Vulkán-csúcs volt Cellben

Sokat beszélünk a környezetvédelemről, nem árt egy kicsit gyakorolni is. A celli Kemenes Vulkánpark ökonapja éppen a „passzív és aktív környezetvédelem" jelentőségére szerette volna fölhívni a figyelmet. Például arra, hogy az energiatakarékos háztartás, a környezettudatos életmód, a helyi és természetes élelmiszerek, termékek előnyben részesítése, a megújuló energiaforrások - nap-, szél-, és geotermikus energia - használata mind-mind hozzájárulhat a klímaváltozásba bonyolódott kék bolygó megóvásához.

Ökonap a celldömölki Kemenes Vulkánparkban, az éppen 3 éve megnyitott Vulkánháznál. Fehér László polgármester éppen a vörös juhar elültetésének előkészületeit végzi a Ság hegy lábánál. Balra: Söptei Eszter igazgató, jobbra Szentgyörgyi Anna szervező

Az ökonappal a Kemenes Vulkánpark születésnapját is megünnepelték. Három éve éppen a Föld napján adták át rendeltetésének az építészetileg is különleges Vulkánházat, a vulkánpark attrakcióját, amely belső kialakításában és felszereltségében egy működő vulkán belsejét szimulálja. Miközben benn az emeleteket járva megismerkedhetünk a földkerekség legnagyobb működő és kialudt vulkánjaival, a vulkántevékenység lényegével, ahhoz is kedvet kapunk, hogy bejárjuk a Vulkánháztól karnyújtásnyira húzódó vulkanikus eredetű Ság hegyet. A Vulkánház legizgalmasabb pontján maga a hegy tárul elénk - és mégiscsak ez a különleges természeti képződmény itt az igazi vonzerő.

A Kemenes Vulkánpark megközelíthető gyalog - át a városon, akár a vasútállomástól -, helyi autóbuszjárattal és persze személygépkocsival is. Az ökonap közönsége sok más mellett arról is sokat megtudhatott, hogy miért érdemes „hibrid autóval" közlekedni, szigorúan környezetvédelmi szempontok szerint. (Csak néhány érv: kisebb üzemanyag-fogyasztás, kisebb légszennyezés, újrahasznosítható akkumulátor.)

Az ökonapon múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt a gyerekek - a környezettudatosságra való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Fotó: Gyuricza Imre

Az ökonapon Mari László Klímakutatás a Föld legmagasabb vulkánján címmel arról a  2012-ben útnak indított programról beszélt, amely az Ojos del Salado és a Puna de Atacama mintaterületén a felszín alatti fagyott rétegek hőmérséklet-változásait követi nyomon. Az Ojos del Salado nem más, mint a Föld legmagasabb vulkánja. De nem elsősorban a magassága miatt kíváncsiak rá a kutatók: az Andokban, a chilei-argentin határon emelkedő 6893 méter magas hegy éghajlatát, időjárási jelenségeit, domborzatát és környezetét tekintve is bolygónk egyik legextrémebb helyszíne: „Hideg, szeles, száraz terep, magashegyi kősivatag és sziklás tundra. Egy szunnyadó óriástűzhányó jégsapka, gleccserek, folyók nélkül. Ahol azonban a kőtörmelék a felszín alatt jégcementbe fagyott, a felszínen pedig a szél kavicsból emel dűnesorokat, 6000 méteren homok polírozza bőrünket, a sziklák között viszont 2-3 méteres, hegyes, kemény csonthótűk ezrei emelkednek." Mari László, az ELTE egyetemi docense az Atacama-expedíció tagjaként kapott meghívást Celldömölkre. Jó hír, hogy az Atacama-expedícióból még az idén nyáron mások is ellátogatnak ide, ráadásul a chilei nagykövet társaságában, tudtuk meg Söptei Esztertől, a vulkánpark igazgatójától.

Az ökonapon Vonnák Andrea múzeumpedagógiai foglalkozást tartott gyerekeknek, Fehér László polgármester pedig egy vörös juhart ültetett el a Vulkánház közelében. Ahogy a mondás tartja: aki legalább egy fát elültet életében, nem élt hiába.