéről

A köznevelési intézmények átvételéről

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az intézményösszevonások ügyében egyedi döntéseket ígért és visszautasította az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos ellenzéki bírálatokat az erről szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában mondott válaszában.

Fidesz: nem lesz ideológiai irányítás az iskolákban

Révész Máriusz fideszes képviselő visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy valamiféle poroszos, ideológiailag vezérelt módon igazgatnák a jövőben az iskolákat. Szerinte vannak jogos félelmek az iskolák állami átvételével kapcsolatban, de az ilyen érvek felvetése komolytalan.

Frakciótársa, Székyné Sztrémi Melinda azt mondta: "van annak egy diszkrét bája", amikor az MSZMP utódpártja félti a poroszosságtól az iskolarendszert. Mint mondta, ő maga 1981-től dolgozott pedagógusként, megélte azt az időszakot, amikor központi tanterv alapján kellett tanítani.

LMP: lesz-e elbocsátás az iskolákban?

Az LMP-s Osztolykán Ágnes arra kért garanciát, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók körében nem lesznek elbocsátások az fenntartóváltást követően.

A KDNP-s Michl József reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt 3000 fővel csökkent a pedagógusok létszáma, de nem kellett senki a helyükre, mert nincs elegendő gyermek. Hangsúlyozta: azoknak a pedagógusoknak kell aggódni, akik nem akarnak dolgozni, a többiek nyugodtan várhatják a következő tanévet.

Jobbik: egyházi iskolák szerződéseit fenn kell tartani!

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a törvényjavaslatnak arra a paragrafusára hívta fel a figyelmet, amely szerint 2013. január 1-jétől felül kell vizsgálni az alapítványi és egyházi fenntartású intézmények közoktatási szerződéseit. Szerinte az 50-es évek hangulatát idézi ez a mondat, "valószínűleg Rákosi Mátyás is kéri a receptet". Hozzátette, nagyon reméli, hogy ez maximum egy papírforma szerinti felülvizsgálat lehet, de ezzel együtt azt követelte, hogy ezt a paragrafust töröljék a törvényből.

Az ellenzéki képviselő arról is beszélt, hogy egy másik passzus - amely a gyerekek iskolába jutását a fenntartó felelősségi körébe helyezi - valójában azt jelenti, hogy igenis lesznek iskolabezárások, hiszen ennek alapján az állam vállalja, hogy egy falusi iskola bezárása esetén a városi iskolába szállítja a gyerekeket.

Államtitkári válasz

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár zárszavában a jobbikos felszólalásra reagálva visszautasította, hogy az egyházi és alapítványi iskolákkal kapcsolatban bármilyen negatív szándéka lenne a kormányzatnak.

Az iskolabezárásokra vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt mondta: két éve azt nyilatkozza, hogy azokon a településeken, ahol van 8 gyerek, az alsó tagozat működni fog, ahol viszont a gyereklétszám nem teszi lehetővé, hogy színvonalasan és gazdaságosan működjön az iskola, ott szóba jöhetnek intézményösszevonások.

Szerinte ennek felmérése a következő félév feladata lesz, ugyanakkor jelezte, hogy nem mechanikusan hajtják ezt végre, hanem egyedi döntéseket hoznak, így egyes esetekben történelmi-tradicionális okokból az állam dönthet úgy, hogy inkább megsegíti a kistelepülést.

A javaslat benyújtásával kapcsolatban elismerte, hogy "rohanni" kellett, szerinte ebből is adódik, hogy nem sikerült minden részletkérdést tisztázni, így kérte a képviselőket, hogy módosító indítványokkal segítsenek.

Ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet minden egyes helyzetet törvényben szabályozni. Egy kipróbálatlan, de régről ismert rendszer szabályozásáról van szó, majd az élet megmutatja, mit kell a jogszabályban rendezni - tette hozzá az államtitkár, aki szerint többek között attól lesz jó az iskola, hogy visszahozzák az 1985-ben eltörölt tanfelügyeleti rendszert, így az állam információkat kap az oktatási intézmény működéséről.

Az államtitkár ismét nyomatékosította, hogy a fenntartóváltás nem jelent majd fennakadást az oktatási munkában, és kiemelte azt is: nem felel meg a valóságnak úgy beállítani ezt az átalakítást, mint az önkormányzatok kiüresítését és az iskolák jogainak elvételét.

