Bulvár

2012.05.17. 22:38

Cannes: Marion Cotillard meghódította a Croisette-et

Marion Cotillard először vonulhatott fel a cannes-i Fesztiválpalota vörös szőnyegén egy versenyfilm, a francia Jacques Audiard csütörtökön bemutatott De Rouille et d'os (Rozsda és csont) című filmjének főszereplőjeként. A Franciaországban az egyik leginkább várt alkotást a kritikusok és a fesztiválközönség is nagy elismeréssel fogadta, s az Oscar- és César-díjas francia színésznőt már a legjobb női alakításért járó díj egyik nagy esélyeseként tartják számon a Croisette-n.

MTI

"Nagyon boldog vagyok, hogy éppen ezzel a filmmel mutatkozhatom be Cannes-ban" - mondta a díszbemutató előtt a francia színésznő.

Az egy Halálos szívdobbanás és A próféta rendezője - amiért 2009-ben a zsűri Nagydíját vihette haza - a kritikusok szerint ismét mesterművet készített; ezúttal a szépség és a szörnyeteg témájára, amely egy melodramatikus szerelmi történet, egy bunyós film és egy igazi művészfilm keveréke.

A The New York Times, a The Australian, a London Evening Standard, a The Times, valamint a francia Premiere, a Les Cahiers du Cinéma, a 20 Minutes és a Télérama is a legmagasabb három csillaggal jutalmazta a filmet. Két csillagot adott a francia La Croix, a Le Monde, a L,Humanité, az Ouest-France, a Le Parisien és a Le Journal du Dimanche. Az RTL rádió, a BFM hírtelevízió, a Gala magazin, a 20 minutes újság pedig a fődíjra, az Arany Pálmára is esélyesnek tartja a francia versenyfilmet.

A film főhősnője, Stéphanie (Marion Cotillard) idomárként dolgozik a Cannes melletti Antibes-ban működő delfináriumban, esténként pedig a francia Riviéra táncklubjainak arrogáns hercegnője. Miután munkahelyi balesetben elveszti a lábait és teljesen összeomlik, a gyermekét egyedül nevelő durva Alira (Matthias Schoenaerts), az egyik bár kidobó-emberére támaszkodik, aki időnként illegális, utcai bokszmeccseken bunyózik.

A szenvedés és a lemondás árán a lány fokozatosan fedezi fel, hogy képes másért is élni (Ali menedzsere lesz), az egyszerű fiatal férfi pedig megtanulja kommunikálni az érzéseit, és kimondani azt, hogy "szeretlek" - foglalta össze filmje lényegét a rendező a film sajtótájékoztatóján. A film forgatókönyvét a kanadai Craig Davidson novelláiból Thomas Bidegain írta, aki szerint "olyan egyszerű sorsokról van szó, amelyek a balesetek által válnak hősiessé, és sikerül teljesen új utat nyerniük".

A Piaf című filmben nyújtott alakításért Oscar-díjat nyert Marion Cotillard a rendező szerint "nagyon férfias és nagyon érzéki" színésznő, aki teljesen egyedül építette fel ezt a nehéz szerepet. "Kevés színésznő tudott volna ugyanakkor ennyire nőies maradni" - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy hálás a technológiai fejlődésnek, ugyanis különleges effektusokkal tudták "eltüntetni" a filmen Marion Cotillard lábait, aki a forgatás alatt egy zöld harisnyát viselt.

Marion Cotillard a szerep megformálásához hosszú órákat gyakorolta a láb nélküli úszást, majd megtanult bottal járni, hogy hitelesen tudja megjeleníteni egy fogyatékos ember testét. "A művégtaggal közlekedő emberek egyébként nagyon jól megtanulnak járni és egyáltalán nem sántítanak" - hívta fel a figyelmet a színésznő.

 

 

A csütörtöki másik versenyfilm, az egyiptomi Yousry Nasrallah Csata után című alkotása a 2011-es Tahrir téri forradalmat idézi meg, és az idei hivatalos válogatás egyetlen igazán politikai tartalmú filmje. Az alig öt oldalas forgatókönyv alapján Kairó főterén forgatott történet rávilágít a nők szerepére az egyiptomi forradalomban és bemutatja, hogy milyen is manapság Egyiptom - hangsúlyozta a rendező.

Nasrallah azt is elmondta: nem szeretné, ha a filmjét Izraelben forgalmaznák, mert szerinte a zsidó ország "nem szövetségese" az egyiptomi forradalomnak.

"Nem is tudom, hogy a filmet eladták-e Izraelben, de ha szeretnék a véleményemet tudni, nem akarom, hogy Izraelben bemutassák. Addig legalábbis, amíg az izraeliek palesztin területeket foglalnak el" - mondta a rendező, akinek szavait több újságíró is megtapsolta. "Nem úgy látom, hogy akkor amikor az egyiptomiak éppen az első lépéseket teszik meg, hogy saját rezsimjük, az elnyomás és a katonai kormányzás alól felszabaduljanak, Izrael szövetséges lenne ebben a felszabadító folyamatban" - tette hozzá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!