Tragédia okozója lehet a jégdugó

A szénmonoxid mérgezések kapcsán sokszor felhívták a szakemberek a figyelmet arra, milyen fontos a fűtési rendszerek karbantartása és ellenőrzése. A hozzáértők szerint a jégdugó okozta balesetek is megelőzhetők.

Nagy hidegben időben fennáll annak a veszélye, hogy a vizet forgató fűtési rendszerekben jégdugó alakul, ami jobb esetben ez azzal jár, hogy leáll a fűtés, de nagyobb anyagi kárt is okozhat, a legrosszabb esetben tragédiához vezethet – tájékoztatta munkatársunkat Polhammer Kálmán, a VKSZ Zrt. hőszolgáltatási igazgatója.

Milyen esetekben alakulhat ki jégdugó?

A VKSZ Zrt. munkatársai szerint a jégdugó a csőhálózat azon részein alakulhat ki nagy valószínűséggel, amelyek az épület külső térrel érintkező falába vannak szerelve, elégtelen szigeteléssel, vagy szigetelés nélkül. A vezetékekben kialakuló kis sebességű áramlás, vagy az áramlás leállása esetén létrejöhet jégdugó. Fűtetlen épületrészekben, vagy lezárt radiátorokban is kialakulhat jégdugó. A legveszélyesebbek a főként régi nyitott rendszerekre jellemző, a padlástérben elhelyezett, vagy vezetett biztonsági és tágulási vezetékek, nyitott tágulási tartályok.

Hogyan kerülhetjük el a jégdugó kialakulását?

Vizsgáljuk felül a fűtési vezetékek nyomvonalát, és amennyiben a fentiekben leírt esetek gyanúja fennáll, ezen vezetékekben tartsuk fenn a fűtött közeg áramlását. Fűtetlen térben levő radiátorokra szereljünk termosztatikus radiátorszelepet, ezek egyidejűleg tesznek eleget az energiatakarékosság és a fagyvédelem követelményének (fagyvédelmi állásban, 6 °C hőmérséklet szabályos). Ne kapcsoljuk ki teljesen a hőtermelőt, vagy a fűtésszabályzót termosztátot, a kikapcsolás helyett alkalmazzuk a fagyvédelmi üzemmódot. Ebben az üzemmódban a vezérelt berendezések, hőtermelők, keringető szivattyúk egy bizonyos, beállítható külső, vagy belső hőmérséklet alatt fenntartják a fagymentes működés állapotát – mondta Polhammer Kálmán.

Külön ki kell térnünk egy speciális, veszélyes esetre, amikor a jégdugó a hőtermelő, és annak biztonsági berendezése, biztonsági szelepe, nyitott vagy zárt tágulási tartálya között alakul ki. A legveszélyesebb, nagy valószínűséggel tragédiát okozó eset, a szilárd tüzelésű nyitott rendszerek esetén a fűtetlen térben vezetett, vagy elhelyezett nyitott tágulási tartály, és/vagy tágulási, biztonsági vezeték elfagyása. Gyakoriak a helytelenül szerelt rendszerek, ahol a tágulási vezeték, vagy a biztonsági vezeték egyike hiányzik.

A szilárd tüzelésű berendezés a gátolt hőtágulás és a hőelvétel hiányának miatt elkezd nagy nyomású forró vizet termelni. Ha a túlnyomásnak a kazántest már nem tud ellenállni, kilyukad, elreped. A nagy mennyiségű forró víz kilép a kazánból, forrázást okoz, a légköri nyomáson elgőzölög és térfogata a sokszorosára növekszik, kazánrobbanás történik. Ez az esetek többségében jelentős anyagi kárral, és ha a közelben emberek is tartózkodnak, halálos sérüléssel is– figyelmeztetett Polhammer Kálmán s elmondja, hogy a jégdugó - áramlás híján - a tüzelőberendezés segítségével nem lehet felolvasztani. Az egyetlen járható út, feltárni a fagyás okát, helyét, és azt külső hőforrással, a körülmények figyelembevételével kiolvasztani majd hálózati víznyomással ellenőrizni a kiolvadás tényét.

A szakemberre szükség van!

Idén rengetegen kérték Szántay Zoltán kazánszervizes segítségét, de már csak most, a fűtési szezon közepén. A hibák elhárítása ilyenkor már nem egyszerű, akár többnapos munkát igényelhetnek, ami miatt előfordult, hogy egy lakásban négy napig nem volt fűtés, miközben kemény mínusz 10-15 fokokat mértünk – mondta a szakember.

Szántay Zoltán felhívja az emberek figyelmét arra, hogy évente legalább egyszer, a nyári időszakban vizsgáltassák meg fűtési rendszerüket szakemberrel, mert ezzel elkerülhetők a későbbi nagyobb hibák, amelyek akár tragédiához is vezethetnek.