Oroszy Csaba festőművész Kubáról, az élet élvezetéről

Zalaegerszegen a Városi Kiállítóteremben mutatták be azt a száz darabos kollekciót, amit Oroszy Csaba a 2010-es kubai utazása nyomán hozott létre. A Pannon Tükör című folyóiratban Péntek Imre írt a tárlatról, amely közelebb hoz egy távoli, ismeretlen-ismerős országot, amit ilyen sztereotípiákkal szokás illetni: szivar, rum, zene. Címkéi: Castro, Che Guevara, rakétaválság, kubai szocializmus. Oroszy Csaba anyagában meglepő a látványelemek sokasága, zavarbaejtő a sokféleség. Ilyen a popkultúra is. Utcaképek, öreg amerikai kocsik, hintó, roncstelep  sorolja Péntek Imre , idős barázdált arcú asszony, rumbatököt rázó fogatlan zenész, szivarozó férfi és nő. A szerző szerint Oroszy vizuális körhintába ülteti a nézőt; vonzó, egyedi eklektikát teremt. A hódolat és irónia nyelvén fogalmaz, a hanyatló szocializmus, a haldokló diktatúra díszletei közt.

Szombathelyen 2010-ben volt a képtárban Oroszy 15 éves áttekintő kiállítása, ott csak utalt a témára pár képpel.

- Kubában sok minden emlékeztet a magyarországi 60-as, 70-es évekre. A régi spanyol díszek, csempék, vakolatok jól megférnek a szocialista vasbetonnal, a gyarmatbirodalom vasrácsaival, drótokkal, huzalokkal. A relatív modernkor és a régmúlt találkozik - meséli a művész. - Nekem élmény volt az is, hogy nagyon sok az idős korú. Az emberek sokáig élnek. A nincs miatt tiszta, vegyszermentes a táplálkozásuk, nem kell a fogyasztói társadalom szemetét megenni. Fő ételük a rizs, a bab, kiegészítve friss zöldségekkel. Esznek csirke- és malachúst, a tenger gyümölcseit. Az egészséges életmód miatt nincsenek szívproblémák. Ebben elsők a világon. Izmaikat munkával szerzik, nem fitnesz-termek mélyén. Általánosan elterjedt a földművelés, ez biztosítja a megélhetést a sokaság számára. Saját maguknak megtermelik a táplálékot. Akkora a szegénység, hogy a lelki gazdagság fénylik fel inkább...

Oroszy Csaba a kubai élményzuhatag után nem csak sok képet festett, de írt egy 299-es számú füzetet is, ami kiadásra vár. Ez egy secretista mű, egy sajátos látomás Kubáról és a létezésről, keveredik benne az álom és a valóság.

Kubához szorosan hozzátartozik a szivar, de a többség mégis inkább cigarettázik, mert a jó minőségű szivarok drágák. Az idősebbek saját termesztésű és csavarású dohányleveleiket szívják.

- Próbálnák meg Kubában bevezetni, hogy nem lehet dohányozni sehol. Valószínűleg elsöpörnék Raúl Castro birodalmát. Magyarországon boszorkányüldözés és álszent képmutatás van ebben a témában. Ennyi erővel az alkoholt is be lehetne tiltani, attól többen halnak meg - fogalmazza meg véleményét Oroszy, akit a hazai dohányzástilalom kizárt a kávéházakból, pedig idejének jelentős részét ott töltötte.

- A tilalomig kávéházakban gondolkodtam, készítettem jegyzeteket, találkoztam a barátaimmal. Most a műtermemben rendeztem be magamnak kávéházat, amit Dürerről neveztem el, mivel egy metszete lóg a falon. Kivonultam a kávéházakból. Élvezem a minőséget, otthon. Szeretem a frissen pörkölt kávé illatát, és mellé a jó Havanna szivart, ami olyan, mint kocsiban a Rolls-Royce...