Az ideológiai befolyásolással kapcsolatos ellenzéki hozzászólásokra kijelentette: nincs ilyen szándékuk, MSZP-s felvetésre reagálva visszautasította azt is, hogy ki akarnák irtani a színeket a közoktatásból. Nem uniformist, hanem egységes szabályozást kell hozni - hangsúlyozta.

Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát elnapolta.

OLDALTÖRÉS: GVH-beszámoló

GVH-beszámoló

GVH-beszámoló

GVH-beszámoló

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi beszámolójának megtárgyalásával folytatta munkáját szerda este a parlament.

A kartellügyek álltak a GVH vizsgálatainak középpontjában

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek álltak a Gazdasági Versenyhivatal elmúlt évi vizsgálatainak középpontjában - mondta Juhász Miklós, a GVH elnöke expozéjában.

A hivatal kiemelt figyelmet fordított a sérülékeny fogyasztók, köztük a fogyasztói csoportok tisztességtelen gyakorlatának áldozatául esők védelmére - fejtette ki. A versenyhivatal 114 ügyet zárt le tavaly, a kiszabott bírság összege elérte a 830 millió forintot.

Juhász Miklós beszámolt arról, hogy a hivatal megújította a panaszkezelési eljárását: olyan előzetes szűrőrendszert alakítottak ki, így az ügyfélszolgálat csak azokat a panaszokat továbbítja a vizsgáló irodának, amelyek alapján nagyobb eséllyel indítható versenyfelügyeleti eljárás.

Beszélt a lakástakarék-pénztári ágazat vizsgálatáról. A versenyhivatal szerint a piacra lépés lehetősége adott - a szereplők száma kettőről háromra nőtt tavaly -, ugyanakkor az ágazat működése diszfunkcionális: a fogyasztók a banki terméket jellemzően megtakarítási, és nem lakáscélú hitel igénylése céljából veszik igénybe.

Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka a GVH beszámolójából olvasott fel. A többi között azt emelte ki, hogy a versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, ha egy vállalkozás ügynökei közül többen, többször ugyanazt az ügyfelet hívják telefonon befektetési lehetőségek kínálatával, időnként annak ellenére, hogy azt kérte, ne zaklassák.

Göndör István (MSZP) elmondta: formailag és tartalmilag is jónak tartja a jelentést, a szocialisták ezért támogatják elfogadását. Helyesnek tartotta, hogy a GVH a politikától függetlenül végzi tevékenységét, de úgy ítélte meg, hogy a kormány a dinnyekartell ügyében megpróbálta politikai befolyás alá venni a versenyhivatalt.

Azt is hangsúlyozta, hogy hivatal feladata a versenypártolás, és nem az esélykiegyenlítés.

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy a beszámoló bemutatja a hivatal munkáját alapvetően meghatározó jogszabályi hátteret.

Kiemelte, a jelentés kitér arra is, hogy a hivatal működését meghatározta a gazdasági válság miatti visszaesés. A GVH munkájának egyik prioritása volt a kartellezés visszaszorítása - tette hozzá.

A hitelezési aktivitásban szerepet játszik az is, hogy a hazai bankrendszerben nagy súllyal szerepelnek a külföldi pénzintézetek leányvállalatai - idézte az iratot. Azt a kormány sikerének nevezte, hogy körülbelül negyedével csökkent a lakosság devizaadóssága.

A képviselő a határozati javaslat elfogadását javasolta.

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta, hogy a GVH esetében a befektetett költségvetési forintok hasznot termelnek. A vezérszónok dicsérte és kimondottan hatékonynak tartotta az új panaszkezelési rendszert és ügyfélszolgálatot. Hangsúlyozta, hogy a rendszer képes kiszűrni a bejelentéseknek azt a tíz százalékát, amellyel a versenyhivatalnak valóban foglalkoznia kell.

A jövőben a korábbiaknál nagyobb mennyiségben jelentkezhetnek az olyan ügyek, amelyek során a cégek vagy szolgáltatók a vásárlókra hárítják át a terheiket.

Szabó Rebeka (LMP) általánosságban elfogadhatónak tartotta a jelentést. Hozzátette, hogy a szervezet az elmúlt években viszont csendes jogalkalmazóvá vált és egyre kevésbé kritikus a kormánnyal szemben - mondta.

