Roma holokauszt: az áldozatokra emlékeztek

Roma holokauszt – Emlékművet avattak Piliscsabán

Emlékművet avattak kedden, a roma holokauszt emléknapján a Pest megyei Piliscsabán.

Gáspár Csaba (Fidesz - Együtt a Holnap), Piliscsaba polgármestere a megemlékezésen arról beszélt: a teljes nemzet összefogására van szükség, hogy a romák kirekesztését és a kisebbségek elleni gyűlöletet meg lehessen állítani, s a cigányság, amely a rendszerváltozás legnagyobb vesztese lett, méltó oktatási és foglalkoztatási helyzetbe kerüljön.

Setét Jenő polgárjogi aktivista kiemelte, hogy a roma holokausztról még mindig alig esik szó, erre vonatkozó tananyagok nem léteznek. Utalt arra: a holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján, annak emlékére, hogy 1944-ben e nap éjjelén több mint háromezer cigányt, főként nőket és gyerekeket gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
 
"A pusztításhoz vezető ordas eszmék jelenkori örökösei és képviselői ma is közöttünk járnak, bakancsokban és egyenruhákban trappolva, szisztematikusan gyűlölködést és félelmet keltenek mindenütt, és a békétlenség üti fel a fejét ott is, ahol korábban ilyet nem lehetett tapasztalni" – mondta Setét Jenő.

Hangsúlyozta: mindannyiunk kötelessége, hogy olyan Magyarországot építsünk, ahol senkinek sem kell félnie pusztán azért, mert cigánynak született.

Anyalai Béla, a helyi cigány önkormányzat vezetője azt hangoztatta, hogy a cigányságon is múlik, milyen irányban halad az ország. Közölte: Pest megye első romaholokauszt-emlékműve, a település Uradalmi Házának, a kisebbségi közösségek kulturális központjának udvarán felállított faragott kopjafa a romák elleni 2008-2009-es támadássorozat hat halálos áldozatának is emléket állít, köztük annak a kislétai asszonynak, akit két éve éppen az emléknap éjszakáján gyilkoltak meg álmában a Szabolcs megyei településen, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.


Az áldozatokra emlékeztek civilek a budapesti Nehru parton

A roma holokauszt áldozataira, valamint a cigányok elleni 2008-2009-es támadássorozat hat halottjára és öt súlyos sérültjére emlékeztek csendes főhajtással és koszorúzással civilek kedden a fővárosi Nehru parton, a roma holokauszt emlékműnél.

Daróczi Ágnes, a Phralipe nevű roma civil szervezet alelnöke rövid beszédében párhuzamot vont a 67 évvel ezelőtt, az auschwitzi haláltáborban történtek és a romák elleni támadássorozat között, azt hangoztatva, remélik, hogy a kormány megálljt tud parancsolni a cigányok és más kisebbségek elleni gyűlöletnek.

Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt, épp e nap éjjelén lőtték agyon a Szabolcs megyei Kislétán a 45 éves Balogh Máriát, az akkor 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. A 2009. augusztus 3-ra virradóra történt gyilkosság már a hatodik halálos áldozata volt az összesen kilenc támadásból álló fegyveres és Molotov-koktélos bűnsorozatnak.

Emlékezni jöttünk azokra, akiket 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra gyilkoltak meg az auschwitzi lágerben - mondta Daróczi Ágnes, hozzáfűzve, emlékezni, emlékeztetni kell azokra is, akiket 2008-ban és 2009-ben "a 21. században, Magyarországon szintén származásuk miatt gyilkoltak meg, mert akkor embervadászat folyt az országban".

A roma polgárjogi aktivista feltette a kérdést: "remélhetjük-e, hogy megálljt parancsolhatunk a haragnak, a mindannyiunk életét megnyomorító gyűlölet rákfenéjének".

Iványi Gábor metodista lelkész a kormány közmunkaprogramjára utalva azt mondta: "törvényi lehetőség van arra, hogy a leghátrányosabbakat munkatáborokba kényszeríthetik". Az áldozatokért mondott imájában azt kérte, adják meg a cigányság szabadságának lehetőségét, hogy a romák a jelenben is kapjanak esélyt, s idézte az Úr bibliai üzenetét: "engedd el népemet".

A IX. kerületben lévő Nehru parton 2006-ban felavatott, azóta az egyik sarkánál megrongált emlékműnél mécseseket gyújtottak és koszorút helyeztek el az áldozatokra emlékezve.

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg világszerte augusztus 2-án a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. 1944-ben, augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt, főként nőket és gyermekeket gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

MSZP: minden párt felelős a kisebbségek boldogulásáért

Az MSZP országos elnöksége szerint minden demokratikus párt felelősséggel tartozik a Magyarországon a többséggel közösségben élő kisebbségek boldogulásáért.

