Celldömölk

2015.03.30. 13:39

A Ság hegyen menedéket talál az utolsó mohikán

Celldömölk - Aki szeretné kifigyelni a pillanatot, amikor a természet a téli álom után kinyitja a szemét, nagy levegőt vesz és nyújtózik egyet (aztán még egyet és még egyet), föltétlenül látogasson el a Ság hegyre.

Gyuricza Imre

Aztán a 279 méteres magasból végignézve Kemenesalján világossá válik, hogy Berzsenyi miért beszél kékellő halmokról , amikor a vidéktől búcsúzik. Mert itt csodálatosan opálos, üvegkék a levegő. Vagy inkább olyan, mintha érett szőlőszemet tartanánk a fény felé. Bár az érett szőlőre még egy kicsit várni kell, a Ság hegyi ösvények addig is minden fordulónál tartogatnak valami meglepetést. A lélegző, puha csöndben mintha lovak közelednének. Cooper ezt a világot láthatta maga előtt, amikor megírta Az utolsó mohikánt. A hegyen sétálva egyszer csak az a különös érzésünk támad, hogy Csingacsguk fia, Unkasz nem halt meg: itt, a szeszélyes és ősöreg bazaltsziklák alatt talált menedéket. És ma is boldogan él Corával. Huronok errefelé nincsenek.

Ha meg akarjuk lesni a tavasz ébredését, föltétlenül menjünk föl a Ság hegyre. Fotósunk a tavasz nyomába eredt – és ezt a sok szépséget találta. Celldömölk szélén, Kemenesalja szívében őrködik évmilliók óta a vulkanikus eredetű Ság hegy, amelynek tetejéről belátni az egész vidéket. A természet nyújtózkodik, de vulkánkitöréstől nem kell tartani
Fotó: Gyuricza Imre

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!