Cicelle névadója

A ma kezdődő programsorozat részeként ugyanis vasárnap 14.30-tól a templomban bemutatják a rumi római katolikus plébánia kiadásában nemrég megjelent templomismertető füzetet. A szép kiadvány Horváth István rumi plébános, valamint Gránitz Miklós fotóművész és Szamos István grafikus munkáját dicséri. A kiadvány előszavában elhangzik a sajátos elhelyezésű, három falu istentiszteleti helyeként szolgáló templomot a híres freskók 2000. évi restaurálása óta különösen sokan keresik fel, s az ismertető az itt látottakat kívánja maradandóbbá tenni.

A részletes, német és angol nyelvű összegzéssel is ellátott könyvecske egyebek között kitér a XIII. századi eredetű, később többször újjáépített templom elnevezésének történetére. A templom védőszentje a középkortól kezdve Szent Cecília, az ókeresztény kor egyik ismert vértanúja. A szent a harmadik század elején élt, és az ősi római Cecilius nemzetségből származott. Miután megismerkedett a kereszténységgel, számos embert nyert meg a hitnek, amiért 230. november 22-én Rómában vértanúhalált szenvedett. A középkortól az egyházi ének és zene védőszentjeként tisztelik, s különösen Olaszországban nagy népszerűségnek örvend. Magyarországon azonban ismereteink szerint ez az egyetlen templom, melynek ő a védőszentje. A Cicelle nevének ősi magyar változata. A templom legnagyobb érdekessége a szent életét világviszonylatban egyedülállóan bemutató freskóciklus, melyet id. Dorffmeister István alkotott az 1770-es évek elején. A festmények a kegyúri Sennyei család költségén valósultak meg, majd azokat a közelmúltban Juhász Györgyi és Lángi József restaurátorok állították helyre.

Szent Cecília életének és vértanúságának, valamint megdicsőülésének momentumai a templom mennyezetének három, cukorsüveg boltozatú részén követhetők nyomon. A diadalívet követő első mennyezetszakaszon három ovális mezőben Cicelle szüzességi fogadalmát, házasságkötését, illetve sógorának, Tibutiusnak megkeresztelését örökítette meg a mester. A következő freskóhármas a szent mártíromságát jeleníti meg. A meggyilkolására tett első kísérlet nem járt sikerrel (gőzfürdőjében akarták megfojtani), sőt a bakó is csak sebeket tudott ejteni a nyakán. Csak három nappal később halt meg ex morte vita (a halálból élet), a felirat értelmezése szerint élete örök Istennél.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A részletes, német és angol nyelvű összegzéssel is ellátott könyvecske egyebek között kitér a XIII. századi eredetű, később többször újjáépített templom elnevezésének történetére. A templom védőszentje a középkortól kezdve Szent Cecília, az ókeresztény kor egyik ismert vértanúja. A szent a harmadik század elején élt, és az ősi római Cecilius nemzetségből származott. Miután megismerkedett a kereszténységgel, számos embert nyert meg a hitnek, amiért 230. november 22-én Rómában vértanúhalált szenvedett. A középkortól az egyházi ének és zene védőszentjeként tisztelik, s különösen Olaszországban nagy népszerűségnek örvend. Magyarországon azonban ismereteink szerint ez az egyetlen templom, melynek ő a védőszentje. A Cicelle nevének ősi magyar változata. A templom legnagyobb érdekessége a szent életét világviszonylatban egyedülállóan bemutató freskóciklus, melyet id. Dorffmeister István alkotott az 1770-es évek elején. A festmények a kegyúri Sennyei család költségén valósultak meg, majd azokat a közelmúltban Juhász Györgyi és Lángi József restaurátorok állították helyre.

