Bulvár

2017.07.28. 16:15

Szupercellák rohama Vasban?

MEGYEI KÖRKÉP - Az emberek gyakran susmognak arról idén, hogy olyan viharok tombolnak a megyében, amelyekre még sohasem volt példa. Vajon mi igaz ebből? Tényleg több a vihar, és azok valóban erősebbek, mint amilyeneket már megszoktak a vasiak?

Elek Szilveszter

„Ilyen nyár még nem volt, egyszerűen nem tudok normálisan kiteregetni!” – Sok asszony vallja, hogy ami az időjárást illeti, nagyon kaotikus az idei nyár. Nagy nehézségek közepette ráaggatják a szárítókötélre a ruhákat, miközben őrült módon tűzi őket a Nap, aztán, röviddel azután, hogy bementek a házba, máris dörren az ég. Alig, hogy lepihentek, máris rohanhatnak ki leszedni a ruhákat, hogy azok ne ázzanak meg. A zápor persze annak rendje és módja szerint gyorsan továbbáll, aztán az asszony terítheti ki ismét a ruhákat – és ez az egész folyamatosan ismétlődik.Hogy megtudjuk, tényleg pimaszkodik-e a természet a vasiakkal, megkérdeztük az amatőr időjárás-előrejelzőként ténykedő Ráduly Lászlót, aki a megyében sokaknak segítséget nyújtó Kőszegi Időjárás nevű Facebook-oldal szerkesztője. László több mint tíz éve foglalkozik aktívan a meteorológiával, különösen a környék időjárása foglalkoztatja. – Szerencsére manapság a technika fejlődésével jelentősen könnyebb az emberekhez eljuttatni azokat az információkat, amikre szükségük van például akkor, ha túrát vagy éppenséggel kerti sütögetést terveznek – vallja. A fiatalembernek az volt a célja, és ezért is hozta létre az előbb említett oldalt, hogy a környék időjárását pontosabban, képekkel is fűszerezve előre jelezze – az is motiválta ebben, hogy a tapasztalatai alapján a megye meteorológiai szempontból meglehetősen sajátos. – Az országos időjárás-előrejelzés sajnos még mindig erősen Budapest-központú, így sokszor észlelhető, hogy az említett front már átvonult a térség felett, holott teljesen másik időpontra jelezték, főleg nyáron, a nagy szabadságolások időszakában – cseppet sem bagatell. A fiatalembert nagyon magával ragadta a nyári zivatarok kiszámíthatatlansága, ezért rengeteg időt tölt a tanulmányozásukkal – sokszor még az éjszakáját is rááldozza erre. – Az interneten elérhető időjárási térképekből és modellekből nyerem ki a szükséges adatokat, ezekből készítem el a másnapra vonatkozó saját előrejelzésemet – osztja meg velünk. – Szoktam ultrarövidtávú előrejelzéseket is tenni – fejti ki a megfigyelő.

Ráduly László leginkább  ultrarövidtávú előrejelzésekkel  foglalkozik közösségi oldalán Fotó: Unger Tamás

Ezek tükrében nem csoda, ha László teljes körű információkkal tud szolgálni az olvasóknak arról, hogy milyen is az idei nyár Vasban. - Személy szerint úgy tapasztalom, hogy a 2017 teljesen átlagos errefelé zivatarok szempontjából - szögezi le. - Például 2016-ban több zivatar és szupercella pusztított a megyében, ráadásul ezek erősebbek is voltak. Gondoljunk csak július harmincadikára, amikor 3-4 centis jég pusztított Vasban - emlékezik vissza. Mint kiemeli, idén ezt a "fagyott csapást" is jól megúsztuk, egy-két centiméteres jégnél eddig még nem esett nagyobb, ráadásul az is csupán kicsi területekre korlátozódva. Elmondható erre az évre, hogy az átlagosnál szárazabb, csupán lokális, helyi záporok, zivatarok voltak, ami az év ebben az időszakára jellemző. - Ami ebből a hétköznapi embernek leginkább feltűnhet, az, hogy rengeteget dörög és villámlik, de ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes jelenség tavasztól egészen kora őszig - tudjuk meg tőle.