A GVH csak a meglévő jogszabályok alapján tud működni és ameddig a parlament nem hoz olyan törvényeket, amelyek alapján a szervezet eljárhat és büntethet, addig hiába kérik rajtuk számon az ilyen lépéseket - jelentette ki.

Külön hangsúlyozta a gazdasági károkat okozó kartellek elleni fellépés fontosságát, de hozzátette, hogy a versenyhivatalnak a közbeszerzéseket is kiemelt területként kellene kezelnie.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az együttes általános vitát. Mivel módosító javaslat nem érkezett, ezért részletes vitára nem kerül majd sor.

OLDALTÖRÉS: Egy fideszes javaslat alapján a jegyzőknek mégsem kellene felkeresniük a választópolgárokat

Egy fideszes javaslat alapján a jegyzőknek mégsem kellene felkeresniük a választópolgárokat

Egy fideszes javaslat alapján a jegyzőknek mégsem kellene felkeresniük a választópolgárokat

Egy fideszes javaslat alapján a jegyzőknek mégsem kellene felkeresniük a választópolgárokat

A fideszes Szakács Imre szerint indokolatlanul nagy terhet róna a jegyzőkre, ha akár személyesen, akár munkatársaik útján minden választópolgárt fel kellene keresniük azért, hogy regisztrálhassanak a választásokra. A politikus ezért szerdán benyújtott módosító javaslatával törölné ezt a választási eljárási törvényjavaslatból.

Az alkotmányügyi bizottság a múlt héten terjesztett elő olyan módosító javaslatot, hogy a jegyzőknek a választást megelőző év szeptember 1-je és december 31-e között fel kell keresniük az illetékességi területükön lakó választópolgárokat, tájékoztatva őket a regisztrációs eljárásról és a névjegyzékbevétel módjáról. A testület azt is lehetővé tette volna, hogy a választók ekkor benyújtsák feliratkozási kérelmüket.

A fideszes Gulyás Gergely, a választási eljárási törvényjavaslat egyik előterjesztője az MTI-nek akkor azt mondta: a jegyzők megbirkóznak majd a feladattal, hiszen átruházhatják azt munkatársaikra. Hozzátette: terveik szerint a jegyzők írásban előzetesen jelzik majd, hogy mikor lesz lehetőség az otthoni regisztrációra 2013. szeptember 1. és december 31. között, sőt elképzelhető, hogy időpontot is lehet kérni.

Párttársa, Szakács Imre viszont most megszüntetné ezt a lehetőséget. Az Országgyűlés honlapjára felkerült kapcsolódó módosító indítványa szerint egyéb tájékoztatási módszerek is "hatékonyan szolgálhatják a feliratkozással kapcsolatos tudnivalók eljuttatását a választópolgárokhoz", a jegyzőkre pedig indokolatlanul nagy terhet róna, ha mindenkit fel kellene keresniük.

OLDALTÖRÉS: Fideszes képviselők módosítanák a fővárosi kikötők Budapest általi használatát

Fideszes képviselők módosítanák a fővárosi kikötők Budapest általi használatát

Fideszes képviselők módosítanák a fővárosi kikötők Budapest általi használatát

Fideszes képviselők módosítanák a fővárosi kikötők Budapest általi használatát

Árvízi és belvízi védekezésre, valamint a közlekedés fejlesztésének céljából adná csak oda Budapestnek az alsó rakpartokon lévő ingatlanokat, kikötőket és azok infrastruktúráját tíz kormánypárti képviselő, köztük több kerületi polgármester.

A képviselők Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslatához adtak be módosító javaslatot, amely ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat használatába adná a budai és pesti alsó rakpartokon lévő kikötőket és infrastruktúrát az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében.

Láng Zsolt (a II. kerület polgármestere), Kovács Péter (a XVI. kerület polgármestere), Bácskai János, Bús Balázs (a III. kerület polgármestere), Németh Szilárd (a XXI. kerület polgármestere), Borbély Lénárd, Papcsák Ferenc (a XIV. kerület polgármestere), Wintermantel Zsolt (a IV. kerület polgármestere), Vas Imre, valamint Nagy Gábor Tamás (az I. kerület polgármestere) úgy módosítanák a javaslatot, hogy az érintett ingatlanokat és infrastruktúrájukat kizárólag az árvízi és belvízi védekezési feladatok ellátása és a közlekedés fejlesztése érdekében adnák át.

