Mi lesz a Pannon Cigányzenekarral? - A művészeknek egykor állva tapsolt a közönség a Bartók Teremben

- Meglepetést tervezett Vas Megye Közgyűlése és Bük városa a Hunyadról érkezett prominens vendégeknek 2006-ban: ekkor hoztam létre az akkor 16 fős csapatot, bár egyesületté csak egy évvel később alakultunk - kezd bele történetükbe Baranyai Lajos, a Pannon Cigányzenekar művészeti vezetője. - Akkor komoly hatással voltunk a közönségre, ennek köszönhettük, hogy Markó Péter, az akkori megyei elnök felvetette, hogy üljünk le, és beszéljünk. Ez napok múlva, gyorsan meg is történt, így kiderült, hogy szükség van ránk. Gyakorlatilag a megyei közgyűlés kérésére alakultunk meg, hogy legyen Vas megyének egy olyan jellegzetes nagyzenekara, ami bármikor, bárhol, akár testvérvárosok, testvérmegyék látogatásakor, akár komolyabb rendezvényeken fel tud lépni a nagyközönség előtt.

A Pannon Cigányzenekar most a Savaria Szimfonikus Zenekar után a legnagyobb létszámú - jelenleg 33 fős - zenekara Vas megyének. Voltak már 95-en is, de megcsappant a létszám az elmúlt években, hiszen elég kevés most a felkérésük - mondta az elnök. Baranyai Lajos fontosnak tartotta kiemelni, hogy talán már bizonyítottak: a Magyar Kultúra Napján 2009-ben tele volt a szombathelyi Bartók Terem, telt ház előtt játszottak, a közönség a koncert végén állva tapsolt nekik. Majd 2011-ben a megyeszékhely Fő terén fellépő díj nélkül, mintegy a megyének köszönetként zenéltek, ott 2500 ember gyűlt össze, és hallgatta őket muzsikálni. Ezeket a csapat művészeti vezetője szép emlékként őrzi mind a mai napig - és kérdésünkre azt is elmondta, hogy szerinte ma is lenne igény a kultúra, a művészet ezen ágára.

Az elmúlt évek rossz tapasztalatait szeretné végre elfelejteni a csapat szíve-lelke: Baranyai Lajost megviselte ez a néhány esztendő. Az elnök megmutatta nekünk a kezét, mielőtt elmondta volna, hogy bizony most nem zenészként keresi a kenyerét: egy soproni cégnél dolgozik. A családja, két gyermeke miatt kényszerül fizikai munkát végezni. Csak így tudnak rendszeres havi bevételre szert tenni. Emellett menedzseli és összetartja a neves zenekart, amelynek tagjai tanult, értelmiségi emberek - hangsúlyozta a művészeti vezető.

Budapestről 1995-ben költözött haza Baranyai Lajos, akkor a jelenlegi Nemzeti Cigányzenekart átadta Sánta Ferencnek, aki azóta is szépen működteti a csoportot - tette hozzá a büki művész. Annak idején azért döntöttek úgy, hogy elköltöznek a fővárosból, mert a drogterjesztés és -kereskedelem azokban az években kezdett elterjedni az országban, főként Budapesten, és szerették volna biztonságban tudni két gyermeküket. A döntés nehéz volt, de egyértelmű.

- Az a vágyunk, hogy ismét emelhessük a régiós, de főként a vasi nagyrendezvények fényét. Most nem találjuk azt a rést, amelyen be lehetne jutni a közönségünkhöz, pedig tapasztalom, hogy a magyar cigányzenére is éppúgy igény van, mint például a klasszikus darabokra: ezért vágynék például egy közös koncertre a Savaria Szimfonikus Zenekarral. Jó lenne összehozni a két műfajt, hiszen nem állnak távol egymástól - hangsúlyozta a zenekar művészeti vezetője. Hozzátette, hogy ők nem a határon túl, hanem ezen az oldalon szeretnének játszani, hiszen ők magyar cigányzenét játszanak.