Belföld

2010.11.19. 16:38

Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatását kérte a Székely Nemzeti Tanács

A magyar Országgyűlés a mai naptól kezdve már nem csak az ország háza, hanem a nemzet háza is - mondta a Székely Nemzeti Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén Kövér László.

MTI

A házelnök úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: "székely testvéreink, önök hazaérkeztek".

Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai itt vannak, azt bizonyítja, hogy "összetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk".

Kövér László azt mondta, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata. Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje - fűzte hozzá.

Szavai szerint a korabeli Székely Nemzeti Tanács mindent  megtett, ami módjában állt: a magyar haza területi sérthetetlenségét nem tudták megmenteni, de a magyar önbecsülést igen.

Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra - mutatott rá, hozzátéve, napjaink Székely Nemzeti Tanácsa ennek a magyar integrációnak a részese és annak egyik leghűségesebb katonája.

A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyarok "békés nemzetegyesítésének" kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.
 
Kijelentette, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja, hogy Románia jövőre beléphessen a schengeni övezetbe. 
Kitért arra, hogy az Európai Uniót nemcsak pénzügyi és gazdasági, hanem értékrendi és erkölcsi problémák is gyötrik. Választ kell adni arra, hogy mi az unió szerves kötőanyaga - mondta -, hangsúlyozva, hogy nincs európai azonosságtudat az európai népek azonosságtudata nélkül. Azt mondta, az európai kérdésekre vannak közös válaszok.

Példaként említette, hogy Szlovákiát és Romániát követően Magyarország is felismerte: az európai közösségi térben a nemzet tagjait nemcsak lelki, de közjogi kötelékek is összekapcsolhatják, így jövőre a határon túli magyarok is megkaphatják a lehetőséget arra, hogy (magyarországi lakóhely nélkül is)állampolgárságért folyamodjanak.

Magyarország a környező országokkal együtt vallja, hogy "a nagyvilágban élő nemzettársaink" nem tehertételt hanem erőforrást jelentenek - emelte ki.

Azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy "nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van". 

Hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Tanács az egyetlen Kárpát-medencei közképviseleti szervezet, amely 2006-ban több mint 200 ezer embert tudott felsorakoztatni az európai önrendelkezési törekvései mögé. A kulturális és területi önrendelkezést is magába foglaló területi autonómia Európa számos országában létező valóság - mutatott rá.

Szavai szerint a testület az erdélyi magyarság, valamint a székelység számára sem többet sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására - mondta Kövér László.

Végül azt kívánta, hogy a Székely Nemzeti Tanács váljon a román állam által elismert, legitimációval rendelkező, a mindenkori magyar állam által támogatott kormányzati, önkormányzati szervezetté.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy a szervezet megalakulásának pillanatától tudták, mit akarnak. Az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének, bárhogy is nevezzék őket. Mint mondta, az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel.

Kitért arra is, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására. Elmondta, nem gondolták, hogy ezt az első vagy a második alkalommal sikerül elfogadtatni, de a tervezet beterjesztésével sikerült elindítaniuk a vitát, amely az autonómiatörekvést a figyelem középpontjába állítja.

Céljuk mögé fel kell sorakoztatni a székelyföldi önkormányzatokat - mondta -, de meg kell nyerni Magyarország támogatását is.

Kijelentette, hogy Székelyföld - Magyarország határaitól távol - olyan kulturális örökséget őriz, amely a magyar nemzet egészének közkincse. Ezért céljuk nem csak a székelyek megmaradását szolgálja, de az egész magyarság javát - hangoztatta.

Függetlenül attól, hogy hol és hogyan húztak meg országhatárokat az elmúlt 90 évben, egyetlen magyar nemzet létezik, "egyszerűbben úgy is mondhattam volna, hogy hazajöttünk, itthon vagyunk" - jelentette ki. Hangot adott annak a véleményének is, nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómiatörekvések kifulladását jósolják, de azoknak sem, akik szerint ezek a törekvések elveszítették volna időszerűségüket. 

OLDALTÖRÉS: Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait

 

 

 

Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait

A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.

A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.

Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.

Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.

A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra.

Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják. A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el.

OLDALTÖRÉS: A Székely Nemzeti Tanács története

 

 

 

A Székely Nemzeti Tanács története

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, közfelkiáltással létrehívott testületként Sepsiszentgyörgyön. Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. (Az SZNT a hagyományos történelmi székely "székek" szintjén építette fel struktúráját, ezek az egykori közigazgatási egységek nem esnek egybe a román közigazgatási felépítéssel.)
   
A tanácskozáson a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról, hangsúlyozva: ezt a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárásokkal kívánják elnyerni. Elnökké Csapó Józsefet választották, aki kijelentette: a Székely Nemzeti Tanács nem kíván a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alternatívája lenni. Csapó József lemondása után 2006 novembere és 2008 februárja között Fodor Imre volt az ideiglenes elnök, az elnöki tisztséget azóta Izsák Balázs tölti be. Az SZNT együttműködik az Erdély egészét átfogó, Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT).
   
A székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet 2004. január 17-én fogadta el a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét, amelyet a román parlament elé terjesztettek jóváhagyásra. (A bukaresti parlament erre nemet mondott.) A dokumentum előszavában kinyilvánította, hogy a székelység, mint Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott, és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli. Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását, csupán az lenne a szerepe, hogy a történelmi szülőföldjén élő többségi közösség jogosan vehesse át a helyi közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően.
   
Miután a bukaresti parlament nemet mondott a statútum tervezetére, 2006. március 15-én a Székely Nagygyűlés Székelyudvarhelyen közfelkiáltással fogadta el a Székely Nemzeti Tanács autonómiakiáltványát. Az SZNT 2006. október 8-án újabb Székely Nemzetgyűlés összehívásáról döntött "a székely nép önrendelkezésének érvényesítésére", és a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását szorgalmazta. A nem hivatalos voksolást 2006. december 16-23. között rendezték meg a Székelyföld körülbelül tíz százalékát kitevő településeken, s a többség támogatta, hogy a régió autonóm státust kapjon. A nem hivatalos, jogi következményekkel nem járó szavazás eredményét a szervezők eljuttatták Románia kormányához és államfőjéhez, valamint az Európai Néppárt magyar frakciójához. AZ SZNT tavaly a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatásával hívott össze Székely Önkormányzati Nagygyűlést, egy nappal az RMDSZ és az EMNT hasonló rendezvénye után. Idén március 12-én az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen (amelyen az RMDSZ nem képviseltette magát) határozatban szorgalmazták, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, továbbá március 15. helyi jellegű hivatalos ünneppé nyilvánítását, s azzal a kéréssel fordultak Románia parlamentjéhez, hogy törvényben rögzítse Székelyföld régió autonóm jogállását.
   
2010. július 7-én Izsák Balázs, magyarországi tárgyalásait összegezve, kijelentette: először történt  meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!