Ezzel párhuzamosan az építési szabályokat is csak az ingatlanokat érintő árvízi és belvízi védekezési feladatok és a közlekedés fejlesztése érdekében kapná meg a Fővárosi Önkormányzat. A törvénymódosításból a képviselők kihúznák azt a bekezdést, amely kimondja, hogy a főváros feladata a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok településfejlesztési koncepciójának és építési szabályainak meghatározása, árvízi és belvízi védekezés feladatainak ellátása és önkormányzati kikötő létesítése, üzemeltetése.

Indoklásukban azt írták: azért kell pontosítani a szabályozást, hogy kizárólag azok az ingatlanok kerüljenek a főváros használatába, amelyek elsősorban a közlekedés fejlesztését és az árvíz elleni védekezést szolgálják.

OLDALTÖRÉS: Malév-vizsgáló bizottság: meghallgatásokkal folytatódott a munka

Malév-vizsgáló bizottság: meghallgatásokkal folytatódott a munka

Malév-vizsgáló bizottság: meghallgatásokkal folytatódott a munka

Malév-vizsgáló bizottság: meghallgatásokkal folytatódott a munka

A Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, valamint a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság szerdai ülésén Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatóját, és Morvai Attilát, az MNV Zrt. korábbi jogi vezérigazgató helyettesét hallgatta meg.

Draskovics Tibor, aki 2004. február és 2005. április között volt pénzügyminiszter elmondta, hivatali ideje alatt a Malév privatizációja ügyében érdemi döntés nem született, tranzakciót nem bonyolítottak le. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor a cég gazdálkodására, amelynek üzleti tervében 2004-ben nullszaldó szerepelt, ezzel szemben 800 millió forintos veszteséget könyvelt el a társaság, ez az akkori vezérigazgatónak a posztjába került. Szerinte jelentős tőkét emelni a légitársaságban csak akkor lett volna érdemes, ha a cégben lényegi átalakítást is végrehajtottak volna.

A Malévvel kapcsolatos elképzelésük volt, hogy legyen nyereségesen működő légitársaság, a szükséges fejlesztések befektető bevonásával valósuljanak meg. A befektető ne csak tőkét, hanem új üzleti lehetőséget is hozzon - tette hozzá.

A Budapest Airporttal kapcsolatban Draskovics Tibor kiemelte, hogy pénzügyminisztersége idejére már eldöntött kérdés volt a cég értékesítése, a privatizáció előkészítése tartozott hozzájuk.

Kérdésre válaszolva Draskovics Tibor közölte: a Budapest Airport privatizációjának előkészítésekor fontos elv volt, hogy az ingatlanok feltétlenül állami tulajdonban maradjanak, a befektető üzemeltetési jogot kapjon.

Tátrai Miklós, aki 2007 végétől 2009 közepéig volt az MNV Zrt. vezérigazgatója, illetve 2010 közepéig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak tagja elmondta: a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek betartását ellenőrizték. A Malévvel kapcsolatban vállalt kötelezettségek jórészét betartotta a vevő, a gondok 2008 második felében jelentkeztek a hitelekkel kapcsolatban.

Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója elmondta: a Budapest Airport 2011 végéig 260 millió euró beruházást vállalt, a 2006. és a 2007. évi teljesítést ellenőrizték, és független szakértői jelzés alapján 2007-ben 46 millió eurós elmaradást állapítottak meg a cég által jelentett 36 millió euróval szemben. Vita volt a bázis évvel kapcsolatban is, az állam a 2006-2007-es időszakot, míg a Budapest Airport a 2007-2008-at tekintette kiindulásnak. Végül közös értelmező nyilatkozattal rendezték az ügyet, átütemezve a beruházásokat. A szankcionálással azért nem éltek, mert úgy látták, hogy a másik fél teljesíteni fogja a kötelezettségét - fejtette ki.

Kérdésre válaszolva Tátrai Miklós elmondta: információja szerint az MNV Zrt. jelenlegi vezetése a beruházás végrehajtási határidejét 2011-ben kitolta és megegyezett a Budapest Airporttal.

