A két nép hű fia

2006-ban Pável-év van; a tudós kutató, tanár születésének 120. évfordulójáról a Rábavidéki Szlovének Találkozóján is megemlékeztek, a Berzsenyi Dániel Főiskolán Pável-emlékszobát adnak át hamarosan, tudtuk meg a múzeumparkban M. Kozár Máriától, a Savaria Múzeum néprajzi osztályának vezetőjétől, aki a Szlovén Kisebbségi Önkormányzat és a Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Köztük volt Pável szülőfaluja, Vashidegkút delegációja is (polgármesterük vezetésével) - ők is megkoszorúzták Pável Ágoston szobrát. Ahogy mindazok, akik valamiképpen folytatói a tudós szellemi sokoldalúságának. Vagyis külön koszorúval emlékeztek meg filológiai, honismereti, könyvtárosi tevékenységéről, a Vasi Szemle című folyóirat megalapításáról, a szlovén kultúra érdekében kifejtett tevékenységéről. De külön koszorú tisztelgett előtte, mint a néprajzi tár őre előtt.

A Savaria Múzeum első emeleti folyosóján látható kamarakiállítás is néprajzi jellegű; ehhez dr. Gráfik Imre, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke mondott bevezetőt. Amint arra felhívta a figyelmet: a méreteiben szerény tárlat több olyan dokumentumot, tárgyat mutat be, amelyek fontos adalékok, a tudós dokumentarista Pável Ágostonra utalnak. Illyés Gyulát idézte, aki Pávelről szólva úgy fogalmazott: két nép hű fia, majd kifejtette, hogyan is volt lehetséges két nép hű fiának lenni.

- Beleszületett, mondhatnánk, könnyű volt neki. De sokan születnek hasonló kö-rülmények között, hasonló adottságokkal, mégsem alakítanak ki ilyen mentalitást, magatartást, amely egyéniségüket és tudományos pályájukat párhuzamosan viszi, s az emberség mellé az életművet állítja hitelesítőül - mondta Gráfik Imre, aki a továbbiakban a toleranciáról beszélt, amely önmagában kevés; a másság, a másik kultúrájának minél részletesebb, pontosabb megismerésére, sőt, megértésére kell törekedni. - Pável Ágostont nem egyszerűen a tolerancia, hanem a megértés igénye motiválta; ez az, ami számunkra ma is példa lehet - mondta. A polihisztor irodalmi tevékenységén, köz-életi tájékozódásán kívül szó esett még arról a szintén példaértékű tudományos alázatról is, amellyel dolgozott. Pávelt a korabeli szakma legjobbjai nyugtatták azzal, hogy amit ő megcsinál, az meg lesz csinálva.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

A Savaria Múzeum első emeleti folyosóján látható kamarakiállítás is néprajzi jellegű; ehhez dr. Gráfik Imre, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke mondott bevezetőt. Amint arra felhívta a figyelmet: a méreteiben szerény tárlat több olyan dokumentumot, tárgyat mutat be, amelyek fontos adalékok, a tudós dokumentarista Pável Ágostonra utalnak. Illyés Gyulát idézte, aki Pávelről szólva úgy fogalmazott: két nép hű fia, majd kifejtette, hogyan is volt lehetséges két nép hű fiának lenni.

- Beleszületett, mondhatnánk, könnyű volt neki. De sokan születnek hasonló kö-rülmények között, hasonló adottságokkal, mégsem alakítanak ki ilyen mentalitást, magatartást, amely egyéniségüket és tudományos pályájukat párhuzamosan viszi, s az emberség mellé az életművet állítja hitelesítőül - mondta Gráfik Imre, aki a továbbiakban a toleranciáról beszélt, amely önmagában kevés; a másság, a másik kultúrájának minél részletesebb, pontosabb megismerésére, sőt, megértésére kell törekedni. - Pável Ágostont nem egyszerűen a tolerancia, hanem a megértés igénye motiválta; ez az, ami számunkra ma is példa lehet - mondta. A polihisztor irodalmi tevékenységén, köz-életi tájékozódásán kívül szó esett még arról a szintén példaértékű tudományos alázatról is, amellyel dolgozott. Pávelt a korabeli szakma legjobbjai nyugtatták azzal, hogy amit ő megcsinál, az meg lesz csinálva.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

A Savaria Múzeum első emeleti folyosóján látható kamarakiállítás is néprajzi jellegű; ehhez dr. Gráfik Imre, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke mondott bevezetőt. Amint arra felhívta a figyelmet: a méreteiben szerény tárlat több olyan dokumentumot, tárgyat mutat be, amelyek fontos adalékok, a tudós dokumentarista Pável Ágostonra utalnak. Illyés Gyulát idézte, aki Pávelről szólva úgy fogalmazott: két nép hű fia, majd kifejtette, hogyan is volt lehetséges két nép hű fiának lenni.

