Minőségi bor várható idén

Egy főállású szőlősgazdának igencsak nadrágszíjhúzó az idei év, elég csak a tavaszi fagyra vagy a nemrég bekövetkezett Vas megyei jégverésre gondolni - tájékoztatta lapunkat Stefanich Kornél, Kőszegen és Cákon gazdálkodó borász. A fiatal gazdálkodó egy nyugati mondást idézett, miszerint a szőlészek egy évi termésének a bankban, egy évi termésének a pincében, egy évinek pedig a tőkén kell lenni. - Ez ideális helyzet lenne itthon is, de azt hiszem, a hazai szőlészek jó részének még csak vágyálom, főleg, ha kikapnak egy ilyen évet, mint a 2016-os - mondta a gazdálkodó.

Stefanich Kornél hét évig helyi hegyközségi elnökként is segítette a környékbeli szőlészek munkáját, van rálátása a sopron-kőszegi borvidék tagjaiként dolgozó szőlészek munkájára.

Stefanich Kornél: A tíz hektáron gazdálkodó, főállású szőlősgazdákra nehéz idők járnak az idén. A veszteségek számottevőek

A környék szőlőültetvényei meglehetősen vegyes képet mutatnak, legalábbis a jégverés-fagykár tekintetében - mondta. Van, ahol ablakot is tört az esővel kísért, cseresznye nagyságú jég, de ez csak alig pár percig tartott. Van, ahol az ültetvény 100 százalékát elverte az égi áldás.

- A területünk 40 százalékát érte kár, ez nagyjából 240 hektoliter bor kiesését jelenti - mondta a gazda. Hozzátette: a cáki ültetvényeket inkább a tavaszi fagy károsította, a kőszegi részen viszont legutóbb a jég volt az úr. A fiatal szőlészgazda elmondta: az összes területét tekintve 10-15 millió forintos bevételkiesést jelent ez az év a fagykár és a jégverés miatt. - Azt viszont hozzá kell tenni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az idei évhez hasonló időjárás esetén - függetlenül a fagytól és jégtől - jó minőségű borra számíthatunk ott, ahol lehet szüretelni - mondta Stefanich Kornél. Kiemelte: a tavaszi fagykár után a szőlő egy része magához tért bizonyos területeken.

Az emlegetett tapasztalat nem légből kapott: a fiatal szőlőtermelő 1999 óta gazdálkodik, mint mondta, a szőlő szeretete nagyapjától és édesapjától ragadt rá, ám az anyai ág (Preisz család) már a történelmi időkben is a környék egyik legnagyobb szőlőművelője volt. Napjainkban 10 hektáron gazdálkodik, ahogy lapunknak elmondta, a család apraja-nagyja a tőkék között éli - nem feltétlenül könnyű - életét. A leszüretelt szőlőből készült bor egy részét helyi üzemében palackozza, a többit kiméri. A napjainkban jellemző kék szőlő mellé egyre inkább fehér szőlőt telepít, hiszen, ahogy elmondta, a filoxérajárvány előtt Kőszeg környékén ez volt a jellemző. - Utóbbira egyre nagyobb a kereslet, bár azt is hozzá kell tenni, hogy például a blauburger a környék egyik jellegzetes, közkedvelt fajtája - mondta a fiatal gazda. Jellemző szőlőfajtái a kőszegi vidéknek még a zweigelt, a kékfrankos, a merlot, a pinot-noir és a cabernet. A kőszegi terület történelmi fajtáit a fehér szőlők alkották, többek közt a rizlingek és a furmintok.

Stefanich Kornél zárásképpen megjegyezte: a jó bort természetesen jó szőlőből kell készíteni, az idei termés - már ami megmaradt - jónak ígérkezik. - Annyit még hozzá kell tenni, hogy a gazdálkodók által befizetett pénzekből most a kormány a kár arányában, támogatás formájában valamennyit visszajuttat a gazdáknak.