Orbán: bátrabb, kezdeményezőbb külpolitikára van szükség

Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, a jövőben a nagykövetek teljesítményét az alapján is mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő, "Magyarországot becsmérlő hírekre" miként reagálnak. Az értekezlet vendége, Alexander Stubb finn külügyminiszter Magyarország közelgő soros unió elnökségéről szólva kiemelte, a sikeres EU-elnökség legfontosabb záloga a nemzeti egység.

Orbán Viktor a nagykövetek előtt úgy fogalmazott: 2010 különleges év a magyaroknak, mert Európában is ritkának számító nemzeti egységet hoztak létre, az emberek visszaszerezték az önrendelkezés képességét. A miniszterelnök szerint a diplomaták számára e politikai változás jelentősége elsősorban az, hogy Magyarország visszanyerte hangját. "Egy olyan radikális erőviszony-változás történt Magyarországon, amely az önök számára megteremti (...) az újrakezdés lehetőségét" - mondta a misszióvezetőknek.

A kormányfő hangsúlyozta, napjainkban olyan új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól.

Mint mondta, a válság valójában egy új világrend létrejöttének - Magyarország és Európa számára kedvezőtlen - gazdasági kísérőjelensége, ezért a kabinet célja nem a válságkezelés, felfogásuk szerint ugyanis a krízis végén a világ nem olyan lesz, mint előtte volt.

A külpolitikáról szólva hangsúlyozta, a szuverenitás gondolata mindig meghatározó elem volt, de a külpolitikai önrendelkezésnek "elértük a maximumát". Ezért a külpolitikának nem a külső önrendelkezés növelése a célja, hanem új együttműködési hálózatok kialakítása.

A kormányfő kiemelte: az ország jelenlegi egységéből fakadóan szinte mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre a magyar politikai élet.

Hozzátette: Magyarországon a kétharmados, "európai mércével is hatalmas" és egységes kormánytöbbség mellett egy radikális baloldali - volt kommunista, magát húsz éve szociáldemokratává alakítani kívánó - párt és "egy nagyon radikális" jobboldali párt képezi az ellenzéket, és ezek a radikalizmusok magától értetődően centrumpozícióba helyezik az értékalapú, kereszténydemokrata kormányt.

Arra is kitért, hogy a kabinet a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel szemben. A politikai szélsőségesség, a kirekesztés és az antiszemitizmus megengedhetetlen, a kormány minden ilyen jelenséget "azonnal kritika alá vesz, megtámad, visszaszorít és megsemmisít" - jelentette ki.

A miniszterelnök szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani a jogállamiságot. 

A miniszterelnök úgy fogalmazott: "Az eddiginél sokkal bátrabb, támadóbb jellegű, kezdeményezőbb - azt hiszem, az önök nyelvén ez a jó kifejezés - külpolitikára van szükség".

Kijelentette: ennek a bátor és kezdeményező szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon is. Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke volt a valutaalappal kötött megállapodás, ellenkező esetben a magyar gazdaság összeomlott volna. Hangsúlyozta azonban, hogy az kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai együttműködés; azt az Európai Unióval kell kötni - emelte ki.

Azt mondta, a kormány célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága. Mint kifejtette, az új világrendben a gazdaságilag mindinkább háttérbe szoruló nyugati világnak "kiegyezést" kell kötnie Oroszországgal.

Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Közép-Európa sikerrel vészelte át az elmúlt évek gazdasági válságát, az unió új tagállamainak együttműködése pedig erősödött a közelmúltban. 

A világsajtóban megjelenő hírekkel ellentétben a közép-európai országok között nemcsak konfliktusok vannak, hanem szoros együttműködés is - mondta a miniszter, hozzátéve, ez az együttműködés a jövőben erőteljesebb, "tágabb és több irányú" lesz. Mindemellett a Közép-Európa-politikát alapvetően meghatározza a "nemzetpolitikai dimenzió" is - emelte ki. Hasonlóan fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer is a tárcavezető szerint.

A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki, hogy "az elveszített presztízs országa" - mondta a tárcavezető. Véleménye szerint ebben a belső vitáknak, konfliktusoknak is szerepük volt. 

Mint kiemelte, a jövőben a nagykövetek teljesítményét az alapján is mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő, "Magyarországot becsmérlő hírekre" miként reagálnak. Martonyi János hangsúlyozta: a külpolitika lényeges része az ország politikájának, és nagyon fontos, hogy az alapvető stratégiai kérdésekben nemzeti konszenzus legyen. Hozzátette, a legutóbbi kormányváltás a szokásosnál nagyobb változást hozott, ennek - mint mondta - az elmúlt nyolc év kudarca az oka. Emiatt a külpolitika általános megújulására van szükség - jelentette ki.

A tanácskozás külföldi vendége, a finn diplomácia vezetője Magyarország 2011 első felében esedékes uniós elnökségével kapcsolatban azt mondta, az EU-elnökség a legjobb időszak minden kormány számára, a kisebb vagy közepes országok pedig nagyobb jelentőséget nyernek. Alexander Stubb kiemelte, hogy a sikeres EU-elnökség legfontosabb záloga a nemzeti egység. Arra is kitért: a politikusokat minden szinten be kell vonni az elnökségbe, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak.

Mint mondta, úgy érzékeli, hogy Magyarország jól felkészült az elnökségre.