Maci a kapualjban

Már a Kőszegi Művészeti Egyesület életre hívása is nagy tettnek bizonyult néhány évvel ezelőtt. Hisz jó adag merészség szükségeltetik ahhoz, hogy magyar, osztrák és német alkotókat - akik között ráadásul profik és amatőrök egyaránt vannak - egy asztal köré ültessen valaki. Pontosabban: valakik. De mivel ezek a valakik Erwin Birnmeyer Kőszegen élő művészettörténész-festőművész és Lőrincz Zoltán, ugyancsak kőszegi művészettörténész voltak, kitartásban nem volt hiány. És egy szép estén, a Csikar Csárdában ott ült mindenki az asztal körül. Mindenki, aki úgy érezte, jó lenne felpezsdíteni a festői városka művészeti életét. Akik ott voltak, ma már csak mosolyognak azon, hogy az egyesület alapító okiratának jóváhagyásakor az osztrák és a német tagok nemigen értették, min vitatkoznak, évődnek annyit a magyarok. Azóta az egyesület magyar tagjai a tempót is eltanulták a nálunk letelepedett osztrák és német kollégáiktól. Nem hiába emlegetik az egyesület motorjaként Erwin Birnmeyert, aki ifjakat megszégyenítő gyorsasággal intézkedik, szervez, ha kell, plakátokat terveztet, és ha kell, a képeket is hozza-viszi, ki-akasztja és leszedi.

Az egyesület immár számos emlékezetes tárlatot rendezett a városban. Ám mint a legtöbb civil szerveződés, a Kőszegi Művészeti Egyesület is szűkös büdzséből gazdálkodik. Pedig amin lehet, spórolnak: a kiállításra szóló meghívókat például az egyesület tagjai hordják szét, kutyasétáltatás közben. És ha ürül a kassza, akkor sem keseregnek, helyette inkább azon törik a fejüket, honnan lehetne pénzt szerezni. Így született meg - mondani se kell: német mintára - a bolhapiac ötlete is. Hisz minden háztartásban akad olyan tárgy, amelyre már nincs szükség, ám kidobni mégis sajnáljuk. Az időpont kiválasztásánál is résen voltak a szervezők: a múlt hét végi szüreti mulatság sokakat kicsalogatott Kőszegre. A Jurisics tér vásári forgatagában nézelődők kíváncsian kukucskáltak be a Hősök tornya melletti kapualjba, az egyesület által szervezett bolhapiacra. Az asztalokon aranycsíkos kávéscsészék, régi borospoharak, csipketerítők, régi kaptafa, horgolt ruhába bújtatott falovacska, kötött mellényes játékmackók kellették magukat. De százéves kották, német, orosz és magyar nyelvű művészeti albumok, kinőtt vagy megunt ruhák is gazdára találtak a szombati akción. A pár száz forintért kínált apróságoknak - melyekre alkudni is lehetett - nagy keletje volt, akárcsak az ízletes pogácsának, amivel az egyesület tagjai kínálták az érdeklődőket. Aztán a délutáni pénztárzáráskor kiderült, hogy a jó ötlet hetvenezer forintot hozott az egyesület kasszájába. Ezek után az sem meglepő hír, hogy bolhapiac nemcsak volt, de máskor is lesz a kisvárosban: az egyesület tagjai ezentúl minden évben kétszer szeretnék megrendezni a jó hangulatú önsegélyező akciót.

Az egyesület immár számos emlékezetes tárlatot rendezett a városban. Ám mint a legtöbb civil szerveződés, a Kőszegi Művészeti Egyesület is szűkös büdzséből gazdálkodik. Pedig amin lehet, spórolnak: a kiállításra szóló meghívókat például az egyesület tagjai hordják szét, kutyasétáltatás közben. És ha ürül a kassza, akkor sem keseregnek, helyette inkább azon törik a fejüket, honnan lehetne pénzt szerezni. Így született meg - mondani se kell: német mintára - a bolhapiac ötlete is. Hisz minden háztartásban akad olyan tárgy, amelyre már nincs szükség, ám kidobni mégis sajnáljuk. Az időpont kiválasztásánál is résen voltak a szervezők: a múlt hét végi szüreti mulatság sokakat kicsalogatott Kőszegre. A Jurisics tér vásári forgatagában nézelődők kíváncsian kukucskáltak be a Hősök tornya melletti kapualjba, az egyesület által szervezett bolhapiacra. Az asztalokon aranycsíkos kávéscsészék, régi borospoharak, csipketerítők, régi kaptafa, horgolt ruhába bújtatott falovacska, kötött mellényes játékmackók kellették magukat. De százéves kották, német, orosz és magyar nyelvű művészeti albumok, kinőtt vagy megunt ruhák is gazdára találtak a szombati akción. A pár száz forintért kínált apróságoknak - melyekre alkudni is lehetett - nagy keletje volt, akárcsak az ízletes pogácsának, amivel az egyesület tagjai kínálták az érdeklődőket. Aztán a délutáni pénztárzáráskor kiderült, hogy a jó ötlet hetvenezer forintot hozott az egyesület kasszájába. Ezek után az sem meglepő hír, hogy bolhapiac nemcsak volt, de máskor is lesz a kisvárosban: az egyesület tagjai ezentúl minden évben kétszer szeretnék megrendezni a jó hangulatú önsegélyező akciót.

Az egyesület immár számos emlékezetes tárlatot rendezett a városban. Ám mint a legtöbb civil szerveződés, a Kőszegi Művészeti Egyesület is szűkös büdzséből gazdálkodik. Pedig amin lehet, spórolnak: a kiállításra szóló meghívókat például az egyesület tagjai hordják szét, kutyasétáltatás közben. És ha ürül a kassza, akkor sem keseregnek, helyette inkább azon törik a fejüket, honnan lehetne pénzt szerezni. Így született meg - mondani se kell: német mintára - a bolhapiac ötlete is. Hisz minden háztartásban akad olyan tárgy, amelyre már nincs szükség, ám kidobni mégis sajnáljuk. Az időpont kiválasztásánál is résen voltak a szervezők: a múlt hét végi szüreti mulatság sokakat kicsalogatott Kőszegre. A Jurisics tér vásári forgatagában nézelődők kíváncsian kukucskáltak be a Hősök tornya melletti kapualjba, az egyesület által szervezett bolhapiacra. Az asztalokon aranycsíkos kávéscsészék, régi borospoharak, csipketerítők, régi kaptafa, horgolt ruhába bújtatott falovacska, kötött mellényes játékmackók kellették magukat. De százéves kották, német, orosz és magyar nyelvű művészeti albumok, kinőtt vagy megunt ruhák is gazdára találtak a szombati akción. A pár száz forintért kínált apróságoknak - melyekre alkudni is lehetett - nagy keletje volt, akárcsak az ízletes pogácsának, amivel az egyesület tagjai kínálták az érdeklődőket. Aztán a délutáni pénztárzáráskor kiderült, hogy a jó ötlet hetvenezer forintot hozott az egyesület kasszájába. Ezek után az sem meglepő hír, hogy bolhapiac nemcsak volt, de máskor is lesz a kisvárosban: az egyesület tagjai ezentúl minden évben kétszer szeretnék megrendezni a jó hangulatú önsegélyező akciót.