Morvai Attila, aki 2009 és 2010. között volt az MNV Zrt. jogi vezérigazgató helyettese kiemelte: a 2007. évi időszakra vonatkozóan két feljelentést tettek Malév ügyben, az egyiket 2009-ben, amikor kiderült, hogy két gépen jelzálog van, illetve a 2010-ben viszont garancia ügyben kötelességszegés gyanúja miatt.

OLDALTÖRÉS: Módosulhat jövőre a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Módosulhat jövőre a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Módosulhat jövőre a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Módosulhat jövőre a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

Módosulhat 2013-tól a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, ennek nyomán a cégek - gyakorlati képzés vállalása esetén - ismét elszámolhatnák a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket, bár az elszámolható kötelezettséghányad a korábbi felére csökkenne.

Kara Ákos (Fidesz) szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek erre vonatkozó törvényjavaslatát, és az indítvány sürgős tárgyalását kérte.

A parlament honlapján olvasható szöveg szerint a javaslat biztosítja, hogy együttesen vegyék figyelembe a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló szakmai gyakorlatot és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál. Ezt a 2011-ben elfogadott, jelenleg hatályos szakképzési hozzájárulási törvény nem teszi lehetővé.

A diákok nyári szakmai gyakorlatukat töltik együttműködési megállapodás keretében, míg a folyamatos gyakorlati képzés döntően tanulószerződés alapján folyik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2011-es összesített adatai szerint 1423 tanuló gyakorlati képzése valósult meg együttműködési megállapodás keretében; ennek a költsége 96,3 millió forint volt.

Feltételezve, hogy a vállalkozások elszámolhatják ezeknek a képzések költségeit, az engedő szabályozás miatt akár kétszeresére is emelkedhet a gyakorlati képzésben részt vevők létszáma - olvasható a javaslatban. A módosításból fakadó bevételkiesést 190 millió forintra becsüli a törvényjavaslat.

A módosítás eredményeképpen várhatóan minden tanuló vállalati körülmények között töltheti összefüggő nyári szakmai gyakorlatát.

A saját munkavállalók képzési költségeit azok a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek számolhatják el, amelyek havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik.

Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet.

A javaslat itt is hivatkozik az NGM adataira, amelyek szerint a 6000 bevallást benyújtó közül 160 vállalkozás végezte tanulószerződés keretében legalább 45 ember gyakorlati képzését, közülük 36-nak a bruttó kötelezettsége haladta meg a 26,7 millió forintot. E cégek saját munkavállalóik képzésére 1,1 milliárd forintot fordítottak szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére.

Az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés és a saját dolgozók képzésének elszámolása összesen körülbelül 1,7 milliárd forint bevételcsökkenést okoz a jövő évi költségvetésben, de az általános indoklás szerint a befizetési fegyelem növekedésének és az ebből keletkező többletbevételeknek köszönhetően nem kell módosítani a jövő évi büdzsében a szakképzési hozzájárulás bevételi előirányzatát.

Az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatások tekintetében a módosítás feloldja azt a jelenlegi kötöttséget, miszerint csak tanműhely létesítésekor nyújtható eszközbeszerzési támogatás. A javaslat elfogadása lehetővé teszi a kötelezett már meglévő saját tanműhelyében folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházás támogatását.

A javaslat szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból célszerű megteremteni az e rendszerben nyújtott vagy elszámolt támogatások ellenőrzésének finanszírozási forrását; az indítvány ennek részleteit is tartalmazza.

A javaslat módosítja a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításának a képzésre vonatkozó feltételeit, lehetőséget biztosít a támogatások ellenőrzéséhez szükséges forrás megteremtésére, valamint módosítja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét a felsőoktatási intézmények által alapított társaságok tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.

OLDALTÖRÉS: Hoffmann: az iskolák átadás-átvételéből a gyerekek semmit nem fognak érezni

Hoffmann: az iskolák átadás-átvételéből a gyerekek semmit nem fognak érezni

Hoffmann: az iskolák átadás-átvételéből a gyerekek semmit nem fognak érezni

Hoffmann: az iskolák átadás-átvételéből a gyerekek semmit nem fognak érezni

Az átadás-átvétel technikai szabályait rendezi a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat - mondta Hoffmann Rózsa szerdán az Országgyűlésben, hangsúlyozva: a gyerekek, a pedagógusok a folyamatból semmit nem fognak érezni.

