2006.08.29. 02:29
Vaslakodalom Savariában
Szombathely (VN) - A Ferrum Színházi Társulás vasárnap esti (harmadik) szabadtéri előadását elmosta az eső, a fedett színpadon fellépő rezesbanda közönsége viszont mindvégig kitartott.
A harmincadik születésnapjának megünneplésére készülő Ferrum Színházi Társulás különleges Zalán Tibor-drámát állított színre a Savaria Karnevál kedvéért. Amint a színlap is mondja, a szerző egyfelvonásosát a Savaria Történelmi Karnevál utcaszínházi vigadalmaihoz igazította, a színjátszó kompániát megvezetgette és össze-visszarendezgette Török Gábor. A Ne lőj a fecskére! - avagy Lakodalom Savariában egyvégtében és egy vágtában az I-XXI. századig címet viselő, szigorúan 18 éven felülieknek ajánlott előadás (bár igazi meztelenkedés pl. nincsen benne, a szöveg trágársága pedig nem öncélú, a világról mond el valamit) a végére furcsa látomássá szélesedik, egybefogva életet és halált: ferrumosan-keserédesen. A folyamatosan eső és napsütés határán billegő karneválon a vasárnap késő estére ígért Ferrum-lakodalmast a Belsikátorban elmosta az eső, de aki lemaradt róla, ne legyen elkeseredve: a társulat repertoáron tartja a sok munkával létrehozott előadást.
A karnevál zárókoncertjének meghirdetett rezeskoncert - hát persze, hogy Boban Markovics és együttese előadásában - viszont nem maradt el, sőt. Látványnak sem volt utolsó az a színes, mintha egyre csak növekvő esernyőerdő, amely a messze földön híres fúvósokat várta vasárnap este a városháza előtt. Az eső közben megállt, aztán újra eleredt és megint megállt, de hát ha mástól nem, Petőfitől tudjuk, hogy a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, egy kis víz nem olthatja el. Csak egyetlen Szombathelyi Polgár akadt, aki következetesen és mereven hátat fordított a színpadnak - de ő meg, szegény, bronzból van, nem tud se tapsolni, se énekelni. (A karja viszont pont megfelel esernyőtartónak.) Ő meg, szegény, bronzból van,
nem tud tapsolni
A karnevál zárókoncertjének meghirdetett rezeskoncert - hát persze, hogy Boban Markovics és együttese előadásában - viszont nem maradt el, sőt. Látványnak sem volt utolsó az a színes, mintha egyre csak növekvő esernyőerdő, amely a messze földön híres fúvósokat várta vasárnap este a városháza előtt. Az eső közben megállt, aztán újra eleredt és megint megállt, de hát ha mástól nem, Petőfitől tudjuk, hogy a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, egy kis víz nem olthatja el. Csak egyetlen Szombathelyi Polgár akadt, aki következetesen és mereven hátat fordított a színpadnak - de ő meg, szegény, bronzból van, nem tud se tapsolni, se énekelni. (A karja viszont pont megfelel esernyőtartónak.) Ő meg, szegény, bronzból van,
nem tud tapsolni
A karnevál zárókoncertjének meghirdetett rezeskoncert - hát persze, hogy Boban Markovics és együttese előadásában - viszont nem maradt el, sőt. Látványnak sem volt utolsó az a színes, mintha egyre csak növekvő esernyőerdő, amely a messze földön híres fúvósokat várta vasárnap este a városháza előtt. Az eső közben megállt, aztán újra eleredt és megint megállt, de hát ha mástól nem, Petőfitől tudjuk, hogy a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, egy kis víz nem olthatja el. Csak egyetlen Szombathelyi Polgár akadt, aki következetesen és mereven hátat fordított a színpadnak - de ő meg, szegény, bronzból van, nem tud se tapsolni, se énekelni. (A karja viszont pont megfelel esernyőtartónak.) Ő meg, szegény, bronzból van,
nem tud tapsolni
nem tud tapsolni
nem tud tapsolni