- Beleszületett, mondhatnánk, könnyű volt neki. De sokan születnek hasonló kö-rülmények között, hasonló adottságokkal, mégsem alakítanak ki ilyen mentalitást, magatartást, amely egyéniségüket és tudományos pályájukat párhuzamosan viszi, s az emberség mellé az életművet állítja hitelesítőül - mondta Gráfik Imre, aki a továbbiakban a toleranciáról beszélt, amely önmagában kevés; a másság, a másik kultúrájának minél részletesebb, pontosabb megismerésére, sőt, megértésére kell törekedni. - Pável Ágostont nem egyszerűen a tolerancia, hanem a megértés igénye motiválta; ez az, ami számunkra ma is példa lehet - mondta. A polihisztor irodalmi tevékenységén, köz-életi tájékozódásán kívül szó esett még arról a szintén példaértékű tudományos alázatról is, amellyel dolgozott. Pávelt a korabeli szakma legjobbjai nyugtatták azzal, hogy amit ő megcsinál, az meg lesz csinálva.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

- Beleszületett, mondhatnánk, könnyű volt neki. De sokan születnek hasonló kö-rülmények között, hasonló adottságokkal, mégsem alakítanak ki ilyen mentalitást, magatartást, amely egyéniségüket és tudományos pályájukat párhuzamosan viszi, s az emberség mellé az életművet állítja hitelesítőül - mondta Gráfik Imre, aki a továbbiakban a toleranciáról beszélt, amely önmagában kevés; a másság, a másik kultúrájának minél részletesebb, pontosabb megismerésére, sőt, megértésére kell törekedni. - Pável Ágostont nem egyszerűen a tolerancia, hanem a megértés igénye motiválta; ez az, ami számunkra ma is példa lehet - mondta. A polihisztor irodalmi tevékenységén, köz-életi tájékozódásán kívül szó esett még arról a szintén példaértékű tudományos alázatról is, amellyel dolgozott. Pávelt a korabeli szakma legjobbjai nyugtatták azzal, hogy amit ő megcsinál, az meg lesz csinálva.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

- Beleszületett, mondhatnánk, könnyű volt neki. De sokan születnek hasonló kö-rülmények között, hasonló adottságokkal, mégsem alakítanak ki ilyen mentalitást, magatartást, amely egyéniségüket és tudományos pályájukat párhuzamosan viszi, s az emberség mellé az életművet állítja hitelesítőül - mondta Gráfik Imre, aki a továbbiakban a toleranciáról beszélt, amely önmagában kevés; a másság, a másik kultúrájának minél részletesebb, pontosabb megismerésére, sőt, megértésére kell törekedni. - Pável Ágostont nem egyszerűen a tolerancia, hanem a megértés igénye motiválta; ez az, ami számunkra ma is példa lehet - mondta. A polihisztor irodalmi tevékenységén, köz-életi tájékozódásán kívül szó esett még arról a szintén példaértékű tudományos alázatról is, amellyel dolgozott. Pávelt a korabeli szakma legjobbjai nyugtatták azzal, hogy amit ő megcsinál, az meg lesz csinálva.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

A koszorúzás után levetítették a néprajzkutatóról készített filmet, amelyet lánya, Pável Judit és Fodor István készített családi dokumentumokból. Az emlékkiállítás - amelyet M. Kozár Mária és Illés Péter rendezett - bemutatja a 2006. június 18-án tett őrségi kirándulás képeit: a mai néprajzkutatók újrafotózták azt az útvonalat, amelyet Pável egykor bejárt, és amelynek eredményeit a Vasi Szemlében tette közzé 1936-ban (a folyóirat is a 70. születésnapját ünnepli) - Őrségi képek címmel. A képes publikáció egyben lírai élménybeszámoló. Szentgotthárdról indult a túra, amelynek során felfedezték például Pityerszer néprajzi különlegességét (az épületegyüttes a 70-es években lett szabadtéri múzeum). Az út ma is bejárható (pecsétgyűjtéssel), a Tájak Korok Múzeumok Egyesület szervezésében.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.

- Az alkalomra megjelent egy háromnyelvű füzet is, amely bővebben tartalmazza az itt látható híres őrségi fotókat - fűzte a tárlathoz Illés Péter. - A tárgyi anyag a páveli gyűjtésből való válogatás, illetve személyes munkaeszközök az íróasztaláról.