Borosta

2016.01.09. 08:37

Sági Gyula festőművész a szombathelyi campus hallgatója volt

Szombathely - Mindenkire büszkék vagyunk, akik tőlünk indultak és sikeres szakmai karriert kezdtek építeni - tudjuk meg Bordács Andreától, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ (NymE) Művészeti Intézetének igazgatójától,

Merklin Tímea

Az igazgatónő az itt végzett Sági Gyula történetét meséli: Maastrichtban, Párizsban, Berlinben voltak kiállításai, a budapesti Várfok Galéria művésze lett, miközben a megélhetést előbb konyhai munka, később lakáskiadás adta.

Sági Gyula jelenleg Németországban él. Arról kérdeztük, hogy indult el a pályáján, hogy került külföldre? Mekkora egzisztenciális kompromisszumokat kell kötni a reális élettel, hogy az alkotó szabadon azt csinálhassa, amit akar?

- 2010-ben végeztem Szombathelyen képi-ábrázolás szakon. Mivel egy ilyen diplomával a magyar munkaerő piacon majdnem lehetetlennek tűnt elhelyezkedni, éppen ezért előbb egy évig tanultam angolt, majd Hollandiába mentem egy barátomhoz. Ha külföldre megy valaki pénz nélkül, és nem beszéli az ország anyanyelvét magas szinten, természetes, hogy bármilyen munkát el kell vállalnia, ha csak nem akar éhen halni. Ennek semmi köze ahhoz, hogy én festek, ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha csillagásznak tanultam volna.

- Milyen kapcsolatokat sikerült művészetis hallgatóként kialakítani? Kiktől tanultál legtöbbet, kik támogattak?

- A főiskolának sokat köszönhetek, elsősorban Bordács Andreának, Gyarmati András és Bartek Péter tanáraimnak. Andrea magasfokú művészettörténeti ismeretek adott át, részletesen tanultunk mindenkiről, aki ma fontos a szakmában. Többen ezek közül a művészek közül ma már személyes jó barátaim. Andrea sokat beszélt a fontosabb kereskedelmi galériákról, azok működéséről, sőt, ha jól emlékszem az ő ötlete volt, hogy küldjek portfóliót az akkor még csekély számú munkámról a Várfok galériának. Egyszóval segített eligazodni a szakmában, és igyekezett használható, gyakorlati tudást átadni. Már akkor továbbküldte két diplomamunkámat fontosabb gyűjtőknek, ezzel segítve a kapcsolati tőke kialakulását, ami Magyarországon, egy vidéki egyetemről csak nagy üggyel bajjal hozható létre.

Sági Gyula itt végzett korábban a szombathelyi egyetem képi-ábrázolás szakán. Ma már ismert festő, aki jelenleg Németországban él
Fotó: Sági Gyula

- Hogy kerültél Hollandiába, majd Németországba?

- Maastrichtba utazásom előtt összeállítottam egy portfóliót egy rövid kísérőlevéllel, és elküldtem az ottani komolyabb galériáknak. Álmodni sem mertem róla, hogy kapok választ. Kiérkezésem után két héttel a Stevens Galéria hívott meg személyes találkozóra, az ottani talán egyetlen igazán komoly kortárs kereskedelmi galériába, és 2012 februárjában önálló kiállítás nyílt munkáimból. Persze akkor még komolyabb eladások nem voltak, pénzre pedig szüksége van az embernek, így elvállaltam majdnem bármilyen munkát. Barátok segítségével kaptam egy műtermet, ahol továbbdolgoztam munka mellett is.

- Miként szervezed magad körül az életet?

- Egy maastrichti jó barátommal, John Franzennel alapítottunk egy csoportot Serialists néven, jelenleg 4-5 állandó taggal dolgozunk, első kiállításunk Párizsban nyílt. Eközben meghívtak a holland TAOP - The act of painting - több mint 30 tagot számláló nemzetközi csoportba, velük Eindhovenben, Japánban, valamint Berlinben nyíltak kiállításaink. Jelenleg egy Budapesti bemutatkozást szervezünk. A 2013-as év elején a párizsi Oneiro galéria hívott meg és szerződtetett, náluk két kiállításom nyílt eddig. Ők az interneten találtak rám. Majd 2014-ben Berlinbe költöztem, azóta itt dolgozom és festek, több csoportos tárlaton vettem részt itt eddig, illetve 2015 októberében a budapesti Várfok galéria - project roomjában nyílt önálló kiállításom. Mindezeken túl folyamatosan pályázok artist-in-redidency programokra, ösztöndíjakra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!