A szépség és igazság tanúja

A fiatal zenész - akit világszerte ovációval és szűnni nem akaró tapssal fogad a közönség - a Fischer Annie-zenei előadóművészeti ösztöndíj keretében július 7-én 19.30-kor lép fel a Batthyány-kastélyban Gábor József zongoraművésszel.

Seres Dóra Szombathelyen született, négyesztendős koráig pedig Körmenden élt. Szüleivel - kik mindketten orvosok - sokat sétált a kastély környékén. A Várkert szomszédságában laktak, így a fuvolaművész számára nem ismeretlen az a közeg, ahol legközelebb koncertezik. Párizs, Stuttgart, München, Bukarest, Helsinki és Róma után Körmend, a kastély lesz az utolsó helyszíne európai turnéjának.

Lentiben, a Vörösmarty általános iskolában kezdte zenei pályáját, évekig énekelt az iskolai kórusban. Az Ádám Jenő Zeneiskolában pedig először mindenáron zongorázni akart. Egy véletlen folytán azonban másik hangszerre esett a választása. Történt ugyanis, hogy amint a zeneiskola folyosóján téblábolt, egyszer csak egy kellemes hang ütötte meg a fülét. Elindult a hang irányába, s benyitott egy ajtón. Egy kislányt pillantott meg, aki éppen fuvolázott. A látvány és a hang elbűvölte. Szerelem volt első látásra, hallásra. Mindenesetre az biztos, hogy a zongora sem idegen Dóra számára. Amikor a körmendi fellépés előtt a Batthyány-kastély színháztermébe látogatott, hogy felmérje a körülményeket, egyből a zongorához sietett. Eljátszott egy Richard Clyderman-örökzöldet, hogy egy kis életet és finomságot varázsoljon a falak közé.

- Van néhány speciális helyzet, mint ez a körmendi is, ami közelebb áll a szívemhez a gyermekkori kötődések miatt - mondja -, de abszolút nem teszek különbséget a szereplések között. A New York-i Carnegie Hallban és a washingtoni Kennedy Centerben sem nyújtok mást, mint idehaza egy kamarateremben. Mindig a legjobbat akarom képviselni.

A 26 éves esztendős fuvolaművész jelenleg Dániában dolgozik. Megnyerte a Dán Rádió Kamarazenekarának első fuvolára kiírt próbajátékát. Itt sok Mozart-művet játszanak. Dóra szereti Mozartot, de a csúcsot egyértelműen Johann Sebastian Bach jelenti számára. Brahms és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik, emellett az impresszionisták - Debussy, Henri Dutilleux - kerültek érdeklődése előterébe mostanában. Különben úgy él, mint a többi fiatal. Nemrég két nap alatt elolvasta A Da Vinci-kódot. Tetszett neki, édesanyjának is ajánlotta. Sok barátja van Amerikától Japánig szinte mindenhol él néhány olyan ember, akit bármikor felhívhat, ha éppen ott tartózkodik. Ilyenkor beülnek sörözni, vagy elfogyasztanak néhány pohár finom bort. Angolul és németül tökéletesen tud, egy kicsit olaszul is beszél. Most, hogy pár hónapja Koppenhágában él, már kezdi érteni a dán nyelvet is. Egy intenzív kurzusra is beiratkozott. Naponta négy órát gyakorol, ennél többet senkinek nem javasol. Szabadidejében szívesen megy balett- és operaelőadásokra, korábban művészi tornára is járt.

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

Seres Dóra Szombathelyen született, négyesztendős koráig pedig Körmenden élt. Szüleivel - kik mindketten orvosok - sokat sétált a kastély környékén. A Várkert szomszédságában laktak, így a fuvolaművész számára nem ismeretlen az a közeg, ahol legközelebb koncertezik. Párizs, Stuttgart, München, Bukarest, Helsinki és Róma után Körmend, a kastély lesz az utolsó helyszíne európai turnéjának.

Lentiben, a Vörösmarty általános iskolában kezdte zenei pályáját, évekig énekelt az iskolai kórusban. Az Ádám Jenő Zeneiskolában pedig először mindenáron zongorázni akart. Egy véletlen folytán azonban másik hangszerre esett a választása. Történt ugyanis, hogy amint a zeneiskola folyosóján téblábolt, egyszer csak egy kellemes hang ütötte meg a fülét. Elindult a hang irányába, s benyitott egy ajtón. Egy kislányt pillantott meg, aki éppen fuvolázott. A látvány és a hang elbűvölte. Szerelem volt első látásra, hallásra. Mindenesetre az biztos, hogy a zongora sem idegen Dóra számára. Amikor a körmendi fellépés előtt a Batthyány-kastély színháztermébe látogatott, hogy felmérje a körülményeket, egyből a zongorához sietett. Eljátszott egy Richard Clyderman-örökzöldet, hogy egy kis életet és finomságot varázsoljon a falak közé.