Szent Cecília életének és vértanúságának, valamint megdicsőülésének momentumai a templom mennyezetének három, cukorsüveg boltozatú részén követhetők nyomon. A diadalívet követő első mennyezetszakaszon három ovális mezőben Cicelle szüzességi fogadalmát, házasságkötését, illetve sógorának, Tibutiusnak megkeresztelését örökítette meg a mester. A következő freskóhármas a szent mártíromságát jeleníti meg. A meggyilkolására tett első kísérlet nem járt sikerrel (gőzfürdőjében akarták megfojtani), sőt a bakó is csak sebeket tudott ejteni a nyakán. Csak három nappal később halt meg ex morte vita (a halálból élet), a felirat értelmezése szerint élete örök Istennél.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A részletes, német és angol nyelvű összegzéssel is ellátott könyvecske egyebek között kitér a XIII. századi eredetű, később többször újjáépített templom elnevezésének történetére. A templom védőszentje a középkortól kezdve Szent Cecília, az ókeresztény kor egyik ismert vértanúja. A szent a harmadik század elején élt, és az ősi római Cecilius nemzetségből származott. Miután megismerkedett a kereszténységgel, számos embert nyert meg a hitnek, amiért 230. november 22-én Rómában vértanúhalált szenvedett. A középkortól az egyházi ének és zene védőszentjeként tisztelik, s különösen Olaszországban nagy népszerűségnek örvend. Magyarországon azonban ismereteink szerint ez az egyetlen templom, melynek ő a védőszentje. A Cicelle nevének ősi magyar változata. A templom legnagyobb érdekessége a szent életét világviszonylatban egyedülállóan bemutató freskóciklus, melyet id. Dorffmeister István alkotott az 1770-es évek elején. A festmények a kegyúri Sennyei család költségén valósultak meg, majd azokat a közelmúltban Juhász Györgyi és Lángi József restaurátorok állították helyre.

Szent Cecília életének és vértanúságának, valamint megdicsőülésének momentumai a templom mennyezetének három, cukorsüveg boltozatú részén követhetők nyomon. A diadalívet követő első mennyezetszakaszon három ovális mezőben Cicelle szüzességi fogadalmát, házasságkötését, illetve sógorának, Tibutiusnak megkeresztelését örökítette meg a mester. A következő freskóhármas a szent mártíromságát jeleníti meg. A meggyilkolására tett első kísérlet nem járt sikerrel (gőzfürdőjében akarták megfojtani), sőt a bakó is csak sebeket tudott ejteni a nyakán. Csak három nappal később halt meg ex morte vita (a halálból élet), a felirat értelmezése szerint élete örök Istennél.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

Szent Cecília életének és vértanúságának, valamint megdicsőülésének momentumai a templom mennyezetének három, cukorsüveg boltozatú részén követhetők nyomon. A diadalívet követő első mennyezetszakaszon három ovális mezőben Cicelle szüzességi fogadalmát, házasságkötését, illetve sógorának, Tibutiusnak megkeresztelését örökítette meg a mester. A következő freskóhármas a szent mártíromságát jeleníti meg. A meggyilkolására tett első kísérlet nem járt sikerrel (gőzfürdőjében akarták megfojtani), sőt a bakó is csak sebeket tudott ejteni a nyakán. Csak három nappal később halt meg ex morte vita (a halálból élet), a felirat értelmezése szerint élete örök Istennél.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

Szent Cecília életének és vértanúságának, valamint megdicsőülésének momentumai a templom mennyezetének három, cukorsüveg boltozatú részén követhetők nyomon. A diadalívet követő első mennyezetszakaszon három ovális mezőben Cicelle szüzességi fogadalmát, házasságkötését, illetve sógorának, Tibutiusnak megkeresztelését örökítette meg a mester. A következő freskóhármas a szent mártíromságát jeleníti meg. A meggyilkolására tett első kísérlet nem járt sikerrel (gőzfürdőjében akarták megfojtani), sőt a bakó is csak sebeket tudott ejteni a nyakán. Csak három nappal később halt meg ex morte vita (a halálból élet), a felirat értelmezése szerint élete örök Istennél.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A harmadik, a főoltár fölött lévő freskó témája Szent Cecília megdicsőülése. A mennybeérkezést ábrázoló kép alsó része helyi vonatkozású emlékeket is őriz a rumi és a Szent Cecília-templom épülete és helyi polgárok láthatók rajta. A szentély északi oldalán fejeződik be a ciklus, azzal a jelenettel, amikor a szent épen maradt testét megtalálják a felnyitott sírban. Az ugyancsak Szent Cecíliát ábrázoló főoltárkép mintegy száz évvel később készült. Figyelemre méltóak a mellékoltárok szentjei, illetve a főoltár feletti, érdekes hatású körablak.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.

A Szent Cecília, Gutaháza-Rábatöttös-Zsennye temploma című kiadványt a látogatók a helyszínen vásárolhatják meg.