Annak, hogy az idei és a tavalyi nyár zivataros és változékony, az oka annyi, hogy gyakran érkeznek hol gyengébb, hol erősebb légköri frontok az Alpokaljára. Idén nem épült ki tartós anticiklon a környéken, ezek okozzák nyáron az akár hetekig is eltartó száraz, csapadékmentes, időnként szélsőségesen meleg hőhullámokat. Ebben az esztendőben jellemzően három-négy napnál nem tart tovább a kánikula sem, ennek oka, hogy az érkező, közeledő hidegfront előtt erőteljes déli áramlással meleg, időnként forró levegő érkezik. Ez a levegő a közeledő hidegfront előterében egyre nedvesebb és labilisabb, így már az idén megszokott forgatókönyv szerint zivatarok alakulnak ki benne. Pár napos lehűlést követően rendre újra melegszik majd újra lehűl. - Az idei év egy hullámvasútra hasonlít eddig hőmérséklet szempontjából és nagyjából ez is várható a következő időszakban - tudjuk meg Lászlótól. - Tartós hőhullám nem látszik, csupán az érkező hidegfrontok előterében kialakuló néhány napos kánikula, az időszakok végén 35 fokos forróság - fűzi hozzá.

- Összefoglalva, Vas megyét idén rendre kikerülték a nagyobb pusztítást végző viharok - mondja optimistán az amatőr időjárás-előrejelző. - A zivatarokat számolva 2017-ben eddig a stabil középmezőnyben vagyunk, igazán szerencsések vagyunk például az ország keleti részéhez képest. Nagyobb pusztítás idén nyáron a megyében nem történt, inkább csak haragos, sötét felhőformák kísérték az idei viharokat - mondja.

Szupercella kialakulásához több légköri tényező együttállása szükséges Fotó: Ráduly László

Bár az iméntiek tükrében a megyében különösebb időjárási katasztrófától nem kell tartanunk, ettől függetlenül László azt tanácsolja mindenkinek, mielőtt túrabakancsot ragadnak vagy beizzítják a faszenet, hogy kövessék az interneten és a környék időjárásával foglalkozó portálokon található előrejelzéseket. - Egy-egy kialakuló zivatart még előtte való nap sem lehet pontosan egy adott pontra jelezni, csupán az esélyét, hogy kialakul - mondja. - Az, hogy az milyen erős lesz és egyáltalán létrejön-e, a helyi tényezőkön múlik. Rendszeresen csak kis területre korlátozódik, így még nehezebb a pontos prognózis. Ezért is foglalkozok ultrarövidtávú előrejelzésekkel az oldalamon, de még annak beválása sem 100 százalékos, annyira kiszámíthatatlan egy zivatar mozgása és fejlődése - fejti ki. Különösen érdemes odafigyelni a szupercellákra.

De vajon mi is az a szupercella? Ráduly László is alátámasztotta, hogy mostanában sokan a legkisebb zivatarra is szupercellát emlegetnek. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba! Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor egy átlagos zivatarfelhő több légköri tényező szerencsés együttállása alkalmával forgó, rotáló feláramlással rendelkezik. A forgás oka, hogy a szél erőssége és iránya változik a különböző magasságokban - például talajszinten a fő szél-irány déli, 2-3 ezer méteres magasságban már északi. Szükség van még feláramlásra is hozzá, amelynek erősségét Joule/kilogrammban mérik, ez a nem hivatalos mértékegysége. Ezt a mértéket nagyban befolyásolja a napos órák száma, az úgynevezett besugárzás. Ez talaj alapú besugárzás, de köthető légköri fronthoz is. Nyáron hideg-front előterében és a frontvonalon a legjellemzőbb a kialakulása. A radarképen jól kivehető, hogy éppen szupercellás egy zivatar vagy sem. Azon jól látható a forgó, rotáló mozgása, de egy tapasztaltabb időjárást követő szemmel látja már, hogy éppen egy sima egycellás vagy szupercellás zivatar van a szeme előtt. Itt az országban a legjellemzőbb szupercellatípusok a klasszikus szupercellák. Ezeknek a celláknak a hátoldalán erős a feláramlás, azokon a részeken nem esik csapadék. Az előoldalán már más a helyzet: sokszor látható szinte a földig érő peremfelhőzet, amely érkezésekor hirtelen viharos, olykor orkán erejű szelet produkál, felhőszakadással és jégesővel kísérve. Amikor ez a leáramlás függőlegesen nagyon heves, azt légzuhatagnak nevezzük, ilyen pusztított nem is olyan régen Siófok környezetében, akkor a hivatalos mérések alapján több mint 140 km/órás széllökést regisztráltak a műszerek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!