Az ellenzéki párt keddi, a roma holokauszt emléknapján kiadott közleményében, amelyet Kunhalmi Ágnes és Teleki László, az országos elnökség két tagja jegyez, azt írták: a baloldali és jobboldali politikusoknak felelősségük van abban, hogy a szélsőséges nézeteket vallók többé ne nyerjenek politikai és társadalmi teret.
Hozzátették: ahogy kormányon tették, úgy ellenzékben is mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy törvényekkel, rendeletekkel is védjék a hazai roma közösség tagjait, és az érintett civil szervezetek bevonásával segítsék foglalkoztatási, lakhatási, oktatási esélyeiket.
Közölték, néma főhajtással adóznak a roma holokauszt minden áldozatának emléke előtt.
Felidézték: 67 éve, 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka az auschwitz-birkenaui táborban több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket öltek meg; a náci népirtásnak több tízezer, köztük több ezer magyarországi roma esett áldozatul.
A Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította augusztus 2-át a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává, augusztus első napjaiban az idén is számos helyszínen megemlékeznek az áldozatokról.

Az áldozatokra emlékezett az LMP

Az LMP a roma holokauszt, a porrajmos (pharrajimos) évfordulóján tisztelettel hajt fejet a  áldozatul esett, összesen közel félmillió embertársunk előtt, akik közül több tízezret Magyarországról hurcoltak el a nácik és csatlósaik - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a párt két választmányi szóvivője.

Szél Bernadett és Vágó Gábor kijelentette, pártjuk tiltakozik az "erősödő szellemi környezetszennyezés" ellen, amely "roma honfitársaink emberi méltóságának élőszóval és írással, politikai beszédekkel és politikai cselekedetekkel történő sorozatos megsértésében tapasztalható". Szavaik szerint ezért mindenkit emlékeztetni akarnak arra, hogy az efféle szimbolikus kitaszítással megvalósuló embertelenség készítette elő egykor a morális gátlások lebomlását és a romák valóságos kizárását az egyenjogú állampolgárok közösségéből. 

Az LMP véleménye szerint hazánk egyik legnagyobb mai sorskérdése, hogy képesek leszünk-e vélt és valóságos ellentéteink békés rendezésére. Kérdés, hogy a szolidaritás, az együttműködés, az integráció folyamatai erősödnek-e társadalmunkban, vagy "az ellentétek elvadulása, a társadalmi széthullás, az elkülönülés fokozódik" - folytatják.

A két szóvivő azzal zárja közleményét, hogy mindenkinek közös felelőssége, hogy mivé teszi Magyarországot és ha igaz, hogy minden magyar felelős minden magyarért, akkor minden magyar romáért is az – és viszont.

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elől menekülő SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

OLDALTÖRÉS: A cigány holokauszt (porrajmos) emléknapja

A cigány holokauszt (porrajmos) emléknapja

A cigány holokauszt (porrajmos) emléknapja

A cigány holokauszt (porrajmos) emléknapja

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elől menekülő SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: népszámlálás alá vették őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.

A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák, mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

OLDALTÖRÉS: Megemlékezéseket tartanak kedden a roma holokauszt évfordulóján

Megemlékezéseket tartanak kedden a roma holokauszt évfordulóján

Megemlékezéseket tartanak kedden a roma holokauszt évfordulóján

Megemlékezéseket tartanak kedden a roma holokauszt évfordulóján

Ökumenikus imaórán emlékeznek meg kedden a roma holokauszt, más néven a porrajmos áldozatairól Budapesten. Történészek több tízezerre teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket a második világháború során.

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944-ben e nap éjszakáján küldték gázkamrába az auschwitz-birkenaui haláltáborban még életben maradt romákat és szintiket.
A Saint'Egidio Közösség által szervezett budapesti szertartáson megemlékeznek a kislétai gyilkosság áldozatairól is; két éve ezen az éjszakán lőttek agyon egy cigány asszonyt, és sebesítették meg súlyosan 13 éves lányát. Ez a támadás volt a hat életet kioltó és tucatnyi sérültet követelő gyilkosságsorozat utolsó állomása.

A budapesti megemlékezésen, az imaórán Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, református lelkész és Fabiny Tamás evangélikus püspök tart elmélkedést, a szertartást pedig Székely János katolikus esztergom-budapesti segédpüspök vezeti.

Az évforduló alkalmából délelőtt koszorúzással egybekötött csendes főhajtással is megemlékeznek a roma áldozatokról a budapesti, IX. kerületi Nehru parki Roma Emlékműnél.

Este pedig Pécsett a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület szervezésében nyílik képzőművészeti emlékkiállítás.

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.