- Van néhány speciális helyzet, mint ez a körmendi is, ami közelebb áll a szívemhez a gyermekkori kötődések miatt - mondja -, de abszolút nem teszek különbséget a szereplések között. A New York-i Carnegie Hallban és a washingtoni Kennedy Centerben sem nyújtok mást, mint idehaza egy kamarateremben. Mindig a legjobbat akarom képviselni.

A 26 éves esztendős fuvolaművész jelenleg Dániában dolgozik. Megnyerte a Dán Rádió Kamarazenekarának első fuvolára kiírt próbajátékát. Itt sok Mozart-művet játszanak. Dóra szereti Mozartot, de a csúcsot egyértelműen Johann Sebastian Bach jelenti számára. Brahms és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik, emellett az impresszionisták - Debussy, Henri Dutilleux - kerültek érdeklődése előterébe mostanában. Különben úgy él, mint a többi fiatal. Nemrég két nap alatt elolvasta A Da Vinci-kódot. Tetszett neki, édesanyjának is ajánlotta. Sok barátja van Amerikától Japánig szinte mindenhol él néhány olyan ember, akit bármikor felhívhat, ha éppen ott tartózkodik. Ilyenkor beülnek sörözni, vagy elfogyasztanak néhány pohár finom bort. Angolul és németül tökéletesen tud, egy kicsit olaszul is beszél. Most, hogy pár hónapja Koppenhágában él, már kezdi érteni a dán nyelvet is. Egy intenzív kurzusra is beiratkozott. Naponta négy órát gyakorol, ennél többet senkinek nem javasol. Szabadidejében szívesen megy balett- és operaelőadásokra, korábban művészi tornára is járt.

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

Lentiben, a Vörösmarty általános iskolában kezdte zenei pályáját, évekig énekelt az iskolai kórusban. Az Ádám Jenő Zeneiskolában pedig először mindenáron zongorázni akart. Egy véletlen folytán azonban másik hangszerre esett a választása. Történt ugyanis, hogy amint a zeneiskola folyosóján téblábolt, egyszer csak egy kellemes hang ütötte meg a fülét. Elindult a hang irányába, s benyitott egy ajtón. Egy kislányt pillantott meg, aki éppen fuvolázott. A látvány és a hang elbűvölte. Szerelem volt első látásra, hallásra. Mindenesetre az biztos, hogy a zongora sem idegen Dóra számára. Amikor a körmendi fellépés előtt a Batthyány-kastély színháztermébe látogatott, hogy felmérje a körülményeket, egyből a zongorához sietett. Eljátszott egy Richard Clyderman-örökzöldet, hogy egy kis életet és finomságot varázsoljon a falak közé.

- Van néhány speciális helyzet, mint ez a körmendi is, ami közelebb áll a szívemhez a gyermekkori kötődések miatt - mondja -, de abszolút nem teszek különbséget a szereplések között. A New York-i Carnegie Hallban és a washingtoni Kennedy Centerben sem nyújtok mást, mint idehaza egy kamarateremben. Mindig a legjobbat akarom képviselni.

A 26 éves esztendős fuvolaművész jelenleg Dániában dolgozik. Megnyerte a Dán Rádió Kamarazenekarának első fuvolára kiírt próbajátékát. Itt sok Mozart-művet játszanak. Dóra szereti Mozartot, de a csúcsot egyértelműen Johann Sebastian Bach jelenti számára. Brahms és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik, emellett az impresszionisták - Debussy, Henri Dutilleux - kerültek érdeklődése előterébe mostanában. Különben úgy él, mint a többi fiatal. Nemrég két nap alatt elolvasta A Da Vinci-kódot. Tetszett neki, édesanyjának is ajánlotta. Sok barátja van Amerikától Japánig szinte mindenhol él néhány olyan ember, akit bármikor felhívhat, ha éppen ott tartózkodik. Ilyenkor beülnek sörözni, vagy elfogyasztanak néhány pohár finom bort. Angolul és németül tökéletesen tud, egy kicsit olaszul is beszél. Most, hogy pár hónapja Koppenhágában él, már kezdi érteni a dán nyelvet is. Egy intenzív kurzusra is beiratkozott. Naponta négy órát gyakorol, ennél többet senkinek nem javasol. Szabadidejében szívesen megy balett- és operaelőadásokra, korábban művészi tornára is járt.

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

- Van néhány speciális helyzet, mint ez a körmendi is, ami közelebb áll a szívemhez a gyermekkori kötődések miatt - mondja -, de abszolút nem teszek különbséget a szereplések között. A New York-i Carnegie Hallban és a washingtoni Kennedy Centerben sem nyújtok mást, mint idehaza egy kamarateremben. Mindig a legjobbat akarom képviselni.

A 26 éves esztendős fuvolaművész jelenleg Dániában dolgozik. Megnyerte a Dán Rádió Kamarazenekarának első fuvolára kiírt próbajátékát. Itt sok Mozart-művet játszanak. Dóra szereti Mozartot, de a csúcsot egyértelműen Johann Sebastian Bach jelenti számára. Brahms és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik, emellett az impresszionisták - Debussy, Henri Dutilleux - kerültek érdeklődése előterébe mostanában. Különben úgy él, mint a többi fiatal. Nemrég két nap alatt elolvasta A Da Vinci-kódot. Tetszett neki, édesanyjának is ajánlotta. Sok barátja van Amerikától Japánig szinte mindenhol él néhány olyan ember, akit bármikor felhívhat, ha éppen ott tartózkodik. Ilyenkor beülnek sörözni, vagy elfogyasztanak néhány pohár finom bort. Angolul és németül tökéletesen tud, egy kicsit olaszul is beszél. Most, hogy pár hónapja Koppenhágában él, már kezdi érteni a dán nyelvet is. Egy intenzív kurzusra is beiratkozott. Naponta négy órát gyakorol, ennél többet senkinek nem javasol. Szabadidejében szívesen megy balett- és operaelőadásokra, korábban művészi tornára is járt.

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

A 26 éves esztendős fuvolaművész jelenleg Dániában dolgozik. Megnyerte a Dán Rádió Kamarazenekarának első fuvolára kiírt próbajátékát. Itt sok Mozart-művet játszanak. Dóra szereti Mozartot, de a csúcsot egyértelműen Johann Sebastian Bach jelenti számára. Brahms és Prokofjev is a kedvencei közé tartozik, emellett az impresszionisták - Debussy, Henri Dutilleux - kerültek érdeklődése előterébe mostanában. Különben úgy él, mint a többi fiatal. Nemrég két nap alatt elolvasta A Da Vinci-kódot. Tetszett neki, édesanyjának is ajánlotta. Sok barátja van Amerikától Japánig szinte mindenhol él néhány olyan ember, akit bármikor felhívhat, ha éppen ott tartózkodik. Ilyenkor beülnek sörözni, vagy elfogyasztanak néhány pohár finom bort. Angolul és németül tökéletesen tud, egy kicsit olaszul is beszél. Most, hogy pár hónapja Koppenhágában él, már kezdi érteni a dán nyelvet is. Egy intenzív kurzusra is beiratkozott. Naponta négy órát gyakorol, ennél többet senkinek nem javasol. Szabadidejében szívesen megy balett- és operaelőadásokra, korábban művészi tornára is járt.

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

Dóra tizennégy évesen került el hazulról. Négy évig a pécsi művészeti közpiskolában tanult Szeléndi Zsuzsannánál. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója lett, tanára Kovács Lóránt volt. Több nemzetközi kurzuson vett részt. Néhány éve például Paula Robinson világhírű fuvolaművésznő személyesen hívta meg Bostonba, ahol két hetet töltött el. Nem sokkal később a Magyar Rádió Zenekarának első fuvolistája lett. A fiatal művész szerencsésnek tartja, hogy nem zenész családban nőtt fel. Szülei mindenben támogatják, a klasszikus zene szeretete tőlük is ered. Többször megjárta Amerikát, júliusban és szeptemberben megint oda készül. Jövő tavasszal pedig a Washingtoni Szimfonikusokkal játssza el Nielsen fuvolaversenyét, New York-ban pedig Mozart-műveket ad elő a St.Luke Zenekarral.

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

Kimondhatatlanul boldog volt, amikor legutóbb Amerikában járt. Óriási tapssal jutalmazták, ráadásokat kértek tőle, szinte le sem akarták engedni a színpadról. Elismerő kritikák jelentek meg koncertjeiről a Washington Postban és a New York Sunban. A koncert után a magyar nagykövet látta vendégül. Nagy tálcákon szolgálták fel az ételeket és az italokat. Mire oda jutott, hogy vacsorázzon, majdnem minden elfogyott. De nem bánta, hiszen a produkció végén mindenki vele akart beszélni.

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".

Seres Dóra könnyen teremt kapcsolatot, természetesen viselkedik. Magáénak érzi a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc gondolatait, miszerint "a művész hallgatói előtt nem úgy jelenik meg mint a vádlott a bírája előtt, hanem mint az örök szépség és igazság tanúja az emberiség előtt".