Az oktatási államtitkár expozéjában rámutatott: az átszervezés a tanévet nem érinti, iskolai, kollégiumi osztályokat, óvodai csoportokat nem lehet átszervezni, feladatellátási hely nem szüntethető meg. Az átalakításból a gyerekek, a szülők, a pedagógusok semmit nem fognak érezni, az iskolák szakmai önállóságába senki nem fog beleszólni - közölte Hoffmann Rózsa.

Hozzátette: nem államosításról van szó, a javaslat a tulajdonviszonyokat nem érinti, arról rendelkezik, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok használatba vételre, vagy vagyonkezelésre átkerülnek az államhoz, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. Ez egy leltár alapján történik majd, amit április 30-ig kell a tankerületi központoknak és az önkormányzatoknak elkészíteniük. Addigra ez elvégezhető - közölte.

Kitért arra, hogy köznevelési törvény és a nyáron elfogadott módosítás a fenntartást egyértelműen a szakmai munka felügyelete, a pedagógusbérek, a létszám megállapítása, a szakos ellátottság, az igazgatók kiválasztása, kinevezése vonatkozásában rögzíti. A működtetés pedig arról szól, hogy az egyes intézmények a szabályoknak megfelelően azonos színvonalon működjenek. Ehhez az önkormányzatok szerepvállalása elengedhetetlen - fűzte hozzá Hoffmann Rózsa, aki jogosultságaik között említette még az intézményvezetők kiválasztásának véleményezését.

Az oktatási államtitkár kiemelte: kulcsszavak a felelősség, a garancia, a biztonság és az egységes mérce. Mint mondta, régóta és sokan várták a jogszabály megalkotását, de szerinte még időben vannak.

Kitért arra is, hogy a jövőben nem fordulhat elő olyan, mint az elmúlt években többször, hogy önkormányzatok által, mindenféle kontroll nélkül átadott iskolák csődbe jutottak, és pedagógusok nem kapták meg a bérüket.

Hoffmann Rózsa felidézve, hogy a most funkcionáló oktatási rendszer a '90-es évek elején alakult ki, azt mondta: mára azt látszik, az állam kevés felelősséget és garanciát vállal, és a rendszer majdnem működésképtelen.

Az önkormányzatok túlértékelve saját szerepüket szinte napi rendszerességgel beavatkoztak az iskolák szakmai munkájába, nem volt egységes mérce, alacsony színvonalú a gyerekek tudása, óriásivá nőttek a különbségek az iskolák és a gyerekek teljesítménye között, megengedhetetlen módon szétszakadóban van az oktatási rendszer, szabályozatlan a pedagógiai szakszolgálatok szerepe - sorolta a szerinte fennálló problémákat, kitérve arra is, hogy a fejkvóta alapú finanszírozás pazarló és ugyanakkor forráshiányhoz vezetett.

Az oktatási államtitkár azt mondta: minden jobbító szándékú módosító indítványt beépítenek a javaslatba, ugyanakkor minden részletkérdés szabályozására ugyanakkor nem hiszi, hogy lehetőség van, "és talán nem is szükséges".

OLDALTÖRÉS: Visszahozná a kampánycsend egyik elemét két kormánypárti képviselő

Visszahozná a kampánycsend egyik elemét két kormánypárti képviselő

Visszahozná a kampánycsend egyik elemét két kormánypárti képviselő

Visszahozná a kampánycsend egyik elemét két kormánypárti képviselő

Egymástól eltérő időszakra, de visszahozná a kormánypártok által eredetileg eltörölni kívánt kampánycsend egyik elemét két fideszes képviselő, akik kedden este egy időben nyújtottak be, néhol egymástól eltérő tartalmú módosító indítványokat a választási eljárásról szóló törvényjavaslathoz.

Puskás Imre azt kezdeményezi, hogy a választás napjától ne lehessen politikai médiakampányt folytatni, míg Vas Imre a voksolást megelőző 48 órában tiltaná a politikai reklámok közzétételét a közszolgálati adókban. Utóbbi politikus emellett azt is szorgalmazza, hogy az eredetileg javasolt kétszáz helyett ötszáz választópolgár ajánlása legyen a jelöltállítás feltétele.

A kormánypárti képviselők indítványaiban közös, hogy a jelenlegi hatvanról ötven napra csökkentenék a kampányidőszakot, amit a kampányköltségek mérséklésével indokolnak.

A politikusok szerint az is jelentősen csökkentené a jelöltek és a jelölő szervezetek kiadásait, ha az országos médiumok közül kizárólag a közszolgálatiakon lehetne politikai reklámot közzétenni, méghozzá ingyenesen. Javaslatuk szerint a közmédiumokban kizárólag az országos listával rendelkező szervezetek jelenhetnének meg. A reklámok időtartalmáról és számáról a Nemzeti Választási Bizottság dönthetne, Vas Imre szerint úgy, hogy az erre a célra felhasználható reklámidő összesen ne haladja meg a tíz órát.

Puskás Imre a helyi és körzeti médiaszolgáltatóknak is lehetővé tenné, hogy - akár ellenszolgáltatásért cserében - népszerűsítsék a vételkörzetükben induló jelölteket, vagy jelölőszervezeteket, ezzel szemben Vas Imre a kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan ezen médiumoknak is megtiltaná a politikai reklámokat, sőt a mozikba sem engedné be a kampányt.

A képviselők közös kezdeményezése, hogy a nyomtatott sajtóorgánumok vetessék nyilvántartásba és tegyék közzé hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét a választás kitűzését követő öt munkanapon belül. Puskás Imre és Vas Imre előterjesztése azonban ezen a ponton is különbözik, hiszen míg előbbi a Nemzeti Választási Irodát, addig utóbbi képviselő az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelöli ki erre a feladatra. A lapok ezután csak ezen árjegyzék alapján jeleníthetnék meg politikai reklámjaikat.

Mindezeken túl azt is előírnák, hogy a sajtóorgánumoknak a választást követő 15 napon belül be kell számolniuk arról, mely jelöltek és jelölő szervezetek reklámjait tették közzé, kinek a megrendelésére és mekkora ellenérték fejében. Az így kapott információkat szintén közzé kell tenni a kijelölt szervezet honlapján. Törvényben rögzítenék továbbá, hogy a médiaszolgáltató nem felel a politikai reklám tartalmáért, törvényes igénylés esetén pedig mérlegelés nélkül köteles közzétenni azokat.

A politikai reklámok sugárzását mindkét képviselő korlátozná a kampány legvégén. Puskás Imre javaslatában úgy fogalmaz, a szavazás napján 0 órától a szavazás befejezéséig ne legyen közzétehető a választópolgárok voksának befolyásolására alkalmas információ a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók műsoraiban, ezzel szemben Vas Imre a választást megelőző 48 órában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak tiltaná a politikai reklámot.

A fideszes politikusok javaslata ugyanakkor nem szabna határt a többi kampányeszköz használatának, így az eddigi gyakorlattól eltérően a következő parlamenti választás ideje alatt is megengednék a többi kampányeszköz, vagyis a plakátok, a szórólapok alkalmazását, valamint a politikai gyűlések szervezését és a választópolgárok közvetlen megkeresését. Utóbbival összefüggésben azonban bevezetnék, hogy például a telefonos, elektronikus, vagy szórólapok útján folytatott közvetlen politikai kampányt kizárólag a választópolgár hozzájárulásával lehessen folytatni, a választásokat megelőző hat napban pedig megtiltanák a közvélemény-kutatóknak, hogy nyilvánosságra hozzák a választásokkal kapcsolatos felméréseik eredményét.

Az előterjesztők újítása mindemellett az is, hogy a választási bizottság akár bírságot is kiszabhasson a médiaszolgáltatókra a kampányszabályok megsértése miatt. Azonban itt is eltérés van a két javaslatban. Puskás Imre ugyanis azt kezdeményezi, hogy a bírság legmagasabb összege a minimálbér százszorosa legyen az országos médiumoknak, míg a helyi esetekben csak ennek húszszorosa. Vas Imre ezzel szemben egységesen a legkisebb munkabér ötvenszeresében állapítaná meg a bírságplafont.

Vas Imre a kampányt érintő módosító javaslatai mellett az is kezdeményezi, hogy a jelenleg javasolt kétszázról ötszázra emelkedjen a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma. Mindezt azzal indokolja, hogy a törvényjavaslaton végrehajtott eddigi változtatások után már nem csak a választásra feliratkozottak, hanem valamennyi választó ajánlást tehet.