Celldömölk

2015.01.19. 17:15

Doni veteránokat köszöntöttek

Celldömölk - A doni áttörés 72. évfordulója alkalmából három doni veterán vehette át személyesen a Honvédelemért kitüntető címet hétfőn délelőtt a városházán. Kilencven túl, ma is elevenen emlékezve: a 99 éves Németh Lajos, a 94. évében járó Mars János és a 93 éves Kazári József.

Szendi Péter

Mindhárman ott voltak a 2. magyar hadsereg alakulataiban, mindhárman harcoltak, megjárták a Don-kanyart, de ott és akkor, 1943 tragikus telén, a nagy orosz hidegben nem ismerték egymást, nem találkoztak egymással. Ma mindhárman Celldömölkön élnek, hétfőn délelőtt pedig személyesen vették át a Honvédelemért kitüntető cím I. fokozatával járó kitüntetést a celli városházán Ferge László őrnagytól, aki az adományozó, Hende Csaba honvédelmi miniszter parancsba adott határozatának kíséretében gratulált az ünnepelteknek.

Az indoklás szerint a II. világháborúban tanúsított hősies magatartásukért jár a kitüntető cím a tartásukat máig megőrző katonáknak, akiknek elismerésére Kustos László nyugalmazott őrnagy tett javaslatot. A városházi ünnepségen részt vettek a képviselő-testület tagjai, a köztiszteletben álló kitüntetetteket a város nevében személyre szóló gondolatokkal, jókívánságokkal és ajándékkal köszöntötte Fehér László polgármester és Söptei Józsefné alpolgármester. Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét Szalai Szabolcstól (Soltis színház) hallottuk.

A kitüntetésre javaslatot tévő Kustos László ny. őrnagy Németh Lajosnak gratulál a celli városházán megrendezett ünnepségen
Fotó: Szendi Péter

Az ünnepség végén szót kértek maguk az ünnepeltek is. Mars János és Kazári József régi versekkel, mai átéléssel idézték meg a 72 évvel ezelőtt történteket: Isten veled, kis Kató, vigyázunk magunkra... Végezetül Németh Lajos Vörösmarty Mihály Szózatának záróstrófáit citálta. Nem készült arra, hogy megszólal, de csatlakozott bajtársaihoz. 1943 telén is az volt a legfőbb belső parancs a katonák számára, hogy segítsék egymást. Németh Lajos szembefordult a közönséggel, és azt mondta: Légy híve rendületlenűl / Hazádnak, oh magyar; / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell.

Aztán a pezsgős koccintás után fehér asztal mellett folytatódott az emlékezés: 900 kilométeres gyaloglásról, frontszolgálatról és (orosz, német, angol) hadifogságról, visszatérésről, családról, civil életről.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!