Siralmas: hatásos volt a politikai kommunikáció a romló közbiztonságról

Az április 7-22. között készült felmérés szerint a magyar társadalom a közbiztonság általános, országos állapotát kifejezetten kedvezőtlennek látja. A telefonon megkérdezett mintegy ezer ember egy százfokú skálán átlagosan 37 pontot adott a közbiztonság helyzetére.
 
Az országos állapotokat a legkedvezőtlenebbnek a fővárosban és a falvakban élők gondolták, míg a legkedvezőbbnek a megyeszékhelyeken. Regionálisan a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön volt kedvezőbb a kép, és az észak-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióban a legkedvezőtlenebb.  A közbiztonság helyi szintű megítélése kedvezőbb, de a százfokú skálán átlagosan csak 54 pontra értékelték azt. 

A megkérdezettek a rossz közbiztonsági állapotok legfőbb okaként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényedést nevezték meg. A megkérdezettek 15-15 százaléka a rendőrség általánosan rossz helyzetét és az etnikai konfliktusokat is ide sorolta. Kisebb mértékben az elit negatív példamutatását (9 százalék) és a szervezett bűnözést (7 százalék) is az okok közé sorolták. 
 
A kedvezőtlen helyzeten a megkérdezettek jelentős része, 45 százaléka egyértelműen büntetőjogi szankcionálással javítana. A válaszadók mintegy egyharmada szerint a megoldást az jelentené, ha a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikát folytatnának. A megkérdezettek 17 százaléka szerint a rendőrség személyi állományának növelésével is lehet kezelni a helyzetet.

A felmérés szerint lényeges az eltérés a különböző korcsoportok között. A fiatalok inkább a határozottabb rendvédelmi politika kialakításában látják a megoldást, míg a 30-39 év közöttiek 59 százaléka szerint világosabb büntetőjogi válaszra lenne szükség. Ez utóbbi támogatottsága a hatvan év felettiek körében 38 százalékos volt.