2015.04.19. 12:39
Változik a klíma és a szőlő - Ötven év múltán nem lehet majd borvidék a híres Villányban?
Kőszeg - Hetedszer gyűltek össze szombaton Kőszegen szőlészek és borászok, tudósok és gazdák, hogy tárgyaljanak a szőlőművelés legújabb kihívásairól, a klíma változásának hatásairól.
2014-ben robbanásszerűen terjedt el Magyarországon a pettyesszárnyú muslica, amely minden érett, vagy túlérett gyümölcsben kifejlődhet. Az ázsiai eredetű kártevő 2008-ban jelent meg először Európában, imágóit most ősszel már a Fertő parti szőlőültetvényeken is megtalálták.
Meteorológiai megfigyelések támasztják alá, hogy növekszik a szélsőséges időjárás előfordulásának gyakorisága. Az aszályos periódusok, a súlyos vízhiány egyértelműen kedvezőtlenek a minőségi borszőlőtermelésre.
A 2014-es év szélsőségeket produkált a penészgombák elszaporodásában. Ez irányította rá a figyelmet arra, hogy ma még a levegő nedvességtartalma ritkán jelenik meg a klimatológiai adatok és jellemzők között, pedig nagyon fontos tényező, meghatározó lehet bizonyos élő szervezetek, főként gombák számára.
Fotó: Unger Tamás
Három előadás témája a szombaton Kőszegen immár hetedszer megrendezett Szőlő és Klíma Konferenciáról, amelynek programjában 20 előadás és 6 poszter előadás szerepelt.
A város híres Szőlő Jövésnek Könyve programsorozatához kapcsolódó konferenciára, az Európa-házba, az ország minden részéből érkeztek résztvevők.
Őket a megnyitón elsőként V. Németh Zsolt, a Földművelődésügyi Minisztérium államtitkára köszöntötte. Azt mondta el, hogy a bor a kormány számára stratégiai termék, többféle módon nyújtanak támogatást, például úgy is, hogy reklámozzák külföldön a magyar bort.
– A klímaváltozás itt van a nyakunkon, nem a jövőről szól, jelen van a mi életünkben tapasztalható problémaként, ezért nagyon fontos foglalkozni vele – hallottuk az államtitkártól. Huber László, Kőszeg polgármestere azt emelte ki, hogy nagyon fontos, gazdaságilag meghatározó volt évszázadokon keresztül a kőszegiek életében a szőlőtermelés, a borászat. Ez most a KRAFT programban magasabb, professzionálisabb szintre lép majd. Dr. Puskás János, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának elnöke, a konferencia fő szervezője említette: Egereből, Kecskemétről is érkeztek Résztvevők. Örömmel köszöntött mindenkit Dunkel Zoltán, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke is.
Fotó: Unger Tamás
Milyen várható hatásai lesznek majd Magyarországon a felmelegedő klímának?
A szőlészek, borászok már arról beszélnek, hogy 50 év múlva a mediterrán éghajlaton nem nagyon lehet szőlőt termeszteni: elégnek a szőlőben a savak. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 50 év múlva Magyarországon Villányban már nem lesz szőlő. A nemes növény termesztése északabbra húzódik majd. A felemelegedés egy másik érdekes jele, hogy a mediterrán országokban a kabóca nagyon elszaporodott. (Ezek szipókáikkal megszúrják a növények leveleit, nedveit szívják, lárváik növények gyökereibe bújnak, és azok nedveit szívogatják.) A szélsőséges időjárás miatt fontos felkészülni a fagyokra is. A kordonos művelésű szőlők jobban ki vannak ennek téve, tehát fagytűrőbb fajtákat kell ültetni, s takarással is kell a fagy ellen védekezni.
Láng József kőszegi borásztól az iránt érdeklődtünk: a klímaváltozás hogy érinti az itteni szőlőket?
– Úgy gondoljuk, mi a haszonélvezői leszünk a felmelegedési folyamatnak, hiszen számunkra csak jót hozhat, hogy az eddigi hűvösebb alpokaljai időjárás melegszik.
A kaliforniai szőlőkultúra atyja volt
Amerikában több mint negyed századot töltött 1840 és 1869 között Haraszthy Ágoston, aki a Napa-völgyben, Sonoma környékén kiterjedt szőlőbirtokokat és borgazdaságot létesített. A kaliforniai Haraszthy pincészetből kikerült borok rákerültek a washingtoni Fehér Ház borlapjára. Kalifornia kormányzójaként Ronald Reagan, az USA későbbi elnöke megbecsüléssel nyilatkozott Haraszthy életművéről, érdemeit törvénybe iktatták, az utókor elismeri. Róla is szó volt Kőszegen.