2006.09.25. 02:29
Elhunyt a bőgő hazai virtuóza
Budapest (pg) - Szombaton hajnalban elhunyt Pege Aladár Kossuth-díjas dzsesszmuzsikus, bőgőművész, zeneszerző, érdemes művész.
A család vasárnap arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 67 éves művészt szombaton hajnalban, türelemmel viselt rövid szenvedés után, a kórházban érte a halál. Pege Aladár temetéséről később intézkednek.
A zenészek között Pege Aladár kétségtelenül egyike volt azon keveseknek, akik egyaránt otthonosan mozogtak a komolyzenében, a dzsesszben és a népzenében. Nemrég még hallottuk hangját a rádióban: azt mondta, ő dzsesszt nem gyakorol, csak komolyzenét, mert a dzsesszen nincs mit gyakorolni, azt vagy érzi az ember, vagy nem. Ő nagyon érezte. Sokszor láthattuk Szombathelyen is, az esetek többségében fiatal zenészekkel lépett fel. A zenészek egymás között azt tartják, ha a basszus biztos, stabil, akkor már nagy baj nem lehet. A koncertjein is ez volt érzékelhető: biztonságot, erőt sugárzott, amelyben nyugodtan zenélhettek a fiatalok. Nincs többé, és hiánya sokáig érződni fog a zenei életben.
A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban a nagybőgő Paganinije-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
A zenészek között Pege Aladár kétségtelenül egyike volt azon keveseknek, akik egyaránt otthonosan mozogtak a komolyzenében, a dzsesszben és a népzenében. Nemrég még hallottuk hangját a rádióban: azt mondta, ő dzsesszt nem gyakorol, csak komolyzenét, mert a dzsesszen nincs mit gyakorolni, azt vagy érzi az ember, vagy nem. Ő nagyon érezte. Sokszor láthattuk Szombathelyen is, az esetek többségében fiatal zenészekkel lépett fel. A zenészek egymás között azt tartják, ha a basszus biztos, stabil, akkor már nagy baj nem lehet. A koncertjein is ez volt érzékelhető: biztonságot, erőt sugárzott, amelyben nyugodtan zenélhettek a fiatalok. Nincs többé, és hiánya sokáig érződni fog a zenei életben.
A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban a nagybőgő Paganinije-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
A zenészek között Pege Aladár kétségtelenül egyike volt azon keveseknek, akik egyaránt otthonosan mozogtak a komolyzenében, a dzsesszben és a népzenében. Nemrég még hallottuk hangját a rádióban: azt mondta, ő dzsesszt nem gyakorol, csak komolyzenét, mert a dzsesszen nincs mit gyakorolni, azt vagy érzi az ember, vagy nem. Ő nagyon érezte. Sokszor láthattuk Szombathelyen is, az esetek többségében fiatal zenészekkel lépett fel. A zenészek egymás között azt tartják, ha a basszus biztos, stabil, akkor már nagy baj nem lehet. A koncertjein is ez volt érzékelhető: biztonságot, erőt sugárzott, amelyben nyugodtan zenélhettek a fiatalok. Nincs többé, és hiánya sokáig érződni fog a zenei életben.
A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban a nagybőgő Paganinije-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban a nagybőgő Paganinije-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
A Kossuth-díjat 2002-ben kapta meg, a nemzetközi dzsesszvilágban a nagybőgő Paganinije-ként számon tartott virtuóz játékáért, a dzsessz népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
