Péntektől Kövér László az Országgyűlés elnöke

Az új parlament második házelnöke Schmitt Pált váltja a poszton, aki ugyancsak a mai naptól tölti be az államfői tisztséget.
   
Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét a parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 22-én választotta meg az Országgyűlés az új házelnöknek.
   
Az MTI úgy tudja, az átadás-átvétel már folyamatban van.

Az Országgyűlés elnökei 1990 óta - KRONOLÓGIA

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az 1990. évi első szabad választások után alakult Országgyűlések elnökeiről:

1990-1994.
Dr. Göncz Árpád         1990.05.02-1990.08.03.
Dr. Szabad György     1990.08.03-1994.06.27.

1994-1998.
Dr. Gál Zoltán             1994.06.28-1998.06.17.

1998-2002.
Dr. Áder János            1998.06.18-2002.05.14.
   
2002-2006.
Dr. Szili Katalin            2002.05.15-2006.05.15.

2006-2010.
Dr. Szili Katalin            2006.05.16-2009.09.14.
Dr. Katona Béla          2009.09.15-2010.05.13.

2010-
Dr. Schmitt Pál          2010.05.14-2010.08.05.
Dr. Kövér László       2010.08.06-

Kövér László - ÉLETRAJZ

OLDALTÖRÉS: Kövér László - ÉLETRAJZ

Kövér László 1959. december 29-én született Pápán.
   
1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.
   
Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában lett tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984 és 1988 között az 1983-ban általa is alapított Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője.
  
 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
   
1988 októberében a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává, 1993-ban a párt egyik alelnökévé, s az elnökség tagjává választották. 1989 októberétől 1990 júliusáig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója volt.
   
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon.
   
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesületének vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja.
   
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer (1994-ben és 2002-ben) országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2000-2002-ben, majd a 2002-ben kezdődött újabb ciklusban ismét frakcióvezető-helyettese volt. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban ellátta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét.
   
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
   
1997 és 1999 között, majd 2001-2002-ben a Fidesz ügyvezető alelnöke volt. Amikor 2000 januárjában a Fidesz XII. kongresszusán szétválasztották a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget, ő lett a párt elnöke. 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 2003 júniusában az általános tisztújítás során újjáválasztották tisztségében, s választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek.
   
Kövér Lászlót 2010. július 22-én házelnökké választotta az Országgyűlés.

Kövér László 1959. december 29-én született Pápán.
   
1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.
   
Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában lett tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984 és 1988 között az 1983-ban általa is alapított Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője.
  
 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
   
1988 októberében a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává, 1993-ban a párt egyik alelnökévé, s az elnökség tagjává választották. 1989 októberétől 1990 júliusáig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója volt.
   
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon.
   
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesületének vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja.
   
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer (1994-ben és 2002-ben) országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2000-2002-ben, majd a 2002-ben kezdődött újabb ciklusban ismét frakcióvezető-helyettese volt. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban ellátta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét.
   
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
   
1997 és 1999 között, majd 2001-2002-ben a Fidesz ügyvezető alelnöke volt. Amikor 2000 januárjában a Fidesz XII. kongresszusán szétválasztották a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget, ő lett a párt elnöke. 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 2003 júniusában az általános tisztújítás során újjáválasztották tisztségében, s választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek.
   
Kövér Lászlót 2010. július 22-én házelnökké választotta az Országgyűlés.

Kövér László 1959. december 29-én született Pápán.
   
1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.
   
Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában lett tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984 és 1988 között az 1983-ban általa is alapított Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője.
  
 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
   
1988 októberében a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává, 1993-ban a párt egyik alelnökévé, s az elnökség tagjává választották. 1989 októberétől 1990 júliusáig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója volt.
   
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon.
   
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesületének vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja.
   
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer (1994-ben és 2002-ben) országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2000-2002-ben, majd a 2002-ben kezdődött újabb ciklusban ismét frakcióvezető-helyettese volt. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban ellátta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét.
   
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
   
1997 és 1999 között, majd 2001-2002-ben a Fidesz ügyvezető alelnöke volt. Amikor 2000 januárjában a Fidesz XII. kongresszusán szétválasztották a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget, ő lett a párt elnöke. 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 2003 júniusában az általános tisztújítás során újjáválasztották tisztségében, s választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek.
   
Kövér Lászlót 2010. július 22-én házelnökké választotta az Országgyűlés.