Trendelő: Közös jövőnk víz nélkül

Ahogy a világ mostanában áll, jobb is, ha kiélvezünk minden napot, amikor olcsó, egészséges és bőséges vízforrás érhető el a mindennapjainkban. Sokasodnak a jelek, hogy a következő száz esztendő legnagyobb hiánycikke éppen az éltető ivóvíz lesz. Jó példa erre a nemrég bemutatott Nagy dobás című film utolsó mondata. A film a legutóbbi gazdasági válságról szól, az egyik főszereplő pedig egy bróker, aki már öt évvel korábban megjósolta, hogy az amerikai lakáspiac bedől, és erre fogadott - szakmai szóval shortolt. 4,6 milliárd dollárt keresett egyébként.

Nos az utolsó mondat hátborzongató: a befektetési tanácsadó ma már ugyanis egyetlen árucikkbe teszi a pénzt: az ivóvízbe. Vagyis pontosan tudja, hogy egyre ritkább lesz ez a „termék", és ezért az ára emelkedni fog. Azon fog keresni, hogy mi kiszáradunk...

A világon 1,1 milliárd ember nem jut friss vízhez, 2,7 milliárd pedig nem ismeri a szennyvízelvezetést. A mocsarak és vizes élőhelyek fele már el is tűnt a bolygóról. A WWF becslése szerint tíz éven belül a Föld lakosságának kétharmada szembesül a vízhiánnyal, amelyet a mezőgazdaság vízpazarlása és a klímaváltozás okoz. Nem véletlen, hogy Bill Gates, a Microsoft alapítója is e probléma megoldására költi nem csekély magánvagyonát.

Nem tudok mást tenni, mint visszakanyarodni: kortyoljunk egy nagyot a finom vasi vízből, és kezdjünk gondolkodni, mi lesz, ha sivataggá